Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nyesettvár

A Mátra második legmagasabb hegyének, a Galyatetőnek tömbjéből délre, a csúcstól 1,5 km-re, különálló hegyként emelkedik ki a Nyesettvár, körös-körül meredek oldalakkal, tszf. magassága 813 m. A vár maradványai egy É-D irányú gerincből kúposan kiemelkedő magaslaton helyezkednek el, melynek a környező völgyekhez viszonyított magassága kb. 200 m. Észak felől, a nyeregről közelíthető meg, de onnan is meredek oldalon kell felkapaszkodni. Keleti aljában jelzett turistaút vezet.

A vár az egész hegytetőt magába foglalja. Alakja megközelítően téglalap, de a déli része görbülő vonalban végződik. Keleti oldala 3–3,5 méterrel magasabban húzódó, természetes eredetű gerincet jelent. Legmagasabb része ennek a déli végében van, ahol a felszín egy téglalap alakú (kb. 10 × 6,5 m) területen kissé kiemelkedik. Falnak nincs nyoma a felszínen.

A vár hossza 45, szélessége 22 m. Az egész várat 3–4 méterrel alacsonyabban árok veszi körbe, külső oldalán földtöltésből álló sánccal.Az árok szélessége 8–12 m között váltakozik. A nyugati oldalon a sánc külső aljában elmosódott út nyoma látszik, valószínűleg az egykori felvezető út. Az egész területet jól áttekinthető erdő fedi.

A várat oklevél nem említi. Pesty Frigyes helynévtárában már szerepel, ekkor még romokról is tudnak 1906-ban Gerecze Péter, 1909-ben Bartalos Gyula említi. Pásztor József 1911-ben, majd 1913-ban bővebben ír róla, vázlatos alaprajzát és metszetét is közli, de erősen eltorzítja a valóságot. A várat újabb útikönyvek is említik, Sándorfi György a korai várak közé sorolja.

Dénes József 1990-ben vázlatos felmérését közölte, és a vár leírásában egy háromosztatú boronaház sejthető nyomait is említi. Dénes József fehérszínű, Árpád-kori cserepeket talált a vár területén, melynek alapján középkori várnak tekinthető.

Legutóbb Nováki Gyula foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor az általa 1991-ban készített felmérését is közölte.

Források: