Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TinnyeMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Kisvár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Tinnye, Kisvár

A község K-i szélétől kb 500 m-re K felé, a Török forrásból eredő patak ÉK-i partján emelkedő ÉNy-DK-i irányú dombhát ÉNy-i végénél, a dombtetőn kisméretű, árokkal övezett földvár található. Belső része 25x15-20 méteres területet foglal el. Jelenleg három oldalról figyelhető meg a földvár központját övező árok. A napjainkban látható legmarkánsabb rész az erődített területet a domb gerincétől elválasztó árok, amely 1,10-1,30 méter mély és a 4-5 méter széles.

A szakirodalomban elsőként Rommer Flóris említi a lelőhelyet. Vásárhelyi Géza közlése alapján a földvárak között sorolja fel. Vásárhelyi Géza római őrhelynek tartotta, mivel a domb aljánál tegulatöredéket talált és az 1860-as években római éremlelet került elő a közelben.

A földvár Pesty Frigyes helynév gyűjteményében Kisvárda néven szerepel. Tinnye névetimológiája alapján kapcsolták hozzá tévesen a 18. század elején "Tinard vára"-ként előforduló Aynard vára nevét. A Kisvárban állítólag kőépület volt, melynek maradványait a Tinnyeiek még a 19. század elején elhordták. A hagyomány szerint a földvár mellett kútban találták a 18. század első harmadában a református templom kisebbik harangját.

1980-ban Miklós Zsuzsa szondázó ásatása során, ÉNy-DK irányú kutatóárokkal hosszában átvágta a földvárat. Az ásatás célja az erődítés korának és szerkezetének megállapítása volt.  A metszet szerint az árok mélysége eredetileg 2 méter, a szélessége pedig 7-8 méter volt. Az erődítés építésekor az árokból kikerülő földet az árok által övezett területre dobták. A földvár központi részén földbemélyített épületre utaló nyomot nem találtak. Eszerint vagy nem fejezték be az építkezést, vagy felszínen elhelyezett épület állhatott itt.

A második kutatóárokkal megtalálták a sáncárok - felszínen nem észlelhető - Ny-i szakaszát is. Az ásatás során néhány római kori és egy őskori edénytöredék került elő. Ezek azonban a földvár közelében levő lelőhelyekről származó szórványok lehetnek, semmiképpen nem utalhatnak a földvár korára. A földvár a méretei és a szerkezete alapján egyértelműen Árpád-korinak határozható meg.

Az Árpád-kori földvár jelenleg legelő, de 2010-ben még cross-motorozásra is használták. Az akkor készített légi fotón jól láthatóak a kimélyült sávok. Félő volt, ha ez így marad, néhány éven belül elpusztul az erődítés felszíni nyoma. Szerencsére a földvár környezete napjainkban ismét csak legelő és a földvár területe villanypásztorral a legelő állatoktól is védett.

Források:

Torma István (szerk.) MTA Régészeti Intézet MRT 7 - Pest Megye Régészeti Topográfiája - 1986
Sz. Burger Alice (szerk.): Az 1980. év régészeti kutatásai / Régészeti Füzetek I/34. (Magyar Nemzeti Múzeum Budapest, 1981)
Miklós Zsuzsa - Régészeti kutatások Magyarországon 2010 - Tinnye, Kisvár

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 47° 37.094 (47.618237)
K 18° 47.693 (18.794882)

Információk: A földvár a Tinnyét Piliscsabával összekötő út mellett található. A Tinnyét K-i irányba elhagyó műúton, a Berekerdei erdészház aszfaltos bekötő útját követően, kb. 400 méter megtéve, a jobbra kezdődő földútnál kell megállni.

A földúton gyalogosan elindulva, a jobb kéz felé eső domb elején helyezkedik el a földvár. A domb mellett elhaladva kb. 500 méteres sétát követően a nyereg irányából javasolt megközelíteni a várat.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv