„…A zágrábi Káptalan miután elveszette a Keglevichek usztiloniai (Ustilonija) várát, kénytelen volt a Száva és a Kupa összefolyásánál, Sziszeknél16, az 1545-től, 1550-ig terjedő időszakban volt egy új várat felépíteni. Már 1552-ben szemlét tartott, a zágrábi gyalogság prefektusa, Mindszenty Gergely a várban, aki örökül hagyta a vár pontos leírását. A várat háromszög alakúra építették, három bástyatoronnyal (37. ábra), amit 10 különböző méretű ágyúval, 40 nagyobb és 4 kisebb puskával védtek. A várról különböző időkből különböző művekben rengeteg rajzot közöltek, ám nincs kettő közülük, melyek összhangban lennének. A vár belülről még mindig egyszintes. Az földszint egésze mára feltöltődött.
Lehetséges, hogy a az építkezések kezdetén, még nem is gondoltak arra, hogy olyan kör alakú tornyokkal építésék fel (a várat olasz mesterek építették fel), amilyenekkel már a XV. századtól erősítették a várakat. Azonban, míg a tüzérség gyenge volt, bizonyos fokig célszerű volt ilyeneket szolgálatba állítani, ám mihelyst a tüzérség megerősödött, ezek használhatatlanná váltak. Az összes rajzából (Valvasoré különösen rossz) a legtöbb, annak a bécsi császári és királyi hadilevéltárban lévő rajznak - amit Klaić közöl, a Horvátország története című művében -, valamint Stier 1650-es, és 1672-es alaprajzának a másolata, amit Laszowski közöl. Tudni illik, hogy nem sokkal a már álló háromszög mellé egy másikat is készítettek paliszádból, amivel az egész vár egy rombusz alakot kapott. Később a paliszád helyére kőfalat csináltak, és ennek az új háromszögnek az élére egy ötszögletű bástyát építettek, ami ma is áll.
Ennek az új háromszögnek, a B torony melletti falában volt valaha a vár bejárata. A tornyok háromszintesek és mindegyiken nagyobb lőrések vannak a tüzérség számára, melyek úgy helyezkednek el, hogy a vár minden oldala lőhető legyen (38. kép). A tornyok közti falakon, fából készült építmények, folyosók voltak a szokásos puska lőrésekkel. 1593-ban itt volt az a nevezetes csata, melyben tönkreverték Hasszán, boszniai pasát.
16. Laszowski: Hrv. Povj. Gradjevine I. 181. (Horvátország történeti építményei, I. kötet, 181. oldal)…”
Sziszek (Sisak) A zágrábi káptalannak, a Kupa folyó szávai torkolatában elhelyezkedő sziszeki várát, 1672-ben vette át a határőrvidék, De Suoches parancsnokolta katonasága [126]. Az ez utáni évtizedben, amikor a sziszeki kastély katonai irányítás alatt volt, készült az az alaprajz, melyet pontosnak tekinthetünk. Ezen látható, hogy ebben az időben a régebbi, reneszánsz kastély területét, mely magába foglalta magát a kastélyt és a hozzátoldott, háromszögletű külső várat, egy egyszerű, szerény értéket képviselő erődítéssel vették körbe. Az új erődítés – már amennyire a rajzról megállapítható -, száraz árkokból, sáncokból és paliszádból állt. A sáncároknak a Kupára eső részét elhagyták. Az erődítés alaprajzában felismerhető a tenaille rendszerű koncepció.
A sziszeki vár perspektivikus ábrázolásán, van egy jelmagyarázat is, melyben megemlítik, hogy az új sáncokat, De Souches parancsára építették fel [127], ami azt jelenti, hogy a sáncokat a határőrvidéki katonaság foglalása után készítették el.
Az előbb említett erődítéseknek mára nyoma sem maradt.
Az új erődítésekkel – melyeket a katonai hatóságok létesítettek, miután átvették a kastély parancsnokságát – kapcsolatban az, az érdekes, hogy ezek a viszonylag modern erődítési elemek, teljesen mellékes, sőt alárendelt szerepet játszottak a régi kastély védelemében és semmit sem változtattak annak védelmi koncepcióján. Így az erősség megközelítésének módja is azonos maradt és az újonnan emelt sáncok, csak egy újabb akadályt képeztek a kastély gyors megközelítése ellen.
A vár mai állapota:
A vár bejárása 2009. 03. 05-én történt, Keserű László és Szabó Tibor társaságában. A várban éppen a megnyitás (kb.
2009. 07-08. hónap) előtti takarítást végezték, így az együttes nem volt látogatható. Szerencsére, a gondnok szívességből beengedett bennünket az udvarra és a nyugati torony pinceszintjére, így sikerült fényképeket készítenünk belülről is. Maga a vár nagyon jó állapotban van, köszönhetően az 1960-as évekbeli felújításnak. A háromszögletű várat a sarkakon egy-egy, eltérő méretű, háromemeletes toronnyal erősítették, s utólag egy szintén háromszögletű külsővárat is kapott. A külsővárnak egyetlen, szabálytalan ötszögletű tornya volt, mely feltehetően a kaput védte. A külsővár északnyugati falára, utóbb egy gazdasági épületet építettek, amelyben jelenleg egy étterem üzemel. Miután a vár és környéke a helyi lakosok kedvenc kirándulóhelye, így a vár környezete is gondosan karbantartott. A várkerület keleti sarkában, egy skanzenszerű lakóház található, mely a környék jellegzetes faszerkezetű lakóépületét mutatja be.
/Szatanek József/
Forrás:
Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.
Andrej Žmegač: Bastioni kontinentalne Hrvatske (Golden marketing, Institut za povijest umjetnosti, 2000.)
Branko Nadilo: A sziszeki erőd és más erősségek a Kulpa (Kupa) mente alsó szakaszán „Građevinar” folyóirat 2003/55.
