Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kapfenstein vára

Kapfenstein település Stájerország keleti részén, a Riegel vulkanikus dombvidéken található, Graz városától 45 km-re délkeletre. A település északi része felett, a várnak is helyt adó bazalthegy már a neolitikumban is lakott hely volt. Ezt az i.e. 3. évezredből származó leletek is bizonyítják.

A középkorban szintén felismerték a stratégiailag kíváló fekvését. Kapfenstein várát először 1065-ben említik az írások források. A markáns bazalthegy déli részén emelt jól védhető várat, a Kaphenstein család építette a 10-11. században és a magyarokkal szembeni határerődlánc egyik elemét képezte. A vár neve a német „kaphen”  szóból származik, amely jó leshelyre, megfigyelőhelyre utal. Ezt a korai erődítést IV. Béla magyar király serege rombolta le 1238-ban.

Bár a várat ezt követően a kapfensteiniek újjáépítették, azonban urai a következő évszázadban nem mint a környező vidék védelmezőjeként mutatkoztak. A korai kapfensteiniek olyan mértékben pusztították az országot, hogy a stájer járásbíró jelentős kártérítés fizetésére ítélte őket. Az írások szerint Ludwig von Kapfenstein 1250 körül, komoly károkat okozva pusztította a Német Lovagrend birtokait.

1362-ben a vár urai a Wallseerek lettek, azonban 1422 körül eladósodtak, így a vár tőlük Sigmund von Wolfsau birtokába került. Sigmund több stájer nemeshez hasonlóan vitába szállt a salzburgi érsekkel. A viszályt elmélyítve, a salzburgi alattvalók kifosztásában magyar nemesekkel működött együtt. Ezért várát 1432-ben elfoglalták, és Sigmundot elítélték. A várat és birtokot V. Friedrich herceg elkobozta és hűbérbirtokként adta tovább. Egy rövidebb ideig Hans Schüßler birtokolta, majd 1468-ban már Jörg von Weisseneck tulajdonába került.

A várat 1584-ban vásárolta meg Adam von Lengheim és egészen 1799-ig Lengheim-ek birtokolták Az évszázadok során a várat jelentősen kibővítették. Ebben az időben a vár egy nagy uradalom központjául szolgált, amely többek között Kapfenstein, Mahrensdorf, Gutendorf, Windisch Kölldorf, Neustift és Höflach falvakat foglalta magába. Határvárként a törökök, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt a kurucok többször is megostromolták, de bevenniük nem sikerült. Azonban a viharos idők elmúltával, urai már nem törődtek a várral és az fokozatosan tönkrement. A Lengheim-ek, akiket Lipót császár 1674-ben grófi rangra emelt, 1835-ben Joachim gróffal együtt kihaltak.

Ezt követően birtokosa Dr. Johann von Sertenthal volt, akit 1810-ben Johann Piebetz követett tulajdonosként. Kapfenstein 1918 óta a Winkler von Hermaden családhoz tartozik. A II. Világháború végén 1945-ben a szovjet csapatok kifosztották. A tulajdonos család 1968-ban újította fel a kastélyt, amely azóta étteremként és szállodaként üzemeltet.

A mai kastély egy szabálytalan, egyszerű épületegyüttes, amely több építési perióduson keresztül alakult ki és két kis belső udvar köré épült. Mivel az egykori védőépítményeket már rég lebontották, a szőlőültetvényekkel körülvett Kapfenstein most nagyon békés benyomást kelt. A komplexum legrégebbi része a belső udvar körüli terület. A keleti szárny kis csúcsíves kapuja és néhány pinceboltozat arra utal, hogy a 14. században épült. A 17. század elején nagyobb hangsúlyt fektettek az életminőségre, mint a védelmi ingatlanokra.

Annak idején Lengheimék az egykori vizesárok fölé új lakóépületet építettek, és ezzel új udvart alakítottak ki. Az 1604-es évszám a sziklapincében egy ajtó fölött emlékeztet erre az építkezési szakaszra. Ezt a második udvart csak a 19. század elején zárták be, amikor megépült a déli szárny. Ekkor a belső udvar előtt erőteljes pillérárkádokat helyeztek el. Délen a vár előtt saroktornyos bástya áll. Az épület felső szintjén megtekinthető Arthur Winkler-Hermaden professzor ásványtani-geológiai gyűjteménye, Kelet-Stájerország geológiai történetéről. Kicsit lentebb a vár alatt található a Szent Miklós templom. Ez az egykori várkápolna volt, amelyet korábban falak kötöttek össze a várral. 1779-ben a várkápolna helyén építették fel a település napjainkban is álló római katolikus plébániatemplomát.

Keserű László - 2025

Források:

www.burgen-austria.com - Kapfenstein
www.schloss-kapfenstein.at
www.kapfenstein.at
Dehio Styria, 1982 - Kapfenstein