Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tarhos - Városerdő-dűlő (Békés - Városerdő=Békés - Várdomb)

Banner János vezetésével 1955-ben ásatás folyt a lelőhelyen. Bóna István kutatóárkokkal kereste a várdombi bronzkori településhez tartozó temetőt. 1955-ben és 1959-60-ban, más sírok mellett, tíz 10. századi sírt tárt fel. A lelőhely a korábbi szakirodalomban Békés-Városerdő és Békés-Várdomb néven is ismert volt.

A 10 sírból egyben csecsemő, egyben egy kislány, négyben férfiak aludták örök álmukat. Egy felnőtt sír esetében nem lehetett megállapítani a halott nemét. 

A leletanyagban nyílhegyek, gyöngyszem, gyűrű, hajkarika, fazéktöredék, lándzsahegy töredéke található.

Az 1. számú sírban egy férfi feküdt. A bronzkori törmelékrétegbe beásott sírgödör nem volt jól megfigyelhető, de a váz körüli faszén darabok koporsós temetkezésre utaltak. A jobb vállnál 4 db rombusz alakú vas nyílhegy került elő. A jelek szerint a férfi tegezét, a benne levő négy nyíllal, a halott jobb kéz felőli oldalán helyezték el, olyan módon, hogy a tegezben levő nyilak, és így a tegez szája is, a jobb váll magasságába került. Ezeket a nyilakat kovácsolták, és nyéltövisüket a nyílvesszőkbe eresztették, beragasztották, és bandázsolással megerősítették. A vesszők végére tollakat ragasztottak, a pontos repülés érdekében. Egy-egy tegezbe 15-20 vessző fért el, heggyel felfelé. Magát a tegezt a jobb oldalon, az övre akasztva viselték. Ez általános volt a keleti nomád népeknél. 

A 2. számú sírban fekvő nőnek két bronz hajkarikája volt. Az egyik kör keresztmetszetű bronzhuzalból hajlított. Végei ferdén elcsípve. Sima, nyitott. Az alsó fogsorra akadva került elő. A másik hajkarika lapos, bronzlemezből hajlított. Elvékonyodó végei kissé egymásra hajlanak. A koponya alatt került elő. A rágcsálótól elmozdított bal kézcsontok egyik ujjcsontján bronzlemezből hajlított, nyitott, szabálytalan kör alakú gyűrűt viselt. Egy vascsat rozsdás maradványai a bal alkaron kerültek elő. Ezen kívül egy agyaggyöngy volt a jobb oldali bordák között. Finom agyagból égetett, világosbarna, ötszögletű, gerezdes. 

A 3. sír férfiának két rombusz alakú vas nyílhegye a combcsontok között került elő. 

A 4. sírban egy csecsemő feküdt, melléklete nem volt.

Az 5. sírban a nő mellé egy bikónikus orsógombot helyeztek. Egy állatjáratban került elő, és valószínűleg nem ehhez a temetkezéshez tartozott (nem azonosítható). Az orsógomb sírba helyezése ősidők óta szokás volt, nemcsak a magyarságnál. A nők dolga volt a fonás, és ennek az eszköze, az orsógomb, a túlvilágon is szükséges eszköz volt őseink hite szerint. 

A 6. sírban fekvő férfi sírját egy későbbi földmunka megbolygatta. A sírba egy fazék válltöredéke került elő. A domború vállon fogazott szerszámmal készült hullámvonalak részlete látszik. 

Férfi feküdt a 7. sírban is. A homlokán zöld patina nyoma volt megfigyelhető a jobb szemgödör felett, és ezüstlunula fele a nyakcsigolyán. A lunulák (félhold alakú csüngök) termékenységi szimbólumok, és általában a nők ékszere volt. 

A 8. sír kislánya bal csuklóján nyitott, elkeskenyedő végű karperec került elő. 

A 9. sírban a nő bal csuklóján bronzból készült kerek átmetszetű karperec volt, melynek nyitott, elkeskenyedő végei egymásra hajlanak. Az egyik ujján bronzból készült gyűrűt viselt, melynek külső felületén ferde rovátkolások láthatók. 

A 10. sír felnőttjének nem volt melléklete. 

Szórvány, nem sírból származó leletek is előkerültek, melyek a következők. Az 5-6 sírtól Ny-ra, 70 cm mélyen, álltajáratban S-végű, sima hajkarika került elő. 

Ezek a 10. századi magyar sírok nem összefüggő, nagyobb temetőből származtak, hanem kisebb sírcsoportokból. Biztosan 11. századi temetkezés nem került elő. A sírokban 10. századi szabad emberek temetkeztek. 

https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_BEKE_BMMK_40/?query=lelet&pg=155&layout=s