Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Leventevár (Breclav) - Pogányvár

A vár a morva-osztrák államhatár közelében, a Thaya folyó bal partján, Leventevártól (Breclav) mintegy 4 km-re délre található. Területe 27 hektár, és több mellékkastéllyal együtt akár 100 hektárnyi területet is magában foglal. A várat a 9. század elején építették. Ezen kívül a Pogányvár közelében több különálló települést is feltártak ugyanebből az időszakból. Valamikor a 11. században az erődöt teljesen elhagyták. A "Pogányvár" nevet csak később kapta, amikor az emberek különböző tárgyakat találtak itt, amelyekről azt hitték, hogy valamilyen ősi pogány nép hagyott itt. A kora-középkor legjelentősebb műemlékei közé sorolható nemcsak Csehországban, hanem egész Közép-Európában is.

Az alföldi típusú dombvárak közé sorolják. A védőfalak 2 km hosszúak és 25 m szélesek voltak, tehát nagyon magasak lehettek. Ezért Közép-Európa egyik legnagyobb kora középkori erődítménye. Ráadásul az erődítmény megerősített területét minden oldalról a Thaya folyó és annak mellékágai védték. A területén egy nagyobb, színes freskókkal díszített templom alapjait tárták fel. A templom háromhajós volt, 18,6 m hosszú, 7,2 m széles. A templom körül nagy temetőt tártak fel, mintegy 400 sírhelyet tártak fel, amelyek hasonlóak voltak a Kopcsány és Mikulčice közötti várban található sírokhoz. A leletek és sírok többnyire a 9. század második feléből származnak. Egyik sír sem nyúlik a templom alapjai alá, tehát először a templomot építették, és csak utána történtek a temetkezések. A templom valamikor a 11-12. században tűnt el.

A dombvár északnyugati részén egy nagy udvarház, egy közel 1 hektáros, fából készült palánkkal körülvett, téglalap alakú település került elő, amely két szakaszban épült a 9. században. Az uradalom belsejében volt egy szakrális körzet egy templommal és egy temetkezési hellyel, egy lakóövezet egy- és többszobás házakkal, valamint egy gazdasági körzet kerítésekkel, istállókkal, pajtákkal, magtárakkal stb.