Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szentilona, Csáktornya régebbi vára

Noha eddig nem foglalkoztam részletesen Csáktornya (horvátul: Čakovec) várának történetével s nem ismerem a most álló várral kapcsolatos építéstörténeti és ásatási megfigyeléseket – mégis olybá tűnik, a névadás indítékát jelentő Árpád-kori tornyot nem a ma álló vár területén, hanem másutt kell keresni! Erre már többen rámutattak, de most nem írnék kutatástörténetet sem.

A Muraköz és egész Nyugat-Zala régi jeles kutatója volt Gózon Imre, az ő 1878-ban papírra vetett sorait idézem (Jékely Zsombor szentilonai pálos kolostorról írott tanulmánya nyomán):

“Oh, de a Lackfy, Cillei és Keglevichek ősi várkastélya helyét komor rengeteg erdő borítja, rég letapodta már azt az idő s elvegyítette a föld pora közé!”

Tehát szerinte a szentilonai erdőben lévő régi Csáktornya vár egészen a Keglevichek idejéig létezett. Nem véletlen tehát, hogy a Lackfiak még alatta alapították a “csáktornyai” (szentilonai, senkoveci) pálos kolostort. Zrínyi Miklós – a későbbi szigetvári hős – még ezt a régi várat foglalta el Keglevich Pétertől 1546-ban ostrommal. Ha igaza van Gózonnak, akkor a jelenlegi helyen ismert csáktornyai várat – a régi vár lebontását követően, már a Zrínyiek építették. Nem nehéz belátnunk, hogy a Muraköz régi történetének egyik alapvető kérdéséről van szó!

Egy okleveles adatból tudjuk, hogy a területen Hahót nembeli Buzád bán fiai: Csák, Terestyén, Buzád és Láncrét – talán még a tatárjárás előtt – építettek maguknak tornyokat! A négyből azonban egyelőre egyiknek sem ismerjük a konkrét régészeti maradványait. Pedig mindez a 13. századi magyar lovagi kultúra szempontjából sem volna közömbös. A Terestyénben ugye nem nehéz felismerni Trisztánt, a Láncrétben pedig Lancelotot – a középkori európai lovagi történetek főszereplőit.

https://djnaploja.wordpress.com/2018/02/22/csaktornya-regebbi-vara/