Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében
Lécfalva - Leţ, Románia, Erdély és Partium, Háromszék történelmi vármegye - Székelybánja vára
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Lécfalvától (Le�) D-re, 1,5 km-re fekszik Várhegy település, melynek K-i szélén van a környező árterület fölé emelkedő, K-Ny-i irányba elhúzódó 550 m magas Várhegy-domb.
A vár történetéről és 19. századi állapotáról Orbán Balázs így ír: „A domb északi szögletén vannak az oly festőileg kinéző várromok, melyeket a János Zsigmond által a székelyek fékezésére épitett Székely Bánja maradványainak tartanak. E várat a Mihály vajdához csatlakozott székelyek 1597-ben lerombolták, de a léczfalvi országgyülés 1600-ban azt ujból felépittetni rendelé. Hanem ha egy kissé figyelmesebben vizsgáljuk e vár multját, Miles és Bethlen Farkas azon állitása, hogy a Székely Bánja gúnynevet viselte volna, nem igen tarthatja magát, mert ennek ellentmond állitólagos épitője maga János Zsigmond, ki 1564-ki julius hó 5-én, tehát két évvel épittetése után, Ferhérvárról Szent-György városának a többek között azt irja: „Ðuo circa vobis fidelibus nostris egregiis nobilibus Gabrieli Petki capitaneo sex sedium nostrarum siculicalium, in castris nostris et Várhegy constituis aliisÐue militibus nostris etc”. És ebből kitetszik, hogy az egyszerüen Várhegy és nem Székely Bánjának hivatott. Várhegy 1578-ban Báthori Kristófé, 1589-n réty Losonczi Andrást találjuk mint várhegyi parancsnokot. (Lásd alább Rétynél). 1599-n Sennyei Pongrácz fejedelmi tanácsos volt várhegyi kapitá. Mi mutatja, hogy e várnak parancsnoksága nagyon tekintélyes állás volt. 1601-ben a harmadszor is trónra hivott Báthori Zsigmond, az ő behozatalában erélyesen működött Csomortányi Tamásnak, Háromszék főkirálybirájának adja Várhegyet, a hozzá tartozó k.-vásárhelyi,, bereczki s más részjószágokkal. 1617-n pedig Bethlen Gábor Mikó Györgynek adományozza. Később Nemes Jánosra száll, ki gyönyörü lakot épit ide. A Nemesektől Szentkereszti vette meg. E várat idő s emberek keze kimélytelenül rombolták, de ennek daczára mégis jelentékeny maradványai vannak. E vár négyszög volt ivalaku kiszökellő szögbástyákkal, a (lásd alaprajzát) egyiknek hegye a másiktól 90 lépésnyire állott, tehát ez a vároldal hossza. A két bástyatő közti tér b 35 lépés. A várfalakat 30 lépésszéles, 3 öl mélységü sáncz c futotta körül, az egészet négyszögalakba szegélyezve, e sáncz egyik oldalhossza 140 lépés, és igy az egész terjedelme 7000 négyszög lépés. Bejárata a délkeleti bástyatőnél volt d, e bástya és a keleti oldalfal hosszában épületek látszanak e, melyek hihetőleg a kapus és az őrizet laktanyái voltak. A tömör, ölnél szélesebb várfalak a keleti és déli oldalon még vagy 2–3 öl magasságban (a sáncz fenekétől mérve) állanak, nyugati falára támaszkodik a Nemes kastélynak f düledező fehér fala, maga is uj szinezetű rom, mely fiatal, fehérre meszelt falaival az ős, komor és sötét várfalak közt festői ellentétben igen jól veszi ki magát a távolból. E kastély anyagja a vár falaiból vétetett. Kastélyt és várfalakat mostani birtokosa lerontatta, s lehordatva istálókat és szeszgyárt épitett belőlök, tehát a székely rombolási düh ez ős romok ellen most se szünt meg, de azt, mit egy függetlenségére féltékeny nép forradalmi lázban tett ez őt fékező falak ellen, ha elnézzük is, nem hagyhatjuk megrovás nélkül azt, mit egy magányos csupa gazdasági tekintetekből tett; mert ha mellőzzük is a mult iránti kegyeletet, ha felteszszük is, hogy e várhoz népszerütlen emlékek vannak kötve, de azok most ártatlan romok csupa aestheticai szempontból is e táj szépitésére szolgáltak, az a magára álló dombtető már alakjánál fogva is megkivánja, hogy egy festői rom koronázza tetőormát; az megvolt, azt lerontani, megcsonkitani nem szabadott volna, mert az ily romok nemcsak a birtokos, hanem a nemzet tulajdona is; mert méltán mondja Kővári, hogy minden várrom ledülése a nemzet szivmelegének egy-egy kihalt dobbanása. Félve, hogy ma-holnap a mi még megmaradt is, el ne hordódjék, ide csatolom a vár alaprajzát, hogy legalább e lapokon maradjon meg emléke. A lerombolt kastély falairól elragadó kilátás nyilik. Egész Háromszék nyilt könyvként áll a szemlélő előtt, egyik lapján a szép Felvidék, másik lapján Sepsiszék; és e nagyszerü lapon a folyamok gyönyörü berkeikkel, a faluk szeszélyes csoportjai mind betük és szótagok, a szépen elhelyezett rendben egymást követő most zöldbe, majd sárgába és feketébe változó határok vonalzatai szeszélyesen elhelyezett sorok, s azok a fellövellő tornyok fényes felkiáltójelek és azok a kanyargó folyók mind kérdőjelek, és azok a fehérlő utak ezen nagyszerü irásból ezen titokszerü könyv óriáslapjairól sokat lehet olvasni és tanulni és gyönyörködni annak, kit a természet mindenható nagysága meghatni tud, ki az itt lakó dicső nép szellemét és erkölcsi nagyságát felfogni képes. Oh mily szép volt e lak, mily páratlan szép fekvés, mily elragadó pont, s mégis elhagyatott, s az enyészet- és rombolásnak dobatott oda! Várhegy dombját maga a természet is vár talapjául teremté. Nem uralgja azt egy hegy is, de ez uralgja az egész vidéket ugy, hogy még az uj hadtan elvei szerint is lehetne oda egy bevehetetlen erősséget épitni, mert a hegy, mint emlitők, minden más oldalról falmeredek, csakis déli oldala lankás. Régen keleti alját a Feketeügy folyta körül, s alig 70 éve, hogy a szeszélyes folyó e medrét elhagyva, uj medret vésett magának, a régi meder szélén állott malom czölöpjei még most is láthatók. Nyugati és északi oldalát mocsárok környezik, s tisztán látszik, hogy azt hajdan a Feketeügy mindkét oldalról körülkanyarogta és elzárta. A folyót szabályozással ujból oda lehetne vezetni.”
A Várhegy viszonylagos magassága csekély, alig 20 m. A négyzetes alakú, olaszbástyás várat jelenleg is jól látható 22 m széles és 5 m mély árok keríti. A bástyák helye ma is jól kivehető. Felmenő falak ma már nem láthatók.
Az újabb ásatások bebizonyították, hogy a várat felgyújtották. Ferenczi Sándor 16-17. századi kályhacsempe töredékeket talált a helyszínen.
Forrás:
Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 286.
GPS: | É 45° 50.630 (45.843838) |
K 26° 1.021 (26.017019) |
Lécfalvától (Leţ) D-re, 1,5 km-re fekszik Várhegy település, melynek K-i szélén van a környező árterület fölé emelkedő, K-Ny-i irányba elhúzódó 550 m magas Várhegy-domb.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Ajánlott látnivalók | |
---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.