Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Nyársapát, Magyarország, Pest vármegye, Pest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Vár
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Nyársapát, kastély - erődített udvarház
A középkori Nyársapát helye, a Templompart légvonalban mintegy három km-re K-ÉK-re fekszik a mai község vasútállomásától : a környék lapos, homokos, vizenyős felszínéből 0,5—1,5 m magasan kiemelkedő, kisebb halmokkal tagolt vonulat egy — nyáron kiszáradó — ér (néha Büdösér vagy Templomér néven említik) két partján húzódik.
1927-ig a lelőhely legelő volt, a következő év tavaszán a ceglédi lapok arról számoltak be, hogy a területet felszántották, és a traktorral vontatott eke nyomán templom alapfalai, sírok és házhelyek bukkantak elő.
A szegedi egyetemről Buday Árpád szállt ki a helyszínre, és még 1928 augusztusában Banner Jánossal rövid leletmentést végzett. Az ásatás megkezdése előtt Banner J. а К—Ny-i ér É-i partján, a legmagasabb halmon szanaszét heverő terméskövekből egy, valamikor itt állott kőépületre következtetett. Ezzel szemben, az ér D-i partján erősen elszántott, 51,3 X 35,7 m-es, kör alakú árokra figyelt meg, melyről az ásatási eredmények a település középkori templomának és temetőjének a helyszínét lokalizálták.
A templommal és temetővel szemben levő, az ér É-i partján megfigyelt nagyobb kőépületre vonatkozik Banner J. leírása a következő: „A Templompart legmagasabb pontján, a föld alatt még ma is megvannak a sokszor aránylag mélyen (1,30 m) lenyúló s feltétlenül nagyobb épületet feltételező, terméskőből készült, széles alapfalak (60—70 cm), amelyeknek egy része 1,30 m mélyen, vízszintesen rakott, terméskő padozathoz csatlakozik s a felé fordult oldalán fehér meszelés nyomait mutatja. De terméskő falakon kívül 50—60 cm széles, szálban álló téglafalak is vannak. A falak már nincsenek mindenütt összeköttetésben egymással, s próbaárkokkal csak megmaradásukat lehet megállapítani." Banner J. leletmentése után a templom alapfalait tovább pusztították a környék lakói.
1963-ban Balanyi Béla, a nagykőrösi múzeum akkori igazgatója ásott Nyársapáton, újra feltárta a templomot, belsejében sírokat bontott ki, és a templommal átellenben, az ér É-i partján fekvő kőépület alaprajzát is rekonstruálta. A nyársapáti ásatások fontos eredményei közé tartozik a Nyárasapáti család udvarházának azonosítása.
Balanyi Béla ásatása nyolcszögű - több emeletes toronynak meghatározott - épület alapjaira talált, köpenyszerű ráfalazással megvastagított falakkal, D-Ny-ioldalán hozzáépített, négyszögletes alaprajzú helyiséggel, az épület körül fallal és vizesárokkal, D-Ny felől bejárattal. A tompaszögben csatlakozó falakra utalnak a sarokarmírozások kváderkövei is.
A keskeny kutatóárkokkal megfigyelt falszakaszok alapján az épület alakja nehezen rekonstruálható; így nem teljesen alátámasztható Balanyi Béla elképzelése a 3-4 emeletes toronyról. Feltételezett magassága és az alaprajz léptékéből kivehető 20—25 m-es átmérője túlzottnak tűnik egy vidéki curia, castellum esetében. Ezenkívül a torony belsejében falmaradványok is mutatkoztak. A történeti és régészeti adatokat egybevetve úgy tűnik, hogy a nyársapáti udvarház több építési periódus után érte el a XVI. sz. derekán leírt formáját.
Az udvarház a középkori faluhely közepe táján, a templomtól É-ra feküdt, a falut kettészelő érmeder É-i partjának legmagasabb pontján. A terület 25 cm-es szintvonalas felmérése 1953-ban még félkörben húzódó, sáncszerű kiemelkedést jelez az udvarház helye körül. Azóta minden felszíni nyomot elegyengetett az eke.
Az épület a XV. sz. második felében oklevelekben is felbukkan (1459—1469), az utóbbi alkalommal egy határjelként meghagyott tölgyfából ácsoltatják kapuját a Cegléddel hadakozó Nyárasapátiak. A község tulajdonosa, a Nyársapáthy család, mint földesúr, a XV. században itt a faluban élt. Feltételezhetően ez az épület lehetett az, amelyben a földesúr lakott, hiszen a próbaásatás során az épület nagyságából, vélhető méreteiből következtetve akkora volt ez a „kastély", amely valóban szolgálhatta urának kényelmét.
Meggyőzőnek tűnik Éri Istán érvelése, hogy a XVI. sz. elején is állt az épület, ugyanis 1523-ban Werbőczi István népes vendégsereget tudott Nyársapáton fogadni.
A XVI. sz. derekán a falu hódoltsági terület lett, a megrozzant udvarházat a törökök a magyar végvárvonal ellen meg akarták erődíteni. Ilyen állapotban találta a romos épületet 1551-ben Zay Ferenc szolnoki kapitány, aki beszámolójában röviden leírta a Nyársapáton látottakat is. Megemlíti, hogy a falu romokban áll és hogy a török a „castellum” tornyának erősebbé tételén és a vár kisméretű árokkal történő erődítésén dolgozik.
Ezt követően nem hallunk többet a nyársapáti udvarházról, a falu fokozatos elnéptelenedésével a minden bizonnyal erősen romossá vált épület sem kerülhette el sorsát.
Nyársapát története
A középkorban Nyárasapáti, Nyárasapát néven ismert falu története oklevelek alapján a XIV. sz. második felétől követhető nyomon. A település ennél korábbi meglétére az ásatási és terepbejárási anyag, valamint a falu neve utal. Az Apáti (= „apáté") típusú helynevek egykori apátsági birtokokra vallanak. Forrásanyag híján nem lehet tudni, hogy Nyársapát az Árpád-korban melyik apátság birtoka volt. Amikor neve 1376-ban, először bukkan fel Nagy Lajos király oklevelében, a falu már világi kézen, a később is itt birtokos Nyárasapáti család első ismert tagja, Sebestyén fia Miklós birtokában van, aki egy birtokba iktatásnál királyi emberként szerepel.
A település XV. sz.-i és XVI. sz. eleji történetét szinte kizárólag a Nyárasapáti család kapcsán ismerjük. Ez a családtörténeti munkákban nem szereplő nemesi família a XV. sz. derekán évtizedekig tartó határperbe bonyolódott a Ceglédet birtokló óbudai klarissza apácákkal. A pereskedést Zsigmond királynak az az - alighanem meggondolatlan - adománya váltotta ki, mely révén Nyárasapáti Sebestyén fia, Miklós és fiai, László, István megkapták a Cegléddel szomszédos Besenyőegyház, Töröttegyház, Téglaegyház és Kőegyház pusztákat. Ezek használatától azonban 1434-ben az apácák eltiltották őket. A kölcsönös hatalmaskodások után fel-fellángoló, 1476-ig követhető perről nagyszámú oklevél maradt fenn. Nyárasapáti Klára a falut Werbőczi Istvánra hagyta, majd a Werbőczi család leányágán, a XVI. sz. második felében a Zelemériek kezére jutott.
A faluról 1526-1551 között nem ismerünk történeti adatot. Ügy tűnik, hogy a hamar hódoltsági területté váló vidéken a törökök igyekeztek a mélyen lenyúló végvárvonal ellen különféle, kisebb kőépítményeket megerősíteni. Erről számolt be Zay Ferenc 1551 áprilisában kelt jelentésében a nyárasapáti, akkor már romos udvarházzal kapcsolatban. A romladozó udvarház még nem jelenti a falu elnéptelenedését, egy 1570-ből származó adóösszeírás szerint Nyársapáton 20 porta adózott.
1584 után évtizedekig nincs adatunk a faluról, a 15 éves háború hadjáratai során Nyársapát is átmenetileg lakatlanná válhatott.
A XVI. sz. végére férfiágon kihaló Zeleméri családtól Nyársapát Lorántffy Mihály kezére került, akinek leánya, Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi Györggyel kötött házasságakor megkapta a falut.
1628 és 1632 között a falu újratelepült és zömmel a régi lakosok költözhettek vissza. Azonban 1655-től Nyársapát már nem szerepel a nagykőrösi iratokban, s 1660-tól a tizedösszeírások is pusztának tüntetik fel. A falu elpusztulása minden bizonnyal összefügg az 1658-1664 közötti török hadjáratokkal. Az 1690-es Pest megyei helységösszeírás Nyársapátot mint elpusztult, részben Rákóczi-, részben Forgách-kézben levő falut tünteti fel.
Napjainkban, a hosszú ideje tartó mezőgazdasági tevékenység miatt a felszínen nincs már nyoma sem az udvarháznak sem a templomnak. A régészeti adatbázis jelenlegi státusza szerint: A lelőhely azonosítása ma már nem lehetséges, ezért a nyilvántartásban archiválták, és nem szerepel a nyilvántartott régészeti lelőhelyek között.
Források:
Banner János: Középkori emlékek a nyársapáti Templompartról. Dolgozatok, 1929
Bálint Alajos - A középkori Nyársapát lakóházai - részlet - Móra Ferenc Múzeum évkönyve - 1960-1962
Benkő Elek - A középkori Nyársapát - Bálint Alajos ásatásai a nyársapáti Templomparton
Benkő Elek: A nyársapáti udvarház és házak a középkorban. 1980
"Quibus expedit universis": Diákköri dolgozatok 1977-79 (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Középkori Magyar Történeti Tanszék
Benkő Elek: A középkori Nyársapát - Régészeti tanulmányok Pest megyéből (Studia Comitatensia 9. Szentendre, 1980)
GPS: | É 47° 6.697 (47.111610) |
K 19° 50.484 (19.841400) |
Információk: Napjainkban, a hosszú ideje tartó mezőgazdasági tevékenység miatt a felszínen nincs már nyoma sem az udvarháznak sem a templomnak. A templom helyét téglatalapzaton lévő kereszt jelzi.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.