Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pokoljárás. Kőkemény próbatétel a középkorban

Pokoljárás. Kőkemény próbatétel a középkorban

A purgatóriumhoz kapcsolódó manapság nem igazán hihető történetek között szerepel egy, amit Tinódi (Lantos) Sebestyén, – a magyar epikus költészet jelentős alakja – 1552-ben, Zsigmond király és császárnak krónikája című históriás énekében Tar Lőrincnek, a király egyik vitéz katonájának történeteként örökített meg. A sok valós leírást jegyző Tinódi elbeszélését ma a mesék világához sorolnánk, azonban 1836-ban ismét a nyomára akadtak a történetnek a Gyöngyösön előkerült latin nyelvű emlékek között, majd a század végére felfedezett középkori brit források is beszámoltak róla. / Hello Magyar Magazin /

Magyarország kapuja, melyet nem osztrákok, hanem franciák robbantottak fel

Magyarország kapuja, melyet nem osztrákok, hanem franciák robbantottak fel

A Dévényi-szoros kapuja szélnek, víznek, kereskedelemnek, haderőnek. Stratégiai pontja a magaslatán épült vár, ahonnan szépen rálátni a Duna és Morva folyók találkozására, amint a Morva beleönti sötétebb, barnás vizét a széles, fakószínű Dunába. / Hello Magyar Magazin /

Sas fészkelte be magát a szerencsi várba

Sas fészkelte be magát a szerencsi várba

A jelenlegi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legfiatalabb erőssége mostani formájában valóban kiskorúnak számít a magyar várépítészet képviselői között. A Szerencs városát északról határoló Árpád-hegy lábánál feltörő hőforrások vize és a Szerencs-patak ismétlődő áradásai a délre fekvő, lapályos területet mocsárrá változtatta. A terület mocsaras–lápos tulajdonságának természetes védműként történő kihasználása miatt alkalmas volt vár létesítésére. A helyszín első erődítése kapcsán Németi Ferenc tokaji várnagy munkásságát kell megemlíteni, aki az 1500-as évek közepén a környékbeli bencés apátság köveit felhasználva emeltet egy „castellumot”, ami utóéletében aztán többnyire az erdélyi fejedelmek és a királyi csapatok ütközőzónájának kellős közepe lesz. / Helló Magyar Magazin /

Rákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el | Helló Magyar

Rákóczi Ferenc fejedelem szülőháza. A várkastély, melyet kurucok pusztítottak el | Helló Magyar

A vezérlő fejedelem születési dátumáról, bár minden tankönyv ismerteti, túl sok írásos emlék mégsem áll a rendelkezésünkre. Nemzeti nagyjainkkal kapcsolatban rengeteg ismeret támaszkodik a „mindenki tudja” forrásra, azonban ezek alátámasztása nem is olyan egyszerű, mint azt gondoljuk. Egy Rákóczi Ferenc 8. születésnapjára készült festmény felső sarkában szereplő dátum és a fejedelem Vallomások című munkájában említett időpontból tudjuk mindössze, hogy 1676. március 27-én látta meg a napvilágot, a születési helye pedig Borsi. | A Helló Magyar Magazin cikke

Várak.hu mobil applikáció