Vác, vár - Püspökvár
Vác vára a négyszögletes alaprajzú belső várból és a hozzá északról csatlakozó, a Duna vonalát követő szabálytalan külső várból állott.
A belső vagy Püspökvárat falszoros, majd vizesárok vette körül. A falszoros külső falát kis alapterületű, kerek külsőtornyokkal erősítették meg. Északi oldalán volt a vár négyzetes kaputornya, melyet barbakán védett. A belső várban épült a Székesegyház, Báthori Miklós reneszánsz kápolnája, a Püspöki Palota és néhány más épület.
Az északról csatlakozó városfal a Dunával párhuzamosan futott, majd derékszögben északra fordult, és keletről félkörívben vette körül a várost.
A honfoglalás után fejedelmi birtok központja, ahol az egyik vezér szálláshelye lehetett. I. István király az általa alapított tíz püspökség egyikének székhelyét ide helyezte. Kevéssel a város első említése előtt, 1074-ben Vácnál ütközött meg I. Géza király Salamonnal.
A székesegyházat építő I. Géza királyt ebben a templomban temették el 1077-ben. Imre király 1193-ban Vác városában tart zsinatot, melynek káptalani iskoláját már 1225-ben említették. Az 1241. évi tatárdúlás nem kerülte el Vác városát sem, a lakosság az egyházban és az egyház palotáiban keres menedéket. Ez az erődítmény, amely a tatárok bejövetele előtt épült, valószínű csak földből és rőzséből készült.
A tatárjárást követően IV. Béla király már kőfallal vétette körül az újjáépült várost és az egyházi épületeket is magába foglaló területet. Később Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás erősítette meg Vác várát és városát. A mohácsi csatavesztés után a török első rohamait Borodarics István püspök vezetésével verte vissza a vár őrsége. Ferdinánd vezére, Fels Lénárd 1540-ben foglalta el a várat, azonban 1541-ben Török Bálint visszaszerezte, de még ebben az évben Roggendorf Vilmos tábornok ismét Ferdinánd részére szállta meg.
A török 1542-ben és 1543-ban rövid időre birtokába vette, de a magyarok visszafoglalták. Muhammed pasa és vezére Hasszán 1544-ben újra elfoglalták Vác várát, és 1595-ben birtokukban tartották. Ekkor Szinán fia Muhammed pasa Poálffy Miklós esztergomi és visegrádi győzedelmeinek hírére a várat felgyújtotta, és a katonáival együtt Buda várába menekült. Pálffy ezt látva, a várat azonnal megszállta, a tüzet eloltatta, és Orosz Ádám parancsnoksága alatt őrséget hagyott hátra.
Alighogy Pálffy elvonul, a török azonnal ostrom alá vette a várat, és elfoglalta. Egy év múlva, 1596-ban a nógrádi magyar sereg Bary Mihály vezetésével Vác várát megrohanta, a török őrség nagy részét lekaszabolta, több épületet felgyújtott, és gazdag zsákmánnyal visszavonult. Még ez év júliusában Schwarzenberg Adolf császári vezér Pálffy Miklóssal Hatvan elfoglalására indult, útközben kardcsapás nélkül szállta meg Vác várát, miután a török őrség közeledtükre azt felgyújtotta és elmenekült. A várat Pálffy megerősítette és Dobozy Gergelyt nevezte ki parancsnokául. Más források szerint a vár elfoglalása augusztusban történt, és annak felépítését Komáromi István várparancsnokra bízták. Még ebben az évben Muhammed pasa foglalta el, de néhány hónap múlva ismét Pálffy birtokába került. A török 1598-ban eredménytelenül ostromolta Vác erődítményeit, de 1599-ben Ibrahim nagyvezér sikeresen támadta és szállta meg.
1603-ban Russwurm Herman császári seregekkel szerezte vissza, de a kinevezett parancsnok Verebély István 1604-ben Bocskai vezéreinek, Rédey Ferencnek és Némethy Gergelynek a várat átadta. Bethlen Gábor csapatai 1619-ben foglalták el a várat, de 1620-ban Karakas pasa 3 napi ostrom után birtokába vette.
Wallenstein Albert herceg vette vissza, de rövidesen ismét a törökké lett, a székesegyházat lerombolták, köveit a várfalak javítására és a vár megerősítésére használták fel. I. Lipót király 1684-ben Buda várának visszafoglalását tűzte ki célul, és a hadsereg fővezérévé Lotharingiai Károly herceget nevezte ki, aki mintegy 35 000 emberrel Visegrád várát szállta meg előbb, majd a Dunán átkelve Vácról északra a Musztafa aleppói és Kara Musztafa budai pasák vezetése alatt álló kb. 18. 000 főnyi seregére súlyos csapást mérve Vác várát is elfoglalta, a vár kapitányává Bottyán Jánost, a későbbi kuruc generálist nevezte ki. Miután Buda elfoglalása ekkor nem sikerült, a visszavonuláskor a váci várat vegyes nemzetiségű őrséggel látták el.
Musztafa pasa azonban még ugyanabban az évben rövid ostrom után elfoglalta, s csak 1686-ban sikerült véglegesen felszabadítani a török megszállás alól. Vác várának hadi jelentőssége ezután megszűnt, romba dőlt falait különböző építkezésekhez használták fel.
A püspökvár területén az ásatás befejeződött, és az épületegyüttes felújítása is megtörtént. A Püspökvár belső területe, a Dunára néző falszakasz és a szobor terasz látogatható. A Duna-parti sétányról a megmaradt falszakaszok, illetve a városerődítéshez tartozó északra fekvő Hegyes-torony is megtekinthető.
GPS: | É 47° 46.307 (47.771782) |
K 19° 7.875 (19.131250) |
Információk: A püspökvár területén az ásatás befejeződött, és az épületegyüttes felújítása is megtörtént. A Püspökvár belső területe, a Dunára néző falszakasz és a szobor terasz látogatható. A Duna-parti sétányról a megmaradt falszakaszok, illetve a városerődítéshez tartozó északra fekvő Hegyes-torony is megtekinthető.
Autóval érkezőknek jó parkolási lehetőség a sétány déli végében elhelyezkedő nagy parkoló. A parkoló alkalmanként rendezvények helyszíne, ezért célszerű ezt figyelembe venni és utána nézni indulás előtt.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.