Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Plitvička jezera - PlitvicaHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava történelmi vármegye - Krč, Krčingrad, Krcsin

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

„…A középkori várak helyén talált római pénzek, sírok és más régiségek nem bizonyítanak semmit azon kívül, hogy azon a helyen a rómaiak is átmentek. Persze, gyakran az ilyen leletek pont arra bizonyítékok, hogy ott semmilyen római erődítés sem volt, mint pld. a plitvicai Kozjak tó melletti Krcsin vár romjai között talált római kori sír, ami arra utal, hogy ott sem volt római erősség, mivel annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy pont egy római sír fölé építsenek a rómaiak erősséget (12. oldal)...

…Én úgy gondolom, hogy a Horvátországban talált összes kőfaragójel, a későgótika idejéből ered. A kőfaragójelek persze már ókorban is ismertek voltak, de kerültek elő román és kora gótikus kori kőfaragó jelek is, ám Horvátországban biztos, hogy mindegyik késő gótikus eredetű, kivéve talán a plitvicai Kozjak tó feletti Krcsin vár romjai között talált kövek jelei (34. oldal)… …A plitvicai Kozjak tó feletti hegyen található az ismeretlen Krcsin vár (Krčin grad) (200. oldal).”

A vár mai állapota

A vár bejárása 2009. 06. 08-án történt, a régészeti kutatásokat vezető Tajana Pleše meghívására, Keserű László és Szabó Tibor társaságában. Külön köszönet néki az átadott anyagokért és a helyszíni vezetésért! A régészhölgy vezetésével bejárt ásatási területen tapasztaltak összefoglalását lásd az alábbiakban:

Krcsin vár (STARI GRAD KRČINGRAD) A Kozjak tó melletti várhegy (Gradina), Pliš, Krč, Krčingrad nevű várának maradványai a Plitivicai Nemzeti Park, Kozjak és a Gradinszko tavai közti, erdővel borított, nyelv alakú félszigeten helyezkednek el. A romokhoz jelenleg egy szűk, kitaposott ösvény vezet, mely a várhegy délnyugati oldalán található. A várplató (kb. 4.000 m2) egészét fallal övezték, melynek nyomvonala ma is jól látható.

A várat a történeti források az 1558-as, sztenicsnyáki horvát szábor (rendi országgyűlés) határozatában említik először, amikor is terzsáci Frangepán gróf kötelezettséget vállalt 3 őrhely tartására: Petrova gorában, Kozina Jablanovácban, valamint Plitvicában. Plitvica várát valamivel később, a horvát és a szlavón végek várainak védelmi állapotát felmérő bizottság 1563 végi jelentésében is megemlítik. A Ferdinánd király által kiküldött bizottság leírása alapján, a Korana menti Terzsác és a Korana folyó Pljesevica felé tartó mederszakasza közti, sűrű erdővel benőtt területen át lehet a Plitvicai tavakhoz jutni. A tavak közti hegyek egyikén egy „erődített hely„ található, amit még tovább is lehetne erősíteni. A várból felügyelet alatt lehetne tartani az itt található, kevéssé ismert, de az ellenség által gyakran használt átjárót. A bizottság a vár helyét nem járta be, az ismereteiket a drezsniki helyőrség katonáitól szerezték be. A tavak menti várat egyetlen későbbi jelentésben sem említik többé, noha a Kozjak tó keleti partja, az oszmán felségterülettel volt határos.

A vár 19. szd. végén és 20. szd. elején talált állapotáról többek között F. Fras és K. Delić készített leírást. A Plitvicai tavak legrészletesebb ás legáttekintőbb bemutatását és leírást az a D. Franić tett közé, aki legelsőként mutatott érdeklődést az iránt, hogy a vidék milyen szerepet játszott a katonai határőrvidék fennállásának idején. Ő, a térségre vonatkozó 17-19. századi térképek tanulmányozása alapján ( D. Franić többek között, az alábbi térképeket használta: C. Müller - Mappa Regni Hungariae 1709-es, Positions Carte des Kais. Königl. Truppen-Corps in Croatien unter Commando des Herrn Feld Marschal Baron von Loudon im Jahre 1789., I. A. Demian - Statistische Beschreibung der Milit�r Gr�nze 1806-os, valamint J. de Lipszky - Mappa generalis Regni Hungariae et partium adnexarum 1806-os térképét), arra jutott, hogy a Kozjak tó feletti várhely tornya a későbbiekben is szerepet játszott, mint annak a 10 csardaknak (őrgórénak) az egyike, melyek a Plitvicai tavaktól Plješivicáig tartó, s a törököktől 1689-ben visszafoglalt területen voltak megtalálhatók, illetve annak a 6 őrhelyeknek az egyikeként, melyek továbbra is, és még 1768-ban is használatban maradtak. A plitvicai várhegy középkori várának romjait mindkét, a Plitvicai tavak környékéről készített katonai térképre is berajzolták: A.Wagner 1770. körüli térképére is, és Lipszky 1806-os, Magyar királyság térképére is (Mappa generalis Regni Hungariae et partium adnexarum).

Érdekes, hogy a Kozjak tó feletti várhegy romjait A. Zelik 1880-as térképére nem tüntették fel. A fent idézettek alapján megállapítható, hogy a tárgyalt torony nem élte meg az oszmánokkal folytatott háborúkat, s abban szerepet sem játszott (ugyanis egyetlen csatával, ütközettel kapcsolatban sem említették meg), illetve hogy 1699 után, miután a térség újra Horvátország részét képezte, már semmilyen funkcióval sem bíró rom volt.

A vár területét érintő első rendszeres régészeti kutatást E Laszowsky hajtotta végre 1911-ben és 1912-ben, amit majd kerek egy évszázad után, a Horvát Műemlékvédelmi Intézet, szárazföldi régészeti Osztálya folytatott, a Plitvicai Nemzeti Park „Ivo Pevalek„ nevét viselő Tudományos-kutató Központ közreműködésével. E. Laszowsky a két kutatási szezon folyamán megállapította, hogy: ...a nagyterületű várat erős védőművekkel erődítették, melyek a 20.

szd. elejére meglehetősen lepusztult állapotba kerültek (...az omladékokkal borított falmaradványok szinte már nem is látszanak, mert az idők folyamán humusz képződött rajtuk, amin már nagyobb fák és bokrok is kinőttek). Laszowsky húsz kisebb szondával megállapította a külső fal nyomvonalát, mely többszörösen megtörve, a terep adottságait követve, egy szabálytalan, sokszögletű területet zár körbe. Az említett szondák eredményei alapján, Laszowsky megállapította a külső védőfalak teljes hosszát is, mely kb. 285 métert tesz ki. A falak palástját szabályosra faragott kváderkövekből építették, míg a fal közét tört kövekkel és kiadós kötőanyaggal töltötték ki. A fal kutatásával egy időben, a várplató déli részén található két torony kutatását is megkezdték. A kisebb, négyzetes torony közvetlenül a várplató lejtőjének a szélén található, míg a háromszögletes védőtorony, valamivel északabbra helyezkedik el.

Az nem ismert, hogy a kitűnő eredmények ellenére, miért nem folytatták a régészeti kutatásokat. Mindenesetre, a munkálatokat váratlanul szakíthatták félbe, így a feltárt falakat sem konzerválták, amelynek okán, a védőtornyot az újabb kutatás teljesen lepusztult romként találta meg, melynek egyetlen fala sem volt látható.

A Kozjak tó feletti várhegyen 2008-ban és 2009-ben végrehajtott munkálatok, elsődleges célja a háromszögletű védőtorony kutatása volt, melynek egészét az évszázad során dús vegetáció nőtte be. A két kutatási évad folyamán megállapításra került, hogy a védőtorony, egy azonos oldalú háromszög alapon épült fel, melynek belső oldalai 780 cm-t, míg külső oldalai 1580-1600 cm-t tesznek ki. A torony külső falainak hosszában adódó eltérést, a fal vastagságának változásai (205 és 225 cm) okozzák. A toronybelső területe teljesen feltárásra került, így megállapíthatóvá vált, hogy csak a magasföldszint magasságáig maradt fenn. A torony fapadlózata a várakozásokkal ellentétben nem maradt fenn, ám egykori magassága, a jó minőségben elkészített, ledöngölt mésztufa darából álló, sárgás-fehéres kötőanyaggal összekötött aljzat alapján feltételezhető. Megállapításra került az is, hogy a tornyot a megfaragott, élő sziklára emelték.

A védőtorony falait nagy odafigyeléssel és szakértelemmel építették. A falpalástot szabályos, mésztufa tömbökből készítették, míg a falak közét, törtkövekkel, sárgás-fehéres kötőanyaggal és mésztufa darával öntötték ki, meglehetősen rossz minőségben.

Noha az építkezés anyagául választott mésztufa kivételesen mutatós építkezést tesz lehetővé, ám a porózussága az építmény gyors pusztulását okozza. A külső falpalást egyes mésztufa tömbjein egyszerű, kőfaragó jeleket találtak (mindegyiknek egyszerű, azonos szárú kereszt alakja van).

A sarkokban, a fal tömegének támaszkodva, sekély, kőből kifaragott, tehermentesítő boltívek voltak. Miután a keleti sarok volt leginkább kitéve a légköri hatásoknak, így ez a sorok pusztult el a leginkább (egyetlen faragott boltív sem található in situ), míg a déli sarok boltozata szinte teljesen fennmaradt. A déli sarok fölötti falban, egy kitűnő állapotban megmaradt gerendalenyomatra találtak, melynek párhuzama a nyugati és a délkeleti toronyfalban is feltételezhető. A gerendákkal (50-55 cm szélesek) a torony faltömegén belül, a sarkokat kötötték össze. A kötés a torony, belső és külső sarkának megfelelően, 60 fokos.

A védőtorony délkeleti falának nyugati részén és a délkeleti falának keleti részén található kerek kifolyócsövek (o 10-15 cm) kivételével, a torony falainak felületét a földszinti zónában, csak két lőrés tagolja.

Krcsin vár történetének megismerését segítő tárgyi leletek mindkét ásatás folyamán, csak kis számban kerültek elő (néhány későközépkori töredék, dísztelen keramikák és egy későközépkori, rögzítő tüskés nyílhegyet). A 2008-as és 2009-es, a védőtorony belsejére és környékére kiterjedő kutatás során is csak szerény számú, későközépkori, dísztelen kerámiatöredékre leltek. Találtak azonban egyszerű, de finoman faragott ajtó és ablakszár töredéket, mint ahogy néhány kivételes, művészi igényű faragványt is, melyek a legjelentősebb, későközépkori, épületszobrászati leletek közé tartoznak ezen a vidéken. A legjelentősebb anyagnak egy finoman kidolgozott, hatlevelű virággal ellátott lunetta, valamint egy töredékesen fennmaradt ikerablak. A lunettát és az ikerablakot a torony délkeleti oldalán, azaz a toronynak a vár belseje felé forduló részén találták. A két pazarul faragott kődarab, azt is bizonyítja, hogy a torony bejárata (valószínűleg egyetlen) a keleti fal felületén volt megtalálható, s e leletek is megerősítik státusz szimbolikus szerepét.

A 13-15 századi kontinentális Horvátország területén található védőtornyok zöme, négyszögletes, vagy négyzetes alaprajzú volt, míg a többrendeltetésű tornyok lehettek sokszög és kerek alaprajzúak is. Zorislav Horvat, a védőtornyokat tárgyaló tanulmányában, három csoportba osztja őket: csak védelmi célú tornyok (pld. a Pozsega melletti Viszkovác, a Cetin közeli „Mala Crkvina”, Zsumberk, Szaplonca, Szamobor, stb.), védelmi és lakócélú tornyok (pld. a Pakrac közeli Csáktornya, Modrus, Garics, Valpó, stb.), valamint a kaputoronyként is szolgáló védőtornyok (Nekcsevár, Brinje, Atya). Mivelhogy horvátországi védőtornyok között nincs alaprajzában a plitvicai toronnyal rokonítható példa, így legközelebbi párhuzamának, az „alaprajzában majdnem háromszögletű” Velika (a 13. szd. első fele) és a szabálytalan sokszög alakú, Szamobor közeli Lipovec várának védőtornya tekinthető.

A szakirodalom alapján is csak három, hasonlóan háromszög alaprajzú védőtornyot lehet megemlíteni. Az első példa a háromszögletűre épített toronyra a stájerországi Velenje melletti Šalek (ma Szlovénia), melynek méretei hasonlítanak a plitvicai toronyéra (11x12x11 m külső, 5,5x7,6x6 m belső), noha alaprajzában egyenlőtlen oldalú háromszöget mutat. A második példa a háromszögletű toronyra a kassai Várhegy (Hradová), a harmadik példa pedig a Boldogkő várának együttesében található. Mindhárom középkori várat a 13. században létesítették. Talán itt érdemes megemlíteni, egy viszonylag ritka, de rokonítható toronytípust, mely alaprajzában ötszöget mutat, mint pld.: Araburg, Finstergrünn, Raueneck, Beaucaireu, stb.

Az eddig említettekkel összhangban kijelenthető, hogy a Kozjak tó melletti várrom védőtornya, alaprajzi kialakítása kivételesnek tekinthető. A rendkívül szabályosra épített vastag falak, egy egyenlő oldalú háromszöget zárnak be. A földszint magasságáig fennmaradt falsíkokat, csak két szűk, hosszúkás téglalapalakú lőrés tagolja. A toronyba bejutni nagyvalószínűséggel egy, a torony keleti homlokzatán elhelyezett bejárathoz vezető falépcsőzeten keresztül lehetett. A torony védelmi szempontokból ideális módon két, plitvicai tó között elnyúló, nyelv alakú dombhát déli részén helyezkedik el, egy külső fallal elválasztva a várhegy többi részétől. A szlovén, a szlovák és a magyar példákkal összehasonlítva, ahol a tornyok emeletei is fennmaradtak (négytől hét emeletig) kijelenthető, hogy a plitvicai torony is legalább három emelet magas volt. Tekintettel a torony méreteire, minden bizonnyal impozáns és már messziről jól látható építmény volt, ahonnan kitűnő rálátás nyílott a környékbeli tavakra és a korabeli utak forgalmára.

A 2008-as és 2009-es régészeti kutatások alapján, jó néhány megállapítást lehet, és jó néhány kérdést is fel lehet tenni. A mostani munkálatokkal (részben) sikerült megerősíteni E. Laszowsky kutatási eredményeit, főleg a torony pozíciója és alakja tekintetében. Tekintettel a torony ritka alaprajzi kialakítására, az épületplasztikai darabok kidolgozására, az in situ talált lőrések kialakítási módjára, az eddigi történeti kutatások eredményeire, valamint a hasonló tornyok datálására, a plitvicai torony időben is elhelyezhető lett. Az mondottak alapján megállapítható, hogy Krcsin vár építését legvalószínűbben a 13. szd. folyamán kezdték meg.

Az máig nyitott kérdés maradt, hogy melyik család bírta Krcsin várát, s a védőtornyot miért nem használták a későbbiekben is védelmi célokra. Mivelhogy Lika tágabb területének nemzetségi-, birtokviszonyai javarészt még nem kellően ismertek, így csak feltételezhető, hogy a vidék a tekintélyes Babonics grófok birtokában volt található, akiknek a prosperitásuk épp I. Károly király idejében szorult vissza. Amennyiben a birtok tulajdonosai valóban a Babonicsok voltak, akkor Kassával és Boldogkővel összevetve világossá válik, hogy Krcsin kivételes alaprajzi kialakítását, az Anjou királyi család építési tevékenysége hatásának lehet tekinteni. Természetesen, e feltételezés tudományos alátámasztása, csak további, interdiszciplináris együttműködés és kutatás után lehetséges.

A történeti kutatásokkal összhangban, a Babonicsok hatalma meggyöngülésének ideje, épp egybe esik Krcsin vár stagnációjának (ha nem éppen pusztulásának) idejével. Az eddigi történeti kutatások alapján, kellő óvatossággal feltételezhető, hogy az ez utáni századokban, a plitvicai toronynak semmilyen védelmi funkciója sem volt. Ugyanis, annak ellenére, hogy Plitvicai tavaknál megemlítettek egy csardakot és a Katonai Határőrvidék idején a határvédelemben betöltött szerepéről is szó esett, egyetlen korabeli térképen sem tüntették fel. És, mivelhogy a csardak fogalom alatt a legkülönbözőbb kialakítású építményeket lehet érteni, valószínűbb, hogy a néhány 16-18.

századi leírásban említett plitvicai csardak, egy másik, szintén az egyik plitvicai tó partján álló építményre vonatkozhatott.

Az eddigi régészeti kutatások alapján megállapítható, hogy Krcsin vár esetében egy nagyjelentőségű régészeti lelőhelyről van szó. Kiemelkedő leletnek számít magának a toronynak az építészeti kialakítása is, mely a szélesebb európai kontextusban is ritkaságnak minősül, de a dekorációs elemek is egy magasabb művészeti mértékről tanúskodnak, rámutatva ennek a középkori várnak a rendkívüli értékeire, melyek a történelem viharaiban tovatűntek.

Ennek okán reméljük, hogy Krcsin vár további kutatása nem csak néhány megoldatlan tudományos tényre ad megoldást, hanem hozzájárul nem csak a Plitvicai tavak, hanem a tágabb Lika kulturális-történeti képének a megrajzolásához is.

Tajana Pleše

Forrás:

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920.

GPS: É 44° 52.619 (44.876991)
K 15° 36.862 (15.614367)

A plitvicai tavak megközelítése nem jelenthet problémát a magyar turistáknak, s a Kozjak tó feletti gradina felkeresése is igen könnyű. A Plitvicai Nemzeti Park területére az un. 2-es kapun léphetünk be a belépti díj megfizetése után (2009-ben a felnőtteknek 70 kuna volt), majd a leballagunk a Kozjak tó parti kikötőhöz, s az egyik kishajóval átkelünk a szemben lévő partra. A vár romjai, a kikötő feletti domb tetején terülnek el. A megközelítéséhez a park kiépített gyalogútjait használjuk, mert erre a parkőrök rendkívül kényesek.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció