Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Süttő, Alsóbikol - Leányvár

Süttő településtől déli irányba kb. 3 kilométerre a Bikoli-patak keleti oldalán emelkedő 35–40 méter relatív magasságú dombnyúlványon, annak északi oldalán hármas sáncárokkal és sáncolattal elkülönített területen található a Leányvár. A lelőhelyet egy Mikovinyi-tanítvány által a XVIII. században készített, Esztergom vármegyét ábrázoló, kéziratos térkép "Leány-Vár" felírattal jelzi.

A lelőhelyen az első árok folytatásában nyugati, majd déli irányba a domb lábához vezető út nyomvonala figyelhető meg. A második és a harmadik sánc folytatásaként sánc- és árokgyűrűk övezik a középen emelkedő 20-25 méter átmérőjű dombtetőt. A sáncárok mélysége az északi oldalon a 4 métert is eléri és a külső sáncművek 80 x 90 métert fognak közre.

A földvárat korábban őskorinak gondolták, azonban az eddig előkerült cseréptöredékek, illetve a vár formája és méretei alapján, vélhetően Árpád-kori eredetű.

A Leányvártól nyugatra kb. 150-200 méternyire, a Bikol patak völgyében nagyszámú Árpád-kori és késő középkori kerámiatöredék került elő. A Reviczky-féle kastélytól északnyugatra a földút partfalában a kutatók a terepbejárás során Árpád-kori kemence kitapasztott maradványait is megfigyelték. 1958-ban a kastély északkeleti sarkának közelében Fehér Géza egy kelet–nyugati és egy észak–déli irányítású melléklet nélküli csontvázat mentett meg. A területen a kutató 15-16. századi kerámiatöredékeket is talált.

1920-ban valószínűleg itt végezte ásatásait Balogh Albin is. A lelőhely a középkori Bikol faluval azonosítható. A falu Bykol, Bikly névalakban már az okleveles forrásokban is előfordult, ahol a legkorábbi említése 1267-ből származik. Ekkor  IV: Béla  király  Véch  unokája  Miklós  királyi főlovászmester számára, a királyi kikiáltók ispánjának adományozta a területet. 1280-ben a Zovád  nembeli Csák és Zoárd kezébe kerültek a földek, majd 1304-ban Marcel fia Mikó és annak fiai birtokolták azt, akik felosztják azokat a leleszi konvent számára. 1445-ben és 1452-ben Bercse birtokba iktatásánál János bikoli nemes is jelen volt. A falu pusztulása a hódoltság időszakára tehető, 1564-ben Bykor, 1570-ben Bikol alakban még szerepelt a forrásokban. Egykori temploma, amiről szintén megemlékeztek az egykori források, a mai kastély környezetében lehetett.

A vár területén csak terepbejárások történtek, ásatásra ez idáig még nem került sor. A közeli Bikol falu és a Leányvár esetleges kapcsolatát talán egy jövőben végzett ásatás tudja majd igazolni.

Felhasznált források:

Horváth  István  –  H.  Kelemen  Márta  –  Torma  István:  Magyarország  régészeti topográfiája. Esztergom és a Dorogi Járás. Budapest 1979, 313–314.

Horváth István – Torma István terepbejárása - 1968

Virágh Dénes felmérése - MRT 05. 1979 Süttő - Alsóbikol, Leányvár