Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

UgodMagyarországVeszprém vármegyeVeszprém történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

Ugod, vár

A Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Gerence-patak völgyének bejáratánál települt község már a korai időkben lakott hely volt. A XI. század elején a Bakony, mint a honfoglalás során a nemzetségek által megszállatlanul hagyott terület, királyi birtok lett, melynek igazgatásával I. István király a bakonyi ispánságot bízta meg.

A feltevések szerint a XIII. századi vár egyetlen lakótoronyból állt, ezt vette körül a még alapfalaiban látható nyolcszögű fal. Fennállása alatt jelentősen nem változott, inkább csak javítgatták, illetve külső védőművekkel majd külső várral erősítették. Ilyen volt a falaktól 6-8 méterre húzódó, még ma is 3-4 m magas földsánc, melynek csak egy része van meg az egykori vár nyugati oldalán.

A várat Justus van der Nypport ábrázolta a Birkenstein-féle geometriai könyvben. A rajz a valóságtól eltérően magas sziklabércre helyezte el a szabálytalan, nyolcszög alakú falakkal körülvett belsőtornyos, barbakános erődítményt. A ma is megtalálható falak nyomai ugyancsak ezt a nyolcszöget mutatják. Feltételezhető, hogy az építkezés alkalmával, amikor az új templomot emelték a régi helyén, a vár külső árkát töltötték fel a romos belső épületek és a tornyok törmelékével, míg a többit építőanyagként használták fel.

Az 1977–1984 között Mithay Sándor által végzett ásatások nagyrészt tisztázták az ugodi vár építéstörténetét. A vár központi épülete a többszintes, szögletes alaprajzú torony volt. Ezt körülbelül ötven méteres átmérővel szabálytalan nyolcszögű kettős kőfal vette körül. A vár körül árok húzódott 30 méteres szélességben. Külső partján földsánc emelkedett. A középkori vártól északnyugatra terült el a külső vár. A Petőfi és a Fő utca közötti területen feltárt palánk kőfala jóval vékonyabb volt a belső vár védőfalainál és mintegy 70 centimétert tett ki.

Rövid története:

A XIII. század végén a hatalmas Csák nemzetség birtoka a Bakony nagy része, a bakonyi ispán tisztét is ők viselték. A település a vár nevét a Csák nemzetségből származó Luka fia I. Demeter fiától, Ugodtól kapta, aki a várat is építette a tatárjárás után. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja Móric szerzetes lett, aki Kőszegi (Németújvári) Ivánnak adta el. Károly Róbert király a Csákok és Kőszegiek hatalmának megtörése után, ezek birtokait elvette és híveinek adományozta.

Így került Ugod vára és tartozékai, valamint a Csákok összes dunántúli birtokai a cseh származású Chenig kezébe. A király 1325-ben csak az ugodi birtokot hagyta meg neki, mert a többit Köcski Sándor országbírónak adományozta. Chenig mester 1340-49 között a király vöröskői várnagya volt, 1340-ben királyi biztos, majd a következő évben megbízottként utazik Avignonba és Itáliába. Chenig 1380 körül halt meg örökösök nélkül, így birtokai a királyra szálltak.

Ugod vára, majd ezt követően 1473-ban Devecser, Pápa és Gesztes várak az enyingi Török Ambrusnak és feleségének, Devecseri Katalinnak lett birtoka. Azonban nem valószínű, hogy őket be is iktatták, mert a következő évben már a Szapolyaiak kezében voltak az említett uradalmak.

A mohácsi csatavesztés után Ugod várát János király a Délvidékről menekült Matusnai Jánosnak adta, a hozzá tartozó falvakkal együtt. Tőle vette meg 1532-ben a vár és uradalom egyik felét 2600 forintért Csoron András, majd később 1539-ben a másik felét és a Tolna megyei falvakat további 3000 forintért. E család birtoka volt a XVII. századig, amikor 1616-ban ifj. Nádasdy Tamásé, majd pedig az Esterházyaké lett. A várban még 1648-ban is tartottak őrséget, de feltehetően a XVII. század második felében a török harcok során elpusztult.

1753 végén Esterházy Ferenc kezdi el építtetni az új templomot a vár központi területén, melynek építkezését halála után fia, Esterházy Károly (későbbi egri püspök) folytatja tovább és fejezi be végül 1759-ben.

Jelenleg a várból a központi részben álló templom nyugati oldalán futó földsánc és árokrészlet és a 2014-re elkészült délnyugati - keletnyugati várfal rekonstrukció látható.

Források:

Mithay Károly - Az ugodi vár feltárásának eredményei - 1988

Kiss Gábor - Várak várkastélyok várhelyek Magyarországon

Polgár Károly - Az ugodi vár története és ábrázolásai

GPS: É 47° 18.884 (47.314732)
K 17° 36.255 (17.604250)

Információk: Jelenleg a várból a központi részben álló templom nyugati oldalán futó földsánc és árokrészlet és a 2014-re elkészült délnyugati - keletnyugati várfal rekonstrukció látható.

A vár ezen maradványait a templom környezetében parkolva lehet megközelíteni és megtekinteni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció