Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

„…Zimány [10] (Zemun) várából, amit a Gárdos hegyre építettek fel (amúgy prehisztorikus lelőhely is), épp annyi maradt fenn, hogy meg lehessen állapítani a vár-együttes alakját: téglából, négyszög alakúra készítették, a sarkain félkörös tornyokkal. A várat már 1173-ban megemlítette Florianus, mint castrum Zemlen, a későbbiekben a Hunyadiak tulajdonában volt. Szinte a mai állapotot mutató romokat, Belgrád 1789-es rajzára is feltüntették, amit Mancini kapitány készített, sőt már akkoriban is állt egy fából készített kilátótorony a közepén. Ma a helyén egy .... milleniumi emlékmű van.

[10] Sopron. Monographie von Semlin u. Umgebung, 1890…”

Rudolf Šmit adatai szerint: Zimány – Zemun – (Castrum Zemlen, 1173) [7]. 1096-ban a keresztesek elpusztították; a XII. században sikertelenül ostromolták a Bizánciak. A XV. században Brankovics György despota tulajdona. A néphagyomány úgy tartja, hogy az 1456-os Belgrádi csata után itt halt meg Hunyadi János. 1521-ben a hős Skoblić testvérek védték a törökök ellen, de sikertelenül. 1521-től találjuk a törökök kezén és ez idő alatt a vár erődítései rommá lettek .

Engel Pál adata szerint: A Zimony, Zemlén név alatt szereplő vár, 1519-1521-ig a király kezén volt. A vár alatti település, királyi civitas volt (1368.), majd a szerb despoták birtoka lett (1411-től). A település a török hódoltság (1570.) alatt is városi ranggal, valamint háne adóbesorolással, a zemuni nahije székhelye volt. A város, heti piactartási jogokat is élvezett.

A vár mai állapota:

E négyszögletes alaprajzú, viszonylag kis területi vár, a Gárdosnak nevezett hegyen található. A sarkain hengeres tornyokkal ellátott erősség közepén, egy 19. szd-i, magyar építésű milleniumi emlékmű található. A vár falai belülről, kb. 0,5-1 méter magasak, míg délen, kívülről elérik a 3 métert is. A vár nyugati oldalán és a délnyugati bástyájában, jelenleg egy szórakozóhely található, így annak zárva tartása miatt, a falakat innen nem lehetett lefényképezni. A délkeleti saroktorony környéke pedig, egy magánház kertjének részét alkotja. A vár feltételezhető északi bejáratával szemben jelenleg egy temető található, melynek lőréses fala az egykori váraljai települést övező fal része lehetett. A vár udvara újabb-kori kövezéssel borított, így épületek nyomai nem figyelhetők meg.

A várat 2007. március 18-án bejárta: Karczag Ákos, Szabó Tibor és Szatanek József.

A vár megközelítése:

Zimony vára legkönnyebben Újvidék (Novi Sad) felől, a Belgrádba tartó autópályán közelíthető meg. Az autópályán egészen Belgrád külvárosáig megyünk, majd az útvonal a várost elérve, hirtelen, 90 fokban megtörik, hogy belecsatlakozzon a Zágráb – Belgrád közti autópályába. Itt egy újabb 90 fokos kanyarban, ráhajtunk a zágrábi autópályára és megyünk még rajta kb. 2 kilométert, hogy az autópályáról a legelső balra tartó leágazásnál lekanyarodjunk a Duna felé. Az út már utcaként (Tošin Bunar név alatt), beletorkollik a Dušan car nevű főutcába.

Innen már csak a temetőt kell megkeresnünk, mely a Gárdos (Gardoš) nevű dombon található. A vár közvetlenül a temetőbejáratával szemben helyezkedik el. A vár közepére épített millenniumi emlékmű jó tájékozódási lehetőséget nyújt.

Forrás:

Gjuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb.

Csánki, Mo. tört. földr. II: 233. oldal.

Sopron, Geschichte von Semlin; Vienac (1884) XVI. 29. oldal 

Gere László: Várak a Szerémségben