Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagysalló - Tekovské LužanySzlovákiaFelvidékBars történelmi vármegye - Nagyhalom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Nagysalló - Nagyhalom

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

BARS VÁRMEGYE - BARS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. 

Nagysalló, garamvölgyi magyar nagyközség, 2590 róm. kath., ev. ref. és ág. ev. vallású lakossal, kik között azonban az evang. reformátusok vannak a legtöbben. Ősrégi magyar község, mely 1112-ben már a zobori apátság birtoka, melyet azután Kálmán király a saját uradalmához csatolt. Az esztergomi káptalan XIV. századbeli statutumaiban Salló mint a barsi főesperesség egyik főbb helye van említve. 1311-ben az érsekség többi birtokaival együtt Csák Máté ezt a községet is feldúlta. 1488-ban már az esztergomi érseknek itt vámszedő helye is van. A török dúlások alatt sokat szenvedett a község, mert az 1561-iki érseki vizsgáló, jelentésében megjegyzi, hogy a törökök az egész vidéket kirabolták, elpusztították, a lakosságot leöldösték és Szentmiklóssy Márton akkori licentiatus plébánost is többszörösen megsebesítve, félig 58halva hagyták. 1579-ben a nagysallói lakosok a szent-benedeki convent előtt megveszik Farkas Ferencztől, Farkas Ferencz és betlenfalvi Turzó Katalin fiától a leveledi praediumot. 1620-ban Bélaváry Dávid volt itt az érsekség tiszttartója. 1650-ben már iskolája is szerepel és akkori rectora Bornemisza György volt. A Rákóczy-féle felkelés alatt is sokat szenvedett a község úgy, hogy lakosainak száma a felére szállott le. 1708-ban Farnad, Nagy-Ölved, Kural, Bart és Kéty esztergommegyei községek is a sallói érseki tiszttartó kerületéhez tartoztak. Az idő folyamán a község nevét hol Sarló, hol pedig Sárló változatokban találjuk, sőt a mult század elején Velke-Sarluhi tót néven is. Akkoriban híres lótenyésztése volt és vásárai is nagyon látogatottak voltak. 1849 április 19-én itt vívták ki a szabadságharcz egyik legszebb fegyvertényét a magyar csapatok. Ennek emlékezetére Bars vármegye közönsége 1876-ban szép gránit-obeliszket emeltetett, melynél Nagysalló hazafias közönsége a csata évforduló napján évről-évre lerója kegyelete adóját. Egyháza már 1397 előtt fennállott és két temploma volt, de a hívek a református vallásra tértek át. Templomai a török dúlások alatt pusztultak el. A mostani katholikus templom 1745 és 1750 közöt, a református pedig 1784-ben épült, az egyik ősi templom helyén. A községhez tartozó Nagyhalom dűlő a török világ emlékét tartja fenn, a mennyiben e halmot a törökök emelték a síkságon őrhelyül. A községnek van postája, távirója és vasúti állomása. Ide tartozik Zálogos puszta is.

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/bars-varmegye-37EA/bars-varmegye-kozsegei-irtak-tobben-38CF/nagysallo-3A1B/

 

GPS: É 48° 4.545 (48.075756)
K 18° 34.415 (18.573586)

Információk: a települést dél-keleti irányból megközelítve, távolról látható az a magaslat, a művelt terület közepén, melyre a törökök az őrtornyot építették.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció