Csáktornya (Čakovec) ma Öregnek nevezett vára (Stari grad), azon ősi várnak a helyén fekszik, melyről a település is a nevét kapta. Ezt az ősi várat nevezték Csaka-Tornya-nak, Csak-Thurn-nak, Scakerturm-nak, Tschakertornia-nak, vagy Chaktornya-nak is. A vár neve ahhoz, a Hahót nembeli Csákhoz köthető, aki magas méltóságokat viselt IV. Béla király udvarában, és aki utóbb horvát bán is lett. Állítólag ez a Csák nevű főúr építette 1266-ban az első várat itt, mely egy árokkal övezett toronyból állt.
Csák után Csáktornyát és a Muraközt, Németújvári (Kőszegi) Henrik gróf kapta meg, akinek Magyarországon voltak hatalmas birtokai. Németújvári Henrik 1267-től, 1274-ig szlavón bán is volt. Az IV. Béla utáni időszakban trónviszály tört ki a Magyar királyságban, majd 1301-től a magyar-horvát trónra, az Anjou dinasztiabeli Károly Róbertet hívták uralkodónak, akinek egyik 1333-as oklevelében, először említették meg magát, Csáktornya várát. Az utódja I. Lajos király lett, aki 1350-ben Muraközt egy egész birtokként, Lackfi István erdélyi vajdának adományozta. Az 1351-től horvát-szlavón-dalmát báni címet viselő Lackfi, a Csáktornya közeli Szentilonában (Šenkovec) egy pálos kolostort is alapított. A Lackfi családnak, az 1397-es körösi „véres országgyulésen” áldozott le. A Muraközt ezután a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, ám már 1405-ben elvették tőlük, amikor is a király a Cillei grófoknak adta zálogba 40.000 dukátért.
A király soha sem váltotta vissza a Muraközt, így az a Cilleieké maradt egészen 1456-os kihalásukig. A Cilleiek minden birtokát Vitovec János horvát bán szerezte meg, majd miután örökösei minden jószágukat elvesztették, Mátyás király Muraközt az úgy különben svéd zsidó származású, Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta. Ernusztot ezután élethosszig tartó horvát bánná is kinevezték, majd örökösei a Csáktornyai előnevet is felvették. Az utolsó csáktornyai, Ernuszt Gáspár 1540-ben örökös nélkül halt meg. A birtokait Keglevich Péter, egykori horvát bán kísérelte megszerezni. Őt Zrínyi Miklós, a szigetvári hős, 1547-ben ostrommal akarta kizavarni a csáktornyai várból, miután a király Muraközt, váltságként adta oda Zrínyinek, mivel soha nem fizetette ki a Zrínyi által felállított lovascsapat utáni zsoldot. Jóllehet a Zrínyiek csak öt generáción át, bírták Csáktornyát, de hatásuk Muraköz egészének fejlődésére, ma is megfigyelhető. A Zrínyiek hősies török ellenes harcaik okán, Csáktornya és a Muraköz híre az egész akkori Európában elterjedt. A Zrínyiek horvát főúri családja, a bribiri Subichoktól ered, akiket már a 11. századba is megemlítettek. Eme Bribiriek egyik ága utóbb, megkapta Zríny birtokát és attól kezdve a Bribiriek ősi horvát családjának ezen ága, Zrínyiként neveztette magát. Idővel a Zrínyiek nagy gazdagsághoz jutottak, de a család a dicsoségének csúcsát, valójában Zrínyi Miklós korában érte el. A birtokaik kiterjedtek szinte egész Horvátország területére Bakartól egészen Csáktornyáig, de még tovább is a Murán túlra és Magyarországra is. A Muraköz, a Zrínyiek legértékesebb és legnagyobb uradalma volt, míg minden birtokuk székhelye Csáktornya lett.
Szigetvári Zrínyi Miklós (1508-1566.) 1541-ben, azaz bátyja, János halála után lett a család minden jószágának és birtokának egyedüli örököse. Zrínyi Miklós 1542-1557-ig horvát bán volt, majd haláláig Szigetvár kapitánya és Magyarország, Dunától délre eso fokapitánya lett. Miután a király 1554-ben egy külön oklevélben a Zrínyieknek adományozta a muraközi uradalmat, új címert és grófi rangot is kaptak. A Zrínyiek az új címerükbe, Csáktornya előző urainak, a csáktornyai Ernusztoknak a címerét is belevették.
A Zrínyiek érkezésekor már álló csáktornyai vár akkori kinézetéről, különböző elképzelések léteznek. Sokak állítása szerint az egykori vár annyira primitív volt, hogy egyszerűen elbontották és egy újat építettek helyette. Csak a történeti források alapos elemzése és a régészeti, muemlékvédelmi kutatások eredményei módosítottak a vár addig kialakult képén. Hogy a régi vár is nagyon erős védőtornyokkal és védőfalakkal rendelkezett, arról maga Zrínyi Miklós tanúskodik, akinek a hosszas ostrom és a felvonult nagy létszámú sereg ellenére sem sikerült kiszorítania a várba zárkózott Keglevichet. A régi várat, csak a jogi feltételek rendezése után bontották le. Ennek okán, a Zrínyieknek jó alapot jelentett az erős vár ahhoz, hogy egy még erősebb reneszánsz erődöt építsenek ki. Az építészeti maradványok alapján megállapítható, hogy a 16. század végére, az újonnan épített, egyszintes kastély körül, egy erős védelmi rendszert építettek ki. A külső védőfalak esetében, megtartották az előző védelmi rendszer elemét képező félkör alakú bástyákat, de új, reneszánsz stílusú bástyákkal egészítették ki, melyekből el tudták látni a várárkok állandó védelmét. Az így létrejött csáktornyai vár, egy régebbi vízi-vár (Wasserburg) és egy újabb reneszánsz erőd keveréke lett.
Szigetvári Zrínyi Miklós örökösét, Zrínyi V. Györgyöt, 1626-ban egy Pozsony melletti katonai táborban, gróf Albrecht Wallenstein a császári csapatok főparancsnoka, féltékenységbol megmérgeztette (csak 27 éves volt ekkor). Két kiskorú gyermek, Miklós és Péter maradt utána.
Ezután, az 1637-ben nagykorúsított Zrínyi VII. Miklós (1620-1664.), az európai hírű hadvezér és költő lett Csáktornya tulajdonosa.
Az 1664-es vasvári békével és Bécs magyar és horvát politikájának összességével való elégedetlenség, a főnemesek nyílt ellenállásához vezetett. A bécsi udvar elleni összeesküvés magját, Zrínyi Miklós és fivére Péter, valamint Wesselényi Ferenc, Nádasdy Ferenc és Lippay György magyar főurak képezték. Az összeesküvők terveit, Zrínyi Miklós szokatlan körülmények közötti 1664-es halála (állítólag egy vadászaton megsebzett vadkan által) egy időre megakasztotta.
Fivére halála után, Zrínyi IV. Péter (1621-1671.) költözött Csáktornyára, majd horvát bán is lett. Péter az összeesküvés élére állt, amiben vele tartott feleségének fivére Frangepán Kristóf Ferenc és nővérének férje Rákóczi I. Ferenc is. A leleplezett összeesküvés után, Zrínyi Pétert és Frangepán Kristóf Ferencet letartóztatták és felségárulás vádjával halára ítélték őket. Az ítéletet 1671. április 30-án, Bécsújhelyen végrehajtották. Ezzel egy időben, a grazi császári kamara minden jószágukat a saját hasznára elkobozta, de javaik kifosztása már az ítélet meghozatala elott megkezdődött. Ez annyira alapos volt, hogy az elkobzandó javak összeírásával megbízott császári bizottság, már semmi összeírnivalót sem talált.
A bécsi udvar az összeesküvés után, a család többi tagjának az ellehetetlenítésére is törekedett. Így Zrínyi, született Frangepán Katalint a grazi domonkos kolostorba záratták, ahol 1673-ban meg is halt. Zrínyi VII. Miklós fia, Ádám, a család utolsó tagjaként, 1691-ben a törökkel vívott szalánkeméni csatában veszett oda, állítólag hátba lőtték. Ezzel a Zrínyiek csáktornyai és muraközi uralma véget ért.
Muraközt 1715-ben III. Károly, gróf Csikulin Jánosnak (Ivan Čikulin) adta zálogba, de a király már 1719-ben, elajándékozta Althan Mihály János cseh nemesnek és feleségének egy spanyol márkitól származó, Pignatelly Anna Máriának.
Althan gróf halála után, a muraközi uradalmát özvegye irányított, így a család tulajdonába maradhatott egészen 1791-ig. E békés időszakban, a Muraköz egy példásan megszervezett és prosperáló, földesúri uradalommá vált.
Csáktornyán 1723-ban és 1741-ben is hatalmas tűzvész, majd 1738-ban egy földrengés pusztított, mely után a vár megsérült falait, tornyait és a palotát is kijavították. Ekkor, a négyzetes alaprajzú palotára még egy szintet húztak, míg a palota keleti oldalán lévőés leomlott harangtornyot, a kapubástya tetején építették újjá. A harangtorony tetejét ólomlapokkal fedték le, sőt a torony legfelsőbb részébe, egy óraműt is beépítettek, ami akkoriban meglehetősen nagy szenzációnak számított. Az így átépített vár teljesen elveszette erőd jellegét és azzá a kastéllyá alakult át, ahogy jelenleg is kinéz. A várfalakon belül, még jó néhány épületet építettek ki, melyben az uradalmat irányító tisztviselők laktak.
Az Althanok után, Csáktornya uradalma és vára a tolnai Festeticsek tulajdona, akik majd 132. évig bírták. A Festeticsek a csáktornyai uradalom nagy részét egy részvénytársasággá alakították át, míg a várban egy cukorgyárat és egy lepárlót alakítottak ki. Csáktornya ősi várát, utóbb a csáktornyai iparkamara vette meg és tulajdonukban maradt egészen az 1948-as államosításig.
A 20. század hatvanas éveitől máig tartó felújítási és műemlékvédelmi munkálatok után, a várat a Muraközi Múzeum kapta meg, mely a palotaépületben állandó kiállításokat rendezett be, mely hétköznap 10-12. és 12-17-ig van nyitva, valamint szombaton és vasárnap,10-12-ig.
Forrás:
A Muraközi Múzeum, Csáktornya honlapja, A horvát muzeológusok és műemlékvédelmisek közlönye.
A horvátországi Građevinar folyóirat 2004/56. évfolyamának 5. száma. Nadilo, Branko
