Utolsó frissítés: 2025.02.19.
Ó-Obrovác - Stari Obrovac, középkori vár a Zrmanja folyó bal partján, 3,5 km-re keletre Obrovactól. A forrásokban a helység Bilišane (Bilisane) és Gornji Obrovac (Obrovaz Superior) néven szerepel. A XIV. század első felében építette a Kurjákovics család. A család örököseinek birtokában volt amíg 1527-ben török uralom alá nem került. A vár része volt annak a Magyar-Horvát Királyság védvonalának melyet Mátyás király megerősített Adriában. 1504-ban Obrovac ismét Ivan Karlović Krbava herceg kezében van, akivel a Krbava hercegek (Kurjakovići) kihaltak a férfi ágon. Uralkodása alatt erőddé alakították át, ahonnan a déli Velebit-hágóit őrizték, összekötve Horvátországot a Zrmanja folyótól délre levő Horvát Királyság többi részével. a középkori Szlavóniába. Az erőd a család utódai birtokában maradt, mígnem 1527 márciusában harc nélkül az oszmánok kezére került. Stari Obrovac vára később a velenceiek kezébe került.
Forrás: Krešimir Regan-Vlatka Dugački: Leksikon Utvrda Hrvatske
Stari Obrovac, srednjovjekovni kaštel na brijegu na lijevoj obali rijeke Zrmanje uzvodno od Jankovića buka u sjev. Dalmaciji, 3,5 km istočno od Obrovca. U izvorima se lokalitet naziva Bilišane (Bilisane) i Gornji Obrovac (Obrovaz Superior). Sagradio ga je u prvoj pol. XIV. st. Grgur I. Kurjaković. U posjedu njegovih nasljednika iz drugih grana obitelji bio je sve do pada pod osmansku vlast 1527., uz kraće prekide 1358., kad je ug.-hrv. kralj Ludovik I. Anžuvinac konfiscirao Grgurovu imovinu, oko 1481., kad se za vladavine ug.-hrv. kralja Matije Korvina utvrđivala jadranska obrambena crta Ugarsko-Hrvatskoga Kraljevstva, te 1490–1504., kad se za vladavine ug.-hrv. kralja Vladislava II. Jagelovića utvrdama i posjedima krbavskoga kneštva Kurjakovića odštećivalo kraljeva nezakonita sina Ivaniša Korvina u odreknuću od vladarskih prava. Od 1504. Obrovac je ponovno u rukama krbavskoga kneza Ivana Karlovića, s kojim su knezovi Krbavski (Kurjakovići) izumrli u muškoj liniji. Za njegove vladavine prometnuo se u utvrdu iz koje su se čuvali prilazi južnovelebitskim prijevojima koji su spajali ostatke ostataka Hrvatske južno od Zrmanje s ostatkom Hrvatskoga Kraljevstva koje se sve više povlačilo prema sjeverozapadu i uvlačilo u srednjovjekovnu Slavoniju. U posjedu njegovih potomaka utvrda je bila sve do pada pod osmansku vlast bez borbe u ožujku 1527. Stari Obrovac temeljito je obnovljen tijekom Kandijskoga rata, kad se 1647–69. nalazio u rukama Mlečana. Poslije rata utvrda je vraćena Osmanlijama, koji su iz nje trajno protjerani u Morejskom ratu (1684–99). Nakon što je osmansko-mletačka granica 1699. pomaknuta daleko na istok, Stari Obrovac našao se duboko u zaleđu mletačkoga teritorija na ist. obali Jadrana, tijekom XVIII. st. napušten je i prepušten zubu vremena. Zahvaljujući slaboj nastanjenosti okolnoga kraja, njegovi su ostatci pošteđeni znatnije devastacije te su na visokom stupnju očuvanosti. – Ostatci utvrde nalaze se na ravnjaku, promjera oko 100 m, kojim završava s triju strana strmo brdo koje sa zapadne, sjeverne i sjeveroist. strane omeđuje Zrmanja te im je pristup najlakši hrptom s juga. Stari Obrovac je utvrda trapezasta, gotovo kvadratnoga tlocrta, s četirima ugaonim kulama osmerokutna tlocrta, odnosno kvadratnoga tlocrta s odrezanim rubovima. Prema veduti utvrde P. Mortiera iz 1693., kule su bile više od bedema. Ulaz u utvrdu nalazio se posred jugoist. bedema, a bio je s boka zaštićen dvama manjim zidovima, koji nisu ucrtani na spomenutoj veduti, već su vrlo vjerojatno ostatci konstrukcije kojom se prilazilo ulazu. Utvrdom dominira veliko dvorište unutar kojega se nalazi nekoliko građevina kvadratne ili pravokutne tlocrtne osnove. Za jednu od njih mjesno stanovništvo drži da je nekadašnja džamija.
Izvor: Krešimir Regan-Vlatka Dugački: Leksikon Utvrda Hrvatske
| GPS: | É 44° 12.300 (44.205002) |
| K 15° 43.638 (15.727300) |
Információk: Obrovác helységet a Zágráb-Zára autópályáról lehetséges. A pályát a Maslenica lejárónál hagyjuk el, Keletre fordulunk a D54 útra, majd a D547-esen Délnek.Ó Obrovác várához a város délnek hagyjuk el, az elágazásnál Dél-keletnek fordulunk. Erről az útról Déliirányba kanyarodunk a Zremanja folyón levő gáthoz.A gátnál parkolunk. A gáttól a folyó partján egy földúton nyugatnak tartva a part feletti gerince jutunk. A várhoz már csak a gerincen kell végig menni, a vár előtt leereszkedni a patakhoz, majd a másik oldalon felkapaszkodni. A várterület szabadon bejárható és fényképezhető.
Utolsó frissítés: 2025.02.19.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
| Ajánlott látnivalók | |
|---|---|
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.

