Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Klinac, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb vármegye -  Klinac

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

„…Klinac vára ma is áll. Ezt az ötszögletű, puskalőréses tornyot, a zágrábi püspök emeltette, de már 1563-ban javasolták, hogy az un. „Klinbnagort” bontsák le…” Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920.

Klinac hegyi települését, a Petrinja – Hrvatska Kostajnica közti főútról, a Petrinjától kb. 6 km-re található Budičina faluból, egy keskeny, murvás úton lehet elérni (kb. 5 km). Klinac vára a Gradina nevű hegy legmagasabb pontján található. A tágas, egyemeletes, erősen megépített, ötszögletű kastélyt a zágrábi püspök építette fel a 16. szd.

közepén. A kastély eredeti bejárata a nyugati oldalon, az első emelet magasságában nyílott, melyhez egy őrgórén és egy felvonóhídon keresztül lehetett jutni. A kastély falai szinte eredeti magasságukban állnak.

Klinac/Klimna gora - Báni határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde...)

128. oldal:

„Az 1544-es esztendőben, midőn a horvátság sorra vesztette el területeit és csatáit Szlavóniában és a déli térségekben, a zágrábi káptalan és Zrínyi Miklós egy rendeletet hozott arról, hogy, a leendő Kulpa menti védvonal kulcsfontosságú helyein, fel kell építeni az első, új és korszerű erődöket [246]. A határozat szövege ellenére, nem a szilárdan megépített sziszeki kastély volt az első vár, amit a zágrábi káptalan a Kulpa mellé, a Kulpa menti birtokai védelmére építetett. Miután a zágrábi egyház, a káptalan és a püspök voltak (a Zrínyi és a Blagaji grófok mellett) az Una, a Száva és a Kulpa közti térség legnagyobb földesurai, ezért ők már jóval korábban megérezték a török veszély közeledtét, így számos kisebb várat emeltettek a stratégiailag érzékenyebb pontokra, mint Pecki-t, Csunticsot (Hrvatski Čuntić), Klinac-ot, Szentkeresztet (Križ), Szokolt (Sokol). Ám már ennek előtte is álltak, s már akkor réginek mondott várai a káptalannak és a püspöknek (a Zrínyiek és a Blagajiak várain kívül), mint Vinodol, Veliki Gradac, Mali Gradac, Hrasztovica (Hrastovica) és Gora…”

138. oldal:

„A káptalan védelmi törekvései a zágrábi püspököt is arra ösztönözte, hogy maga is jobban megerősítse a Kulpán túli várait. S a püspök valóban tett is azért, hogy megerősítse Hrasztovica régi, földesúri, hegyi-várát és az alatta lévő nagyterületű város védelmét. Ám a püspök más hatalmas költségei miatt. Hrasztovicában csak egy várnagyot tartott egy provizorral, egy tüzérrel és 12 strázsával, valamint egy kapust 8 további őrrel, 4 fizetett katonával és néhány szolgával, akik különböző szakfeladatokat hajtottak végre. A püspök tehát mindösszesen 30 embert tartott fegyverben, ami a vár és a város hatalmas területét tekintve, csakugyan kevésnek mondható. Ezért, a zágrábi püspök birtokainak irányítója, Heresinácski György a királytól kért segítséget Hrasztovica védelméhez. A zágrábi püspöknek Hrasztovica mellett, még Pecki és Klinác tornyainak védelméről is gondoskodnia kellett, amelyek szintén tágas és erősfalazatú tornyoknak számítottak és ott volt még a Kulpa menti Pokupszka kastély védelmének gondja is…”

185. oldal:

„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Klinácról (Klimna gora): Gora sv. Klimenta (Szt. Kelemen hegy) a zágrábi püspök birtokában van. A tornyot le kell rontani és a védelmét fel kell hagyni…”

197. oldal:

„..Lenkovics azon javaslata, hogy számos kisebb erősséget le kell rombolni az Una dombvidékén, arról tanúskodik, hogy Lenkovics a stratégiájában a már meglehetősen szétzilált unai védővonalnak a Kulpáig történő visszavonásával számolt. A meglepetést a javaslatának csak azon része jelentett, hogy Zríny erős földesúri vára és a Zrínyiek meglehetősen tágas és szilárd gvozdanszkói kastélya mellett, Csuntics, Pecki és Klinac szintén jól megépített tornyainak is felhagyását és lerontását indítványozta, noha a tornyok jól szolgálhattak volna a határvidék katonáinak őrgóréjaként és őrhelyeként…”

285. oldal:

„Az 1578-as Bruck an der Mur-i szábor döntése értelmében, meg kellett erősíteni a Szluin környéki erősségek helyőrségét. Ennek értelmében, Ó Plaski (Stari Plaši) földesúri várába 30 főnyi martalócot kellett vezényelni, Alsókladusába (Velika Kladuša) 50 huszárt és 50 martalócot, a Glina menti Hresznóba (Hresno na Glini) 50 huszárt, 50 arkibuzárt és 50 martalócot, Greda-ba, Klinácba és Mazinba 50 martalócot, Pernába 50 huszárt és 50 martalócot…”

324. Oldal:

„A horvát határvidék első frontvonalának hátországában lévő várakat, közvetlenül a Károlyvárosban székelő főparancsnokság alá sorolták (1578/79 körül): Alsó Kladusát (Donja Kladuša), Priszeka-t, a Glina folyó menti Hresznót, Sztankovácot, Klinacot (Klimna Gora), Mazint, Pernát és Gradacot – tehát azokat a várakat, melyek korábban a hrasztovicai kapitányság alá tartoztak. Ezek a várak képezték a horvát határ védelmének a „közepét”, s azért számítódtak a károlyvárosi generalitáshoz, mivel Brucki szábor határozata értelmében, felhagyták Hrasztovic településének és várának a védelmét, ami azért is volt könnyű döntés, mert a hrasztovicai kapitányság területét sohasem sikerült igazán erős katonai térséggé szervezni. A térség védelme is áttevődött Hrasztovicából a Kulpa vonalára, a támaszponti szerepe pedig Sziszekre és Bresztre, így Hrasztovica parancsnoki székhelyi státusza, a kulpai főerőd egyik előőrse szintjére zuhant.

Zagreb, 1995.

A vár mai állapota:

A vár bejárása 2009. 03. 20-án töertént Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár, a Gradinának nevezett hegy meglehetősen lapos fennsíkjának a legmagasabb pontján, egy alig 1-3 méter magas terepalakulaton áll. A jó állapotúnak mondható ötszögletű, toronyszerű építmény ma is eredeti magasságáig áll. A körülötte lévő terület adottságai alapján, a tornyot egykor valamiféle védőfal is övezhette, de ennek mára nyoma sem maradt, így nem tudni azt sem, hogy épített falai voltak e vagy csak palánkfallal övezték. A várba bemenni jelenleg egy, a földszinten utólag nyitott kapun keresztül lehet, amit két oldalról, egy-egy puskalőréssel biztosítottak. A fellelt irodalom alapján, az eredeti kapu azonban a nyugati oldal első emeletének magasságában nyílott, s őrgóréval, valamint emelőhíddal biztosították. Az egykori kapu helye ma is megfigyelhető. A toronybelső falaiban látható gerendafészkek alapján, a várat síkfödémekkel tagolták több szinte. Hogy a födémek és a tetőzet a teljes épületet átfogták-e jelenleg nem megállapítható. Az is elképzelhető, hogy a falak mentén egy épületsor futott végig, egy kisebb udvart alkotva.

Figyelem! A vár környéke nagyon ritkán lakott, aknaveszélyt nem jeleznek, de a vár felkeresése esetén, a járt útról ne térjünk le! /Szatanek József/

Klinac hegyi települését, a Petrinja – Hrvatska Kostajnica közti főútról, a Petrinjától kb. 6 km-re található Donja Budičina faluból, egy keskeny, murvás úton lehet elérni (kb. 5 km). A településhez vezető út, az egész várhegyet megkerüli, hogy a várhegy déli előterében található faluhoz érjen. A várhoz végig kell haladnunk a falu keleti részén, majd egy elágazáshoz érünk. Az egyenesen haladó út a falu nyugati, völgyben lévő részéhez visz, de nekünk jobbra, vadonatújnak tűnő lámpaoszlopokkal szegélyezett útra kell fordulnunk, amely szintén lefelé, a várhegy lábafelé tart. A régen használt utat, egyre sűrűbbé váló bozót szegélyezi. A lejtő végére érve, jobbra egy félig benőtt utat találunk, mely már felvisz a várhoz, illetve a mellette található, használaton kívüli adótoronyhoz. Autóval eddig jöhetünk, innen már gyalog, vagy terepjáróval kell mennünk. Miután a hegyoldal enyhe lejtésű, így 300 méternyi emelkedő után, a vár már szabadon bejárható és fényképezhető. Figyelem! A település gyéren lakott, így csak jó felszereléssel járjuk be a környéket. Aknát nem jeleznek, de elhagyott házakba, véletlenül se menjünk be

Nógrád megye várai