Várhegy
Az Egertől északkeletre fekvő Felsőtárkány település délkeleti határában, a Várkúti menedékház fölött található a 659 méter tszf. magasságú Várhegy. A hegy nehezen megközelíthető felszíne egyenetlen, napjainkban is legnagyobb részét erdő borítja. Az északkelet-délnyugati irányú hegytető két végén, egymással közel azonos kiterjedésű és magasságú csúcs emelkedik. Felületüket több kisebb szikla szakítja meg, a délnyugati részen egy régi ásatás gödrei látszanak. A két csúcsot egy rendkívül keskeny, alig 6–7 m széles nyereg köti össze.
A vár területét átlagosan alig 0,5–1 m körüli magasságú sánc és egy rajta elhelyezkedő kőfal veszi majdnem teljesen körbe. A hegy keleti-délkeleti oldala különösen meredek, itt a sánc és a kőfal két helyen, 40, illetve 70 m hosszan hiányzik. A sáncok által körülvett területek nagysága az északkeleti részen 50 × 180 méter, a délnyugati részen 80 × 160 méter, a szélesebb délnyugati fele kevésbé lejtős.
A sáncot és a kőfalat kísérő külső árok sok helyen ma már csak terasz alakjában követhető, a keleti-délkeleti oldalra csak a vár két végén kanyarodik be röviden, különben ezen az oldalon hiányzik. A Várhegyre a két végén, északkelet és délnyugat felől lehet viszonylag könnyebben feljutni, ezért jóval magasabb itt a sánc és rajta a kőfal, 2–2,5 m körüli. Az északkeleti végén a külső árok is jelentősebb.
Az őskori és középkori vár teljes a terjedelmében azonos területen fekszik. Az erődítés hossza 468 méter, a legnagyobb szélessége 80, illetve 56 méter. A vár teljes területe 12 ha.
A Várhegyre már Rómer Flóris idejében felfigyeltek, később Bartalos Gyula írta le a sáncot és a mésszel kötött kőfalat. Galván Károly 1954-ben végzett megfigyeléseket a helyszínen. 1959-ben Chikán Zoltán a délnyugati sarokban egy kutatóárokkal átvágta a középkori falat.
Párducz Mihály 1962-ben és 1964-ben végzett itt ásatásokat, melynek eredményeit, a kutatás történetét csak rövid összefoglalásokban közölte. Sajnálatos korai halála után, az ásatási dokumentációk alapján D. Matuz Edit tett közzé részletes feldolgozásokat.
Az 1962. és 1964. évi feltárások alapvetően a vár délnyugati részére korlátozódtak. Az északkeleti részen korábban két kutatóárokkal végzett ásatás szerint azt a területet egyik korszakban sem lakták. A délnyugati részen viszont általában megfigyelhető volt a hármas rétegződés: legalul a neolitikum, e felett a késő bronzkor, majd legfelül a középkor volt képviselve a leletek, illetve a telepjelenségek révén.
A neolitikum rétege jelenti az első megtelepedést, főként sok cseréptöredék került elő, de telepjelenségként csak néhány gödör. A korábbi véleményekkel ellentétben – amint ezt D. Matuz Edit megállapította – e leletek nem a bükki, hanem az azzal egy időben elterjedt szilmegi csoport hagyatékát jelentik. Ennek a népességnek máshol is ismerjük a magaslati telepeit, de valamennyit, így a Várhegyet is, mesterséges erődítés nélkül lakták.
A következő népcsoport, amelyik a hegyet megszállta, a késő bronzkori Kyjatice-kultúrába tartozott. Az első periódusban. még erődítés nélküli telep volt jelen a Várhegyen, majd a második periódusban megépült a sánc is. A sáncot három helyen vizsgálták meg kutatóárkokkal, de szerkezetére, felépítésére semmi adatot nem szolgáltatott az ásatás. A késő bronzkorból három házat teljesen, hármat részben tártak fel, ezeken kívül még gödrök és tűzhelyek kerültek elő.Mindez arra vall, hogy a hegy állandóan lakott volt ebben a korszakban is.
A középkorban az őskori sáncra körben habarccsal kötött kőfalat építettek. A fal szélessége átlag 2 m és az ásatás idején néhol még 160–180 cm magasan is állt. A kőfalat azonban nem a sánc tetejébe alapozták, hanem a külső, kifelé lejtősödő részébe. Párducz megemlíti ezzel kapcsolatban, hogy ez is a sánc őskori eredetét igazolja. A sáncon és kőfalon kívül árok húzódik majdnem teljesen körbe, melyet két kutatóárokkal is átvágtak.
Az árok az őskori sánccal egy időben készült. A középkorban még nyitott volt, de akkor már lassan feltöltődött. Ma a kőfal omladéka borítja el nagy részét. Párducz a kőfal korát annak habarcsában talált kerámiatöredékek alapján a 13. sz.-ra tette. Az előkerült ezüst dénár (1244-ből), valamint a talált vastárgyak (kulcsok stb.) is ugyanerre az időre utaltak, és előkerült egy Árpád-kori épület „meszes alapozása” is.
Az 1964. évi ásatás óta újabb kutatás nem volt a Várhegyen. 2000-ben Nováki Gyula és Baráz Csaba foglalta össze a várra vonatkozó adatokat, amikor D. Matuz Edit eredetileg 1992-ben közölt és Nováki Gyula által 1999-ben kiegészített felmérését is közzétették.
Legutóbb Tóth Sándor foglalkozott a várral egy önálló kötetében. Szerinte a Várhegyről származó leletek arra utalnak, hogy a bronzkor után a kelták is felhasználták a sáncvárat, ugyanakkor a középkori falazott erődítményt – csupán logikai alapon – az egri vár korai elődjének tartja, amely a tatárjárásig állt volna fenn.
Az erődített földvárat a késő bronzkor idején emelték és ebbe építették bele az Árpád-kor idején a habarcskötésű kőfalat. A középkori várra és annak történetére okleveles adatot nem ismerünk, eredetére semmilyen adatunk sincs. A Várhegy területe a középkor folyamán végig az egri püspök birtoka volt.
GPS: | É 47° 57.697 (47.961617) |
K 20° 26.048 (20.434134) |
Információk: A várhoz az alatta levő turistaháztól, jelzett úton kb. 20-30 perces közepesen nehéz túrával lehet feljutni. A turistaházig autóval is be lehet hajtani, viszont a kapott információk szerint, a kővel szórt út állapota az elmúlt években sokat romlott.
Felsőtárkány és Noszvaj településekről több turista útvonal is indul a Várhegyre. Ezek jelentős szintkülönbséget (300-450 m) letudva kapaszkodnak fel a vár közelébe, illetve a várba.
Sáncmaradványokat szinte az egész várterületen láthatunk. Jelentősebb kőfalmaradvány csak a délnyugati részen található.
Új feltöltések, frissítések
Támogatás
Az oldal használatának rövid bemutatása:
Tisztelt Látogató!
Szeretnénk egy rövid, de hasznos útmutatóval segíteni az oldal használatának elsajátításában. Az új oldal sok tekintetében változott a korábbi weboldal felépítéstől, működésétől..
Igyekeztünk jóval több információval áttekinthetővé tenni a helyszíneket. Külön menüket kaptak az ábrázolások, a légi fotók. Létrehoztunk egy archívum menüpontot, melyben időrendben elhelyezhetőek a korábbi képeink, de terveink szerint ide kerülnek majd feltöltésre azok a régi fotók is, amelyeket a fotózás kezdete óta készítettek és elérhetőek várainkról.
Újdonság szintén a videók és mellékletek menük, melyek célja mind vizuálisan, mind információk szintjén a legtöbbet megmutatni egy helyszín látnivalóiból, történetéből, jelenkori változásaiból.
Helyszínek "Látnivalók" menűsor: Belépve egy kiválasztott helyszínre, annak "Áttekintés" oldalára kerülünk. Az új "szürke" menüszerkezet megjelenítésének lényege, hogy csak azok a menük láthatóak, választhatóak, amelyekben tartalom is található. Megjelenő menüpontok használata értelemszerű, használata külön kiegészítést nem igényel.
Fontos viszont, hogy bizonyos nagyobb, vagy bonyolultabb helyszíneknél, több alaprajz választására van lehetőség az "Áttekintés" oldalon. Ezt az alaprajz képe alatt szám is mutatja, de az alaprajz jobb szélénél csúszka is utal rá. Mindkét módszerrel kiválasztható a kívánt alaprajz, melyeken a fotók ikonjára kattintva, az aktuális pozícióban készített képet látjuk a bal oldali nagykép ablakban. Az alaprajzon kiválasztott ikon ilyenkor sárga színre vált, továbbra is mutatva a választott pozíciót. A képek automatikus váltakozása ilyenkor megáll. A képre kattintva, külön ablakban megnyílva annak eredeti méretében való megjelenítését kapjuk. Az új feltöltéseknél és frissítéseknél, a korábbinál lényegesen nagyobb felbontású képeket használunk. Így jól áttekinthető, részlet gazdag bemutatását tudjuk nyújtani a látnivalóknak.
Az "Áttekintés" oldal alsó részén lévő gyors áttekintés képsora szintén csúszka segítségével görgethető, amennyiben a képek nem fértek el az oldalon.
Fontos és megszokást kíván az oldalon való görgetés módja. Mivel a belső tartalmak, például a szöveganyagok, képek, megkívánták egy kombinált görgetés rendszer kialakítását, ezért mindig ott működik a görgetés az egérrel, ahol az egér pozíciója van! Ezzel a módszerrel így nagyon könnyen lehet az egérrel léptetni a képeket, gördíteni a szöveges anyagokat, a kép alapú mellékleteket. Képek lapozásánál, mind a jobb és balszélen történő kattintás, mind az egérgörgő mozgatásával történő léptetés is használható. A háttéren vagy az Windows ablak csúszkát használva az egér görgetést az egész oldalt lehet mozgatni. A belső felületen használva az egér görgetés viszont a belső tartalmat mozgatja. Egy kis gyakorlást követően hamar rááll a kezünk, gyorsan és könnyen kezelhetővé válik a tartalmak görgetése.
A választó térkép használata: A korábbi váras oldal a helyszíneket mutatta a térképen. Az új oldal térkép pontjai viszont a településeket mutatják, ahova a helyszínek kapcsolódnak. A térképen lévő gyorskeresés, mind a helyszín, mind a település keresésére alkalmas, de mindig a település találatát és pontját fogja mutatni. Támogatott az ékezet vagy idegen karakter nélküli keresés. Ebben az esetben az alapkarakter kell használni. Szintén működik a szókezdeti, de törték szóra való keresés.
Rámutatva a település pontjára, kis buborékban ad információt, milyen látnivaló található a településen. Jelenleg a vár és templom elérhető, de a jövőben a látnivalók csoportja bővülni fog. A kis ikonok melletti szám mutatja a látnivalók számát. A pontra klikkelve automatikusan a keresés főmenü találati részére érkezünk, ahol kiválasztható, mely helyszín érdekes számunkra.
Keresés főmenü: A térkép főoldalról, ahogy azt előbb láttuk is ide kerülünk a választást követően. A keresés funkció, a főmenü sorból is elérhető. Itt a keresés sokkal pontosabban megadható, illetve több opcióban szűkíthető.
Források főmenü: Ebben a menüben a rendszerben található forrásmunkák kereshetőek, szerzőre, címre. A "Kiadványok" és "Szerzők" mezőben akár kiválasztásos módszerrel is. Jelenlegi állapotában még sima szöveges felületként működik, de a következő fejlesztési lépésben összekapcsolódik a mellékletként fizikailag is tárolt forrás tartalmakkal. Így amihez van anyagunk valamely formátumban, az azonnal megnyithatóvá válik majd. A többi forrásnál pedig ahol csak elérhető, közvetlen linkkel igyekszünk a tartalom eredeti forrásához irányítani az érdeklődőket.
Fontos volt számunkra, hogy a korábbi weboldal anyaga ne vesszen el. Számos helyszín kapcsán vannak olyan anyagok, amelyek pótolhatatlanok lennének. Az oldal fejlesztői sikeresen átemelték és adatbázisba szervezték a régi anyagokat. Azonban ez kompromisszumokkal együtt járó folyamat volt. A legfontosabb ezek közül, hogy a helyszínek jelentős számánál kell a pontatlanságokat javítanunk, mivel az program algoritmusok sok esetben nem tudták helyesen átemelni a tartalmakat.
Folyamatosan dolgozunk mind a hibajavításokon, mind az új anyagokkal való kiegészítéseken és természetesen a még hiányzó helyszínek felvitelén.
Emellett az oldal is folyamatos fejlesztés alatt áll, újabb lehetőségek és modulok beépítése van tervben, illetve további ésszerűsítések, melyek a kezelést kívánják segíteni.
A jövőre nézve egyik fő irány a mobil alkalmazás hátterének kialakítása, annak előkészítése.
Bízunk benne, hogy egy minden igényt kielégítő formában sikerül az új varak.hu oldalt elindítanunk.
Ebben a munkában számítunk minden várszerető ember hatékony közreműködésében, aki ezt a célt támogatni tudja.