Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Klinac, Horvátország, Horvát-Szlavónország, Zágráb történelmi vármegye - Klinac
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
„…Klinac vára ma is áll. Ezt az ötszögletű, puskalőréses tornyot, a zágrábi püspök emeltette, de már 1563-ban javasolták, hogy az un. „Klinbnagort” bontsák le…” Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi… Zágráb, 1920.
Klinac hegyi települését, a Petrinja – Hrvatska Kostajnica közti főútról, a Petrinjától kb. 6 km-re található Budičina faluból, egy keskeny, murvás úton lehet elérni (kb. 5 km). Klinac vára a Gradina nevű hegy legmagasabb pontján található. A tágas, egyemeletes, erősen megépített, ötszögletű kastélyt a zágrábi püspök építette fel a 16. szd.
közepén. A kastély eredeti bejárata a nyugati oldalon, az első emelet magasságában nyílott, melyhez egy őrgórén és egy felvonóhídon keresztül lehetett jutni. A kastély falai szinte eredeti magasságukban állnak.
Klinac/Klimna gora - Báni határvidék (Milan Kruhek: Krajiške utvrde...)
128. oldal:
„Az 1544-es esztendőben, midőn a horvátság sorra vesztette el területeit és csatáit Szlavóniában és a déli térségekben, a zágrábi káptalan és Zrínyi Miklós egy rendeletet hozott arról, hogy, a leendő Kulpa menti védvonal kulcsfontosságú helyein, fel kell építeni az első, új és korszerű erődöket [246]. A határozat szövege ellenére, nem a szilárdan megépített sziszeki kastély volt az első vár, amit a zágrábi káptalan a Kulpa mellé, a Kulpa menti birtokai védelmére építetett. Miután a zágrábi egyház, a káptalan és a püspök voltak (a Zrínyi és a Blagaji grófok mellett) az Una, a Száva és a Kulpa közti térség legnagyobb földesurai, ezért ők már jóval korábban megérezték a török veszély közeledtét, így számos kisebb várat emeltettek a stratégiailag érzékenyebb pontokra, mint Pecki-t, Csunticsot (Hrvatski Čuntić), Klinac-ot, Szentkeresztet (Križ), Szokolt (Sokol). Ám már ennek előtte is álltak, s már akkor réginek mondott várai a káptalannak és a püspöknek (a Zrínyiek és a Blagajiak várain kívül), mint Vinodol, Veliki Gradac, Mali Gradac, Hrasztovica (Hrastovica) és Gora…”
138. oldal:
„A káptalan védelmi törekvései a zágrábi püspököt is arra ösztönözte, hogy maga is jobban megerősítse a Kulpán túli várait. S a püspök valóban tett is azért, hogy megerősítse Hrasztovica régi, földesúri, hegyi-várát és az alatta lévő nagyterületű város védelmét. Ám a püspök más hatalmas költségei miatt. Hrasztovicában csak egy várnagyot tartott egy provizorral, egy tüzérrel és 12 strázsával, valamint egy kapust 8 további őrrel, 4 fizetett katonával és néhány szolgával, akik különböző szakfeladatokat hajtottak végre. A püspök tehát mindösszesen 30 embert tartott fegyverben, ami a vár és a város hatalmas területét tekintve, csakugyan kevésnek mondható. Ezért, a zágrábi püspök birtokainak irányítója, Heresinácski György a királytól kért segítséget Hrasztovica védelméhez. A zágrábi püspöknek Hrasztovica mellett, még Pecki és Klinác tornyainak védelméről is gondoskodnia kellett, amelyek szintén tágas és erősfalazatú tornyoknak számítottak és ott volt még a Kulpa menti Pokupszka kastély védelmének gondja is…”
185. oldal:
„Lenkovics Iván, 1563-as jelentésében így ír Klinácról (Klimna gora): Gora sv. Klimenta (Szt. Kelemen hegy) a zágrábi püspök birtokában van. A tornyot le kell rontani és a védelmét fel kell hagyni…”
197. oldal:
„..Lenkovics azon javaslata, hogy számos kisebb erősséget le kell rombolni az Una dombvidékén, arról tanúskodik, hogy Lenkovics a stratégiájában a már meglehetősen szétzilált unai védővonalnak a Kulpáig történő visszavonásával számolt. A meglepetést a javaslatának csak azon része jelentett, hogy Zríny erős földesúri vára és a Zrínyiek meglehetősen tágas és szilárd gvozdanszkói kastélya mellett, Csuntics, Pecki és Klinac szintén jól megépített tornyainak is felhagyását és lerontását indítványozta, noha a tornyok jól szolgálhattak volna a határvidék katonáinak őrgóréjaként és őrhelyeként…”
285. oldal:
„Az 1578-as Bruck an der Mur-i szábor döntése értelmében, meg kellett erősíteni a Szluin környéki erősségek helyőrségét. Ennek értelmében, Ó Plaski (Stari Plaši) földesúri várába 30 főnyi martalócot kellett vezényelni, Alsókladusába (Velika Kladuša) 50 huszárt és 50 martalócot, a Glina menti Hresznóba (Hresno na Glini) 50 huszárt, 50 arkibuzárt és 50 martalócot, Greda-ba, Klinácba és Mazinba 50 martalócot, Pernába 50 huszárt és 50 martalócot…”
324. Oldal:
„A horvát határvidék első frontvonalának hátországában lévő várakat, közvetlenül a Károlyvárosban székelő főparancsnokság alá sorolták (1578/79 körül): Alsó Kladusát (Donja Kladuša), Priszeka-t, a Glina folyó menti Hresznót, Sztankovácot, Klinacot (Klimna Gora), Mazint, Pernát és Gradacot – tehát azokat a várakat, melyek korábban a hrasztovicai kapitányság alá tartoztak. Ezek a várak képezték a horvát határ védelmének a „közepét”, s azért számítódtak a károlyvárosi generalitáshoz, mivel Brucki szábor határozata értelmében, felhagyták Hrasztovic településének és várának a védelmét, ami azért is volt könnyű döntés, mert a hrasztovicai kapitányság területét sohasem sikerült igazán erős katonai térséggé szervezni. A térség védelme is áttevődött Hrasztovicából a Kulpa vonalára, a támaszponti szerepe pedig Sziszekre és Bresztre, így Hrasztovica parancsnoki székhelyi státusza, a kulpai főerőd egyik előőrse szintjére zuhant.
Zagreb, 1995.
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 20-án töertént Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A vár, a Gradinának nevezett hegy meglehetősen lapos fennsíkjának a legmagasabb pontján, egy alig 1-3 méter magas terepalakulaton áll. A jó állapotúnak mondható ötszögletű, toronyszerű építmény ma is eredeti magasságáig áll. A körülötte lévő terület adottságai alapján, a tornyot egykor valamiféle védőfal is övezhette, de ennek mára nyoma sem maradt, így nem tudni azt sem, hogy épített falai voltak e vagy csak palánkfallal övezték. A várba bemenni jelenleg egy, a földszinten utólag nyitott kapun keresztül lehet, amit két oldalról, egy-egy puskalőréssel biztosítottak. A fellelt irodalom alapján, az eredeti kapu azonban a nyugati oldal első emeletének magasságában nyílott, s őrgóréval, valamint emelőhíddal biztosították. Az egykori kapu helye ma is megfigyelhető. A toronybelső falaiban látható gerendafészkek alapján, a várat síkfödémekkel tagolták több szinte. Hogy a födémek és a tetőzet a teljes épületet átfogták-e jelenleg nem megállapítható. Az is elképzelhető, hogy a falak mentén egy épületsor futott végig, egy kisebb udvart alkotva.
Figyelem! A vár környéke nagyon ritkán lakott, aknaveszélyt nem jeleznek, de a vár felkeresése esetén, a járt útról ne térjünk le! /Szatanek József/
Forrás:
http://www.petrinja.hr/dokumenti/2007/razvoj_turizma/03_03_analiza_kulturni_resursi.pdff
Milan Kruhek: Krajiške utvrde i obrana Hrvatskog kraljevstva tijekom 16.st.. Hrvatski institut za povijest.
GPS: | É 45° 22.503 (45.375057) |
K 16° 18.472 (16.307859) |
Klinac hegyi települését, a Petrinja – Hrvatska Kostajnica közti főútról, a Petrinjától kb. 6 km-re található Donja Budičina faluból, egy keskeny, murvás úton lehet elérni (kb. 5 km). A településhez vezető út, az egész várhegyet megkerüli, hogy a várhegy déli előterében található faluhoz érjen. A várhoz végig kell haladnunk a falu keleti részén, majd egy elágazáshoz érünk. Az egyenesen haladó út a falu nyugati, völgyben lévő részéhez visz, de nekünk jobbra, vadonatújnak tűnő lámpaoszlopokkal szegélyezett útra kell fordulnunk, amely szintén lefelé, a várhegy lábafelé tart. A régen használt utat, egyre sűrűbbé váló bozót szegélyezi. A lejtő végére érve, jobbra egy félig benőtt utat találunk, mely már felvisz a várhoz, illetve a mellette található, használaton kívüli adótoronyhoz. Autóval eddig jöhetünk, innen már gyalog, vagy terepjáróval kell mennünk. Miután a hegyoldal enyhe lejtésű, így 300 méternyi emelkedő után, a vár már szabadon bejárható és fényképezhető. Figyelem! A település gyéren lakott, így csak jó felszereléssel járjuk be a környéket. Aknát nem jeleznek, de elhagyott házakba, véletlenül se menjünk be
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.