Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyimesbükk, Bethlen–Rákóczi-vár

Gyimesbükk, Bethlen–Rákóczi-vár

2026. május 22-én, az 1626-os felépítésének kerek 400. évfordulóján nyitotta meg kapuit, a legutolsó állapotában hitelesen újjáépült gyimesbükki Bethlen–Rákóczi-vár. Az erődítés műemléki helyreállítása, a bécsi osztrák hadilevéltárban (Österreichisches Staatsarchiv – Kriegsarchiv) található, 1768-ban, 1854-ben és 1876-ban készült, hadmérnökök által készített hiteles felmérési tervek alapján készült el.

Henszlmann Imre-díj 2025

Henszlmann Imre-díj 2025

Megtisztelő szakmai elismerésben volt részünk a mai napon. A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat által alapított Henszlmann Imre-díj átadására került sor a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában, mellyel a Társulat az idei évben kis közösségünket és a www.varak.hu honlapot díjazta.

Nyírbátor – a Báthori várkastély és a református templom

Nyírbátor – a Báthori várkastély és a református templom

Bátor települését IV. (Kun) László király (1272-1290) adományozta Bereck de Rakamaznak 1279-ben, aki aztán birtokainak központjává tette és a nevét is megváltoztatta Bátor Bereckre. A XIV. században Báthori Péter a családi birtokokon történő osztozkodáskor megkapta Ecsed és a hozzá tartozó Bátor birtokát, tőle számítjuk a Báthori család ecsedi ágát, akik Nyírbátor történelmében fontos szerepet játszottak. / Kirándulás a történelembe blog /

Pécsvárad története

Pécsvárad története

A magyarok megtérítése, küldöttség a pápához a koronáért. Pécsváradon előszeretettel ápolják azt a hagyományt miszerint monostoruk első apátja Szent Asztrik (Ascherik) volt, aki Szent István megbízásából az ezredfordulón Rómában járt II. Szilveszter pápánál, és a Szent Koronát elhozta a magyarok első királyának. Asztrik később rövid ideig helyettesítette a látását ideiglenesen elvesztő Sebestyén esztergomi érseket, majd ő lett az első kalocsai érsek. / A HellóMagyar cikke /

Várak.hu támogatás kérés 2025