Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

 

A sebes sodrású Vág folyó bal partján, egy félelmetesen meredek sziklára épült fel a XIII. század végén Sztrecsény vára. A régészeti kutatások szerint az erősség korai magja egy 22x18 méteres, szabálytalan ötszögű rész, amit várfal kerített. Ennek DNy-i sarkában négyzetes öregtorony, vele szemben lakóépületek voltak.

A meredek szerpentinúton felkapaszkodva először egy hosszúkás elővárba érkezünk meg. Ennek csak az alapfalait állították helyre a régészek. Innen a felvonóhíddal és szárazárokkal védett kapuépülethez érünk. Sztrecsény erősségének területe 165 x 61 métert fog közre.

 

A legkülső – tehát legfiatalabb – védőöv, a három olaszbástyával kiépített külső vár fala teljesen elpusztult az 1674-es romboláskor. Ennek csak kismértékű helyreállítása történt meg. Restaurálták viszont a régebbi kerek ágyúbástyát – rondellát --, amelynek tüzelőállásában egy sugárágyút helyeztek el.

 

Mivel a középkori erősséget É és K-felől megmászhatatlan szakadék határolta, ezért a falakat NY és D felől erősítették meg a legjobban, erről volt várható az ellenséges támadás. A belső várba magas kaputornyon keresztül érkezünk meg. A hosszúkás várudvar jobb oldalán létesítették a 88 méter mélységű kutat. Ez egészen a Vág folyó vízszintjéig ért le.

 

A várudvar felé egy restaurált erkély nyílik. Különlegessége, hogy kétszintesre építették meg. A lakóépületek falai több emeletmagasságig állnak, csupán a tetők hiányoznak róluk. Az egyes termekben, szobákban a régészeti feltárás során előkerült edények, pénzek, kandallócserepek láthatók, valamint az erődítmény restaurálás előtti állapotát bemutató makett.

 

A négyszögletes alaprajzú öregtoronyból csodálatos kilátás nyílik, a Vág folyó völgyére és a környező hegyvidékre. Az egykori lakóépületek között eljutunk a várkápolnába, ahol gróf Wesselényi Ferenc és felesége Bosnyák Zsófia festménye fogad minket. A mélyen vallásos, a szegény jobbágyok gondját szívén viselő úrnőt a kápolna alatti sírboltban temették el 1644. április 28.-án. Napjainkban a Zsolna városa melletti Vágtapolca {Teplicka nad Váhom} várkastély lorettói kápolnájában nyugszik bomlásnak nem indult holtteste. 

 

Sztrecsény vára a Vág folyó völgyét szegélyező középkori erősségek közül kitűnik csodálatos fekvésével, mintaszerűen restaurált várfalaival.

 

1254 után – A Vág folyó völgyének legnagyobb birtokosa, a Zólyomi „Balassa” nemzetség felépítette egy meredek sziklaszirtre Óvár erődítményét. A továbbiakban – kiterjedt birtokaik védelmére – sorra emelték a várakat, mint például Hricsót, Zsolnalitvát és Budetint. Ez időszakban készülhetett el az Óvártól nem messze, a sebes vizű folyó bal partján az égnek meredő sziklán Sztrecsény vára is.

 

1302 Az Árpád-házi királyok kihalása után {1301} a Felvidék Ny-i területének oligarchája, a Trencsénben székelő Csák nembeli Máté a cseh származású III. Vencelt támogatta a magyar trónért vívott küzdelemben. Ezért az újonnan megkoronázott uralkodó Máté nagyúrnak adományozta egész Trencsén és Nyitra vármegyét. Ez időben kerülhetett a Balassa nemzetség birtokát képező Sztrecsény vára is Csák Máté hatalmába. A tartományúr azonban csak színleg ismerte el Vencelt királyának, a saját területén korlátlan hatalmat alakított ki, szolgálatra kényszerítve a kisebb világi előkelőket és egyházi személyeket. -- Máté nagyúr katonasága fokozatosan megszállta a Vág folyó menti birtokosok földjeit, várait. Mindezen erőszakos foglalások lassan kialakították a hatalmas, sok vármegyére kiterjedő Csák tartományt.

1321 márc.18 – Meghalt Csák nembeli III. Máté, a trencséni oligarcha. Tartományába rövidesen betört Károly Róbert király híve, Gutkeled nembeli Amadé fia Miklós, aki seregével elfoglalta Appony, Ugróc, Privigye, Bajmóc és Tapolcsány várait.
1321 aug. – Miután a Károly Róbert király által személyesen vezetett sereg megostromolta és elfoglalta a trencséni várat, a Csák tartomány maradék erősségeinek őrségei is feladták posztjaikat. Sztrecsény várába is királyi katonaság került.
1323 – Az uralkodó – ismeretlen okok miatt – létrehozta a vágbesztercei várispánságot, amelynek egyik részét alkotta a sztrecsényi uradalom. A besztercei ispán tisztét a mindenkori országbíró viselte, aki „honorbirtokként”, vagyis szolgálati idejére megkapta ennek a területnek a jövedelmeit {állami adók, vásárvámok, híd és útvámok …stb.}. 
-- 1341 – Nagymartoni Pál országbíró volt a sztrecsényi birtokhoz tartozó Roszina jobbágyfalu honorbirtokosa.
-- 1351 dec.13 – Szécsényi Tamás országbíró a várhoz tartozó Roszina honorbirtokosa.
-- 1358 máj.27 – Egy korabeli oklevél a Széchy Miklós országbíró és besztercei ispán fennhatósága alá tartozó Sztrecsény várnagyát név nélkül említette meg.
-- 1373 júl.6 – Írásos forrás szerint Mezőlaki László fia „Zámbó” Miklós besztercei várnagy volt a sztrecsényi várhoz tartozó Konszka jobbágyfalu honorbirtokosa. 
1382 – Nagy Lajos király halála után megszüntették a vágbesztercei várispánságot. Az addig egységesen kezelt terület várait az uralkodók – főleg Zsigmond király – sorban eladományozta. 
-- 1384 jún.18 – Okleveles említés szerint ekkoriban Pósafi Miklós és István sztrecsényi „ispánok” familiárisa töltötte be a várnagyi tisztséget. 
1397 szept.6 – Zsigmond király a környék más váraival együtt a lengyel származású Szubin-i Sedziwój kaliszi palatínusnak, honorbirtokul adta át a Sztrecsényi váruradalmat.
1403 jún.23 – A lengyel főúr birtoklásának utolsó ismert időpontja.
1413 okt.28 – Ismeretlen nevű királyi várnagyát említették meg.
1414 – Korabeli oklevél szerint stiborici Stibor erdélyi vajda és nyitrai ispán a várhoz tartozó Roszina jobbágyfalu honorbirtokosa. A lengyel származású főurat az írásokban, mint „besztercei ispánt” emlegették. 
1414 feb. eleje – Meghalt Stibor erdélyi vajda, nyitrai, trencséni és besztercei ispán, a Sárkányrend lovagja, aki az uralkodó egyik leghűségesebb támasza volt. Mérhetetlen vagyonát egyetlen fia, ifjabb Stibor örökölte meg. 
1416 dec.29 – A valószínűleg az ifjabb Stibor birtokát képező Sztrecsény várnagyaként Howorka nevű férfiút neveztek meg.
1429 – Zsigmond király – kárpótlásul az 1419-ben, házasságtörése miatt elkobzott birtokokért – feleségének adományozta a Sztrecsényi váruradalmat. Ez az adomány részét képezte az uralkodó 1424-óta végzett juttatásainak, amivel szerette volna az úrnőt megbékíteni, mivel az nem támogatta az általa a magyar trónra szánt Habsburg Albert osztrák herceget. A királyné ugyanis a testvérét II. Hermant {+1435}, majd annak halála után unokatestvérét, Frigyest {+1454} szerette volna a trónra segíteni. 
-- 1430júl.21 – A királynéi birtokot képező Sztrecsényt Cékei Márton várnagy igazgatta.
-- 1434 ápr.29 – Egykorú okleveles említés szerint Necpáli László várnagy állt a királynéi vár élén.
1437 dec.5 – Zsigmond király a morvaországi Znaimban elfogatta, és Pozsonyba vitette feleségét Cillei Borbálát, mert a királyné ellenezte V. Albert osztrák herceg magyar trónutódlását. Az úrnő csak a következő évben szabadult ki fogságából, miután kénytelen volt lemondani összes birtokáról. A továbbiakban Lengyelországba, majd Csehországba ment, ahol 1451-ben halt meg. Sztrecsény vára az új király, Habsburg Albert javadalmai közé került, a további sorsa 1474-ig azonos volt a túlparton, nem messze emelkedő Óváréval.
1439 -- Habsburg Albert király feleségének, Erzsébetnek adományozta oda.
1440 – Az uralkodó halála után az ország bárói két pártra szakadtak. Míg voltak, akik az özvegy Erzsébet királynét és utószülött fiát, V. László királyt támogatták, más főurak viszont a lengyel Ulászló mellett szálltak táborba. A belháború során Ulászló hívei elfoglalták Sztrecsény várát is. 
1440 – 1442 között – I. Ulászló király a Vág folyó menti Óvár és Sztrecsény uradalmait zálogba adta Huchwald-i {Sary-i} Jan Capek tapolcsányi kapitánynak. 
1442 – A kapitánytól mindkét erősséget magához váltotta Szentmiklósi Pongrác báró.
1444 – A törökkel vívott vesztes várnai csata után az országgyűlés hét főkapitányt választott meg az elesett Ulászló király helyébe. Ezen országos tisztségek egyikébe Szentmiklósi Pongrácot választották meg. 
1446 – Szentmiklósi Pongrác báró az erősségben keltezte az egyik oklevelét.
1453 – V. László király megerősítette Pongrác báró zálogjogát mindkét váruradalomra. 
1454 – Hunyadi János kormányzó – más birtokért cserében – mindkét várat megszerezte a főúrtól. Mivel Hunyadi ekkoriban hatalmas összegért váruradalmakat vett Cillei Ulrik bárótól is, így szinte egész Trencsén vármegye korlátlan hatalmú földesura lett. 
1456 aug.11 – Miután Hunyadi János kormányzó és a keresztes zászlók alá gyülekezett felkelők nagy győzelmet arattak a Nándorfehérvárt ostromló török hadak fölött, a táborban kitört pestisjárványban elhunyt János úr. 
Rövidesen már a Hunyadi-ház ellenségei kerültek túlsúlyba a királyi udvarban. 
1457 márc.16 – Budán V. László király, Garai nádorispán és más főurak parancsára lefejezték Hunyadi Lászlót. A Hunyadi família hívei vidéken sereget gyűjtöttek bosszúra szomjazva. Özvegy Hunyadi Jánosné, Szilágy Erzsébet – hogy megerősítse a családja helyzetét – a Felvidék egyik leghatalmasabb bárójának, Szentmiklósi Pongrácnak átadta az általa már régebben birtokolt Óvár és Sztrecsény váruradalmait.
1469 – Eddig az időpontig birtokolta a {Liptó} Szentmiklósi Pongrác família.
1474 – {vagy 1484?} Az uralkodó kedvelt hívének Kinizsi Pálnak adományozta Sztrecsény és Zsolnalitva váruradalmait, mivel a hatalmas erejű vitéz vezette portyázó lovas csapatok, legyőzték a lengyeleket a csehországi hadjáratban. 
1494 – Mivel Kinizsi Pál országbíró fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, Sztrecsény uradalma visszakerült a királyi kamara kezelésébe. Rövidesen azonban 12 ezer aranyért a Szentmiklósi Pongrác família vette zálogba. 
1523 – A Felvidék leggazdagabb főúri családja, a Szapolyai szerezte meg a birtokot. 
1526 dec.21 -- Szapolyai János király a Sztrecsényi váruradalmat zálogba adta Kosztka Miklós várkapitánynak. Ő, és testvére Péter {+1532}, a Vág folyó völgyének jelentős részét, birtokolták ez időszakban. 
1526 után – Az országban kitört a belháború János király és az ellenében megválasztott Habsburg Ferdinánd hívei között. A lengyel származású Kosztka fivérek – János király híveiként – hatalmukban tartották Árva, Turóc, Trencsén és Liptó vármegyék területét. Az ő katonáik álltak őrséget Sztrecsény, Árva, Zsolnalitva, Znió, Szucsány erősségeiben, valamint Zsolna városában. A velük szövetséges Podmaniczky fivérekkel együtt sikerrel ellensúlyozták a Habsburg-párti Thurzók és Révayak befolyását a vidéken. Bár Ferdinánd király megpróbálta a maga pártjára vonni a Kosztka testvéreket, de sem pénzzel, sem tisztségek ígéretével nem tudott rájuk hatni. Háborút indított tehát ellenük, de mivel erre sem katonája, sem pénze nem volt, szerződést kötött Jan Pernstein morva főúrral, hogy törje meg a Kosztkák és más János-párti főurak ellenállását a Felvidéken. Amit a háborúban elfoglal, mind az övé maradhat. 
1530 – Jan Pernstein, Jan Steinberg és más morva főurak csapataikkal betörtek a Koszka fivérek uralma alatt álló területekre. Egészen 1532-ig folytak a küzdelmek, várostromok. A harcokban legtöbbet a falusi jobbágyok szenvedtek, ugyanis minden zsoldos csapat rajtuk kezdte a fosztogatást. Kosztka Miklós vitézül ellenállt, de végül – mivel királya János segélye is elapadt – kénytelen volt békét kötni. 
1532 nov. eleje – A csehországi Teschenben a Habsburg király követei és Kosztka Miklós békét kötött. A feltételek igen súlyosak voltak, miszerint Kosztka addigi váraiból csak Árvát, Szucsányt és Sztrecsényt, valamint Zsolna városát tarthatta meg, míg minden egyéb a morva főuraknak jutott. A szerződés egyik feltétele az volt, hogy a békekötést, két egymást követő vasárnap a templomokban ünnepélyesen kihirdessék, így a nép is megtudja és meghódoljon Habsburg Ferdinánd király előtt. Ez az egyezség Liptó és Turóc vármegyéket az uralkodónak juttatta, ellenben Árva vármegye ezután is Koszka Miklós kezén maradt, aki még évekig teljesen önállóan kezelte, nem engedve meg még annak királyi adóztatását sem. Árvát ezért először csak 1546-ban írhatták össze az adószedők.
1556 – Kosztka Miklós halála után leánya Anna kezével együtt Nyáry János nemes úr birtokába került. 
-- Ismeretlen címen Dersffy István főúr szerezte meg, akinek két fia, Ferenc és Miklós volt. 
1630 -- Wesselényi Ferenc füleki alvárkapitány feleségül vette Bosnyák Tamás lányát, akit a Zsolna városának közelében álló Vágtapolca {Teplicka nad Váhom} várkastélyába vitt el lakni.
-- Ezt a birtokot Wesselényi valószínűleg {?} előző házasságából örökölte meg, mivel felesége Dersffy lány volt. 
1634 – Wesselényi – apósa Bosnyák Tamás halála után – átvette a füleki várkapitányságot. Ennek posztja súlyos gondot jelentett, hiszen a fontos erődítmény a törökök állandó célpontja volt. Mivel ez a tisztség messzire szólította a nejétől, Zsófia asszony egyedül irányította az uradalom életét. Ájtatos élete miatt a nép nagyon megszerette. Férjével együtt közösen alapítottak Teplicskán egy szegényházat, amely kórház gyanánt is szolgált. Mint kegyurak, gazdagon ellátták az uradalomhoz tartozó templomokat és kápolnákat. A Wesselényiek vágtapolcai {Teplicka nad Váhom} várkastélyában 1611-1636 között udvari káplánként Helleri jezsuita atya gondoskodott az ott lakók lelki üdvéről. 
1644 – I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjáratot indított a Felvidéken a Habsburg király ellen. A háborús idők miatt Wesselényi az uradalomhoz tartozó, Vág folyó-parti meredek sziklára épült, Sztrecsény várába költöztette feleségét és udvartartását.
1644 ápr.28 – Sztrecsény várában elhunyt Wesselényi Ferenc báró felesége Bosnyák Zsófia. Testét a várkápolnában helyezték el, majd az erősség elpusztítása után 1698-ban a közeli Vágtapolca {Teplicka nad Váhom} falu plébániatemplomának lorettói kápolnájában helyezték végső nyugalomra.
1644 aug.5 – Széchy Mária – a murányi vár egyik résztulajdonosa – az éjszaka leple alatt Habsburg kézre jutatta a bevehetetlennek tartott sziklavárat. A benyomuló csapatok vezére Wesselényi Ferenc füleki várkapitány volt. 
Rövidesen a király Széchy Máriát jelölte ki Murány egyedüli birtokosának.
1644 aug.7 – Wesselényi Ferenc és Széchy Mária házasságot kötöttek, a továbbiakban főként a magas sziklavár, Murány szolgált lakásokul. Ferenc úr fényes karriert futott be, szerencsecsillaga egyre magasabbra emelkedett. 
1646 – Az uralkodó grófi rangra emelte Wesselényi Ferencet. Később a jász-kunok kapitánya és két vármegye főispáni hivatalát is megszerezte {Gömör vármegyében 1659-1667 +} és {Pest-Pilis-Solt vármegyében 1659-67 +} 1655 – Wesselényi Ferenc gróf – Lippay esztergomi érsek segítségével – megkapta a nádorispáni tisztséget. Ebben az egykori fegyvertársát, Zrínyi Miklóst előzte meg. 
1667 márc.27 – Zólyomlipcsei várában elhunyt gróf Wesselényi Ferenc, Magyarország nádorispánja. Özvegye Széchy Mária és több dúsgazdag főnemes a Habsburg hatalom elleni összeesküvés terveit szőtték, de árulások és az erélytelen vezetőik miatt minden tervük ismert volt a bécsi udvarban. 
1670 – Lipót császár és király parancsára őrizetbe vették az összeesküvés résztvevőit, Széchy Mária a murányi várban szobafogságba került majd a tél folyamán erős őrizet alatt Bécsbe szállították. Minden vagyonát a kamara foglalta le, Sztrecsény várába pedig császári zsoldosok vonultak be. 
1674 – A bécsi Haditanács rendeletére Sztrecsény várát kiürítette, majd puskaporral felrobbantatta Paull császári kapitány. 
-- A vágtapolcai {Teplicka nad Váhom} várkastélyt annak elkobzása után Johann Löwenburg és testvére Fridrich kapták meg. 
1689 – Löwenburg uraság átvizsgáltatta a Sztrecsényi vár romjait. Emberei a lerombolt várkápolna alatti sírboltban megtalálták Bosnyák Zsófia sértetlen koporsóját, benne az ép tetemmel. Ez a tény cáfolja azt a régebbi állítást, hogy 1678-ban a környéken portyázó kurucok megtalálták, és mésszel leöntötték volna a holttestet. 
1689 – 1698 – Ebben az időszakban Bosnyák Zsófia úrnő testét a helyreállított Sztrecsényi várkápolnában őrizték. 
1698 – 1728 – A mumifikálódott holttestet a vágtapolcai várkastély kápolnájának egyik sírboltjában helyezték el.
1729 – A nyitrai püspöki hivatal engedélye alapján Johann Löwenburg Bosnyák Zsófia szarkofágját, benne, az épségben lévő holtesttel az új, és ezzel a céllal a vágtapolcai plébániatemplomhoz hozzáépített lorettói kápolnába helyeztette el, ahol napjaikban is látható. 
1978 – 1994 – Régészeti feltárás után részben helyreállították Sztrecsény várának falait, amiket azóta a történelmi múltra éhes látogatók ezrei rohamozzák meg minden esztendőben.