Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Almissa – Mirabella-vár (Peovica)

A Splittől 25 km-re délkeletre fekvő Almissa, mai nevén Omiš, valaha hírhedt kalózfészeknek számított. Az utazási irodák manapság elsősorban homokos strandját, hangulatos óvárosát és a Cetina-folyó felső szakaszán szervezett vadvízi evezőtúrákat reklámozzák. A tengerpart mentén, a 8-as főúton Dubrovnikba igyekvő turisták jelentős részét azonban mégsem ezek a nevezetességek sarkallják néhány órás megállásra, hanem a meredek szirtfokon álló, 1220 körül épült Mirabella-vár fenséges látványa, mely ott nyúlik az ég felé, ahol a Cetina folyó a magas, kopár hegyek közötti szurdokból előtörve eléri a tengert. Az illírek alapította települést a 9-10. században a neretván kalózok szerezték meg. Az élükön álló Kačićok a 13. században itteni várukból sarcolták a közeli szigeteket, városokat, sőt, még az itáliai partokat is végigpusztították. Csak 1279-ben sikerült Velencének Almissát megadásra kényszeríteni és a kalózokat elűzni. 1322-ben, a Sebenico és Trau városa által vezetett háború során is elfoglalták az akkor már Šubićok által uralt várost.

(Kiegészítés: - Dénes József-A Tengermellék kiskirályainak várai-VKT 2010.-4.-4-7.oldal)

1294 előtt a Subicsok elfoglalták a rivális Kacsicsok Omis várát (dalmát-olasz: Almissa, horvát: Omiš) is. Tőlük Alsólendvai Miklós bán – a híres alsólendvai Bánfi (újkoriasan: Bánffy) család névadója 1355-ben foglalta el. Ezóta királyi vár volt a dalmát-horvát bánok kormányzása alatt. 1386 után Horváti János kezén volt 1394 júniusáig, amikor Dabisa bosnyák király ostrommal bevette, majd Garai Miklósé, mint horvát báné. 1401-ben a spalatóiak elfoglalták. Később Hervojáé lett, akinek özvegye 1416-ban átadta testvérének, Nelipcsics János cetinai kenéznek.)

(Kiegészítés: - 1415-ben Hervoja halálát követően Raguza Almissát és Narentát is meg szerette volna kaparintani. Almissa várkapitányának pénzt kínáltak az erőd átadásáért cserébe. A parancsnok jelentette az esetet a  Sebenicoi (Sibenik) velencei comesnek azzal, hogy ő jó pénzért a várat inkább Velecének adná át. Velence nem avatkozott Raguza belügyeibe, de azt sem engedhette, hogy Raguza fölé kerekedjék a dalmát partokon, így 1416. április 6.-án meghagyta tengeri kapitányának, hogy vegye át a várat. Hervoja özvegye értesült a dolgoról, elmozdította Almissa várkapitányát, és helyére mást nevezett ki, a várat pedig átadta János cettinai grófnak.-F.T)

1355-ben Nagy Lajos király, 1409-ben Hervoja bosnyák vajda, 1423-ban Nelipics János kezén volt, majd Velence 1444-ben végleg uralma alá hajtotta.

A 15.század második felében a várost is falakkal vették körül, a Mirabella-vár fölött nyugatra emelkedő, 303 m magas hegyen pedig a velenceiek új várat (Fortica) építetteka vár a városból nem is látszik, csak Almissa déli széléről, a tengerbe nyúló folyóterelő gát végéről figyelhető meg. A megerősített várost, melyhez a Mirabella-várat is hozzácsatolták, a törökök sosem tudták bevenni. A sziklavár idővel vesztett jelentőségéből, a 17. században rommá lett. Egy évszázaddal később a Fortica is lakatlanná vált. A városfalak Johan Högelmüller 1839-ben készült litográfiáján még épségben láthatók, a 20. század elejétől azonban lebontásuk rohamosan felgyorsult és mára csupán keleti kapuja, valamint néhány kisebb falrészlete maradt meg.

(Részlet- Karczag Ákos - Várak Split környékén – Várak Kastélyok Templomok magazin 2006/4.-40-43. oldal)

1988-ban villámcsapás következtében a XIII. századi torony megsérült, amelyet később felújítottak. (F.T)

Fidrich Tibor összeállítása