Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Sirok - Kis-Várhegy 

A Kis-Várhegy közvetlenül Sirok község déli vége felett emelkedik. Déli aljában a Tarna-patak folyik, a túloldalon a NagyVárhegy kezdődik, keleti oldalával szemben pedig a Nagyhegy. A közismert siroki középkori várrom északra, 2 km-re van.

A Kis-Várhegy legmagasabb részét a kelet-nyugat irányú, lapos gerinc képezi, a csúcs (tszf. 266,5 m) ennek keleti végében van. E gerincen két sáncárok-féle található. Az egyik a csúcstól nyugatra, 45 méterre mélyed a földbe, átvágva a gerincet. Hossza 15, szélessége 8, mélysége 2,5 m. A csúcs felé eső oldalán alacsony sánc is van. Feltűnő, hogy az árok mindkét vége befejezetlennek tűnik, a hegy oldalában nem folytatódik. A sánc elhelyezkedése szerint a csúcs felé eső rész védelmére készült. E területen más erődítésnyomot nem látni, a gerincen nincs határozott perem sem, az egész terület kissé domború. Az árokkal védett terület hossza kb. 50, szélessége 10–15 m körüli. Ettől az ároktól tovább nyugatra a gerincen 90 méterre újabb, az előzőhöz hasonló árok van, amely ugyancsak átvágja a gerincet. Hossza 15, szélessége 8,5, mélysége 2 m. Az árok szélétől nyugat felé már a hegy természetes lejtője következik.  Az árok déli vége befejezettnek tűnik, de az északi vége itt sincs befejezve. E két árok kora, rendeltetése és befejezetlenségének oka ismeretlen. Jellegük alapján leginkább a középkori eredet tételezhető fel. Itt talált leletről nincs tudomásunk.

A Kis-Várhegy nyugati, északi és keleti oldalában, a csúcs alatt 20–25 méterrel alacsonyabb szinten egy terasz (egykor árok) húzódik. Első pillanatra útnak tűnik, az 1:10000-es térkép annak is jelöli. Nagyjából a 240 méteres szintvonalon halad, csak a keleti oldalon vonul lejjebb kb. 10 méterrel. Jelenlegi alakjában átlag 4,5 m széles terasz. Külső oldalán 7 méteres lejtő után, vele párhuzamosan újabb terasz van, de ez csak 1,5 m széles. Ez alatt már a hegy természetes lejtője következik. A két terasz mindkét vége a hegy déli, igen meredek oldalát elérve, határozott befejezés nélkül, lassan elmosódva végződik. A terasz (betemetett sánc) teljes hoszsza 470 m. Az általa befogott terület átmérője kelet-nyugat irányban kb. 200 m. A belső területen nem látszik földmunkának nyoma.

Sirok mellett a Kis- és Nagy-Várhegy, valamint a „Liszkóvár” többször szerepel az irodalomban. Gerecze Péter gyűjteményes munkájában „Liszkó-vár” szerepel, amelynek lerombolását – nem részletezett adata szerint – 1471-ben rendelték el.

Pásztor József mindhárom „várat” említi, sőt a Kis- és Nagy-Várhegy alapján „kettős vagy ikervár”-ról beszél, a helyszínen azonban nem járt. Dénes József a Kis-Várhegyet járta be és a csúcson a be nem fejezett árkokat figyelte meg. Legutóbb 1995-ben foglalták össze a várra vonatkozó adatokat, ahol egyúttal Nováki Gyula 1993. évi felmérését  is közzétették.

Történeti forrás e „várakkal” kapcsolatban nem ismeretes. A Kis-Várhegy északkeleti sáncrésze mellett több helyen jellegtelen cserepeket találtunk az őskorból, valamint égett paticsokat és földet. A sáncvár eredete, magas fekvése és nagy kiterjedése alapján leginkább a késő bronzkorba valószínűsíthető.

Forrás: NOVÁKI GYULA – BARÁZ CSABA – DÉNES JÓZSEF – FELD ISTVÁN – SÁRKÖZY SEBESTYÉN - HEVES MEGYE VÁRAI AZ ŐSKORTÓL A KURUC KORIG