Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zólyomlipcse - Slovenská ĽupčaSzlovákiaFelvidékZólyom vármegye - Lipcse (Ľupčiansky hrad)

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép

Besztercebányától ÉK-re a Garam felett, Zólyomlipcse (Slovenská Ľupča) község határában áll Zólyomlipcse – vagy ahogyan régebben nevezték: Lipcse – impozáns, messze ellátszó várkastélya. Egykor a Garam völgyében a Besztercebányáról Lőcsére vezető utat ellenőrizte. Most üresen áll, falai között csupán a kíváncsi turisták járnak, kiket óránként vezetnek körbe az épületben.

Zólyomlipcse a középkorban jelentős bányaváros volt, szabadalmát 1330-ban kapta. Fontossága ekkoriban felülmúlta Besztercebányáét.

Lipcse vára a 13. században épülhetett, ám korai időszaka homályba vész. Korábban úgy tartották, hogy IV. Béla többször tartózkodott itt, sőt, fia V. István 1271-ben egy ízben oklevelet is kiállított e helyen. Szlovák kutatások szerint 1258–1306 között háromszor említik, ez azonban nem általánosan elfogadott. Annyi egészen bizonyos, hogy 1305 előtt emelték. Építtetői feltehetően a zólyomi ispánság tisztét a 13. század utolsó harmadában többször betöltő Balassák lehettek. 1306-ban I. Károly király foglalta el Miklós fia Demeter zólyomi ispántól és unokaöccsétől, Doncstól, aki valószínűleg Csák Máté veje volt. 1313 júliusában Csák Máté várnagya, Radványi Dénes fia Tamás ül benne. 1314-től ismét Doncs kaparintotta meg, majd rövidesen a király kezére jutott. A 14-15. században királyi vár volt, a zólyomi ispánság tartozéka. A 14. sz.-ban kedvelt királyi rezidenciának számított. A hatalmas erdőségek tele voltak nemes vaddal, amit a környéken lakó udvarnokok hajtottak az idelátogató király és kísérete elé. I. Károly két, Nagy Lajos király pedig nyolc oklevelet bocsátott ki Lipcséről. 1340-ben Paksi Olivér zólyomi ispán embere, Dörögdi Kilián fia András alvárnagy őrizte a várat. 1406-ban Mecelska-i Henrik a várnagy. Zsigmond király is többször megfordult az erősségben, majd 1427-ben egyéb birtokokkal együtt nejének, Borbála királynénak adományozta. A királyné várnagyát, Necpáli Demetert 1429-ben említi oklevél. 1439-től Erzsébet királyné birtoka lett, aki Korbáviai Gergelyre bízta. A huszita időkben Korbáviai Gergely a várkapitány, akit többször is említenek a források (1442, 1445, és 1447-ben). Rövid ideig Giskra is elfoglalva tartotta. A vár 1464-től Horváth Damián és Péter tulajdona lett. A Horváth család azonban csak hat évig birtokolta Lipcsét. 1470-ben ismeretlen okból visszaszállt a királyra, aki Ernuszt János kincstárnoknak és két fiának adományozta. A kincstartó hűtlensége miatt később elvette tőle a király és előbb fiának, majd még 1478 előtt feleségének, Beatrix királynénak ajándékozta. 1490-ben Dóczy Orbán és testvérei szerezték meg Saskő várával együtt. A Dóczy család Lipcsey ágától II. Lajos feleségének, Mária királynénak kapitánya, a stájer származású Thurm Kristóf foglalta el 1531 júniusában. Thurm Kristóf a várat várnagyára, Wassergraf Miklósra bízta. A Dóczyak hosszú időn keresztül hiába követelték vissza a Thurm családtól, majd 1546-tól új birtokosától, Mária királynétól, a vár a királyi kamaráé maradt. Ezekben az időkben várnagyai voltak: Hirschbergi Gutt Erazmus (1548), Sprenger Antal (1562), Balassa Farkas (1564-től). 1567-től Rubigallus (Rothan) Pál, gazdag selmecbányai nemesember kapta zálogba az uralkodótól, majd 1572-ben – mivel Miksa király a kapott kölcsönt nem tudta neki visszafizetni – Lipcse várát és annak uradalmát neki adományozta. Rubigallus halála (1578) után özvegye, majd egyik veje, Dudics András báró birtokolta. 1590-ben már újra a királyi kamaráé. I. Rudolf 1600-ban odaadta Triebel Gáspárnak, aki az előző évben Morgentaler Fülöp zólyomi kapitánnyal a véglesi uradalom közelében pusztító török csapatokat szétverte. Bár 1605-ben Bocskai hajdúi elfoglalták a várat, azt később Triebel visszakapta, és egészen haláláig, 1620. július 31-ig birtokolta. Vagyonát két lánya örökölte: Róza, aki 1614. február 2-án Orlay Istvánnal házasságra lépve a várban tartotta esküvőjét. A másik leány Révay Gáspárhoz ment nőül. Ezeknek fizette le Széchy György a zálogösszeget, amikor Lipcsét birtokába vette. Széchy 1621-ben adománylevelet is szerzett a várra, majd halála után özvegye, Homonnai Drugeth Mária lakott benne. Széchy György leánya, Mária folytán később a Wesselényieké, majd 1668-ban Zichy Istváné. 1692-től kincstári birtok. 1704/1705 körül Rákóczy Ferenc Bercsényi Miklósnak adományozta. A trencséni csata után, 1708. nov. 1-én Peyersberg gróf szállta meg az erődítményt.

A várban a 19. század kezdetén tűz pusztított, sok évig üresen, lakatlanul állt. Az 1870-es évek elején a magyar kormány a kincstári munkások árváinak ügyét felkarolva Lipcse várát jelölte ki az árvák otthonául. Miután a szükséges átalakítások megtörténtek, 1873 őszén a Gizella főhercegnő nevét viselő árvaház megnyílott és az 1930-as évekig üzemelt, mint árvaház. Ekkor az épület fenntartásához szükséges pénz hiánya, valamint a gyermekekkel szembeni kegyetlen bánásmód miatti botrányok miatt bezárta kapuit.

A szlovák állam napjainkban nemigen tud mit kezdeni a hatalmas, ép várkastéllyal, melynek vakolata omladozik, szobái üresek. A műemléképület jelen állapota miatti szégyenérzet nyomán az utóbbi években a fotózását is tiltják.

A vár 60 x 30 m-es, jellegzetes ovális magja még a 13. században épült. K-en kerek öregtorony, Ny-on többosztatú (háromhelyiséges) palota állt. Ezt egy évszázada újabb épületszárnnyal toldották meg, mikor a várat árvaházzá alakították. Az épületek a középkori részen a sziklafelszín egyenetlenségeihez alkalmazkodtak. Így pl. az első emeleti saroktermek 2 méterrel magasabban vannak a többi fölött. A szintkülönbséget lépcsővel hidalták át. A nagy udvar körfala 1879-ben még fedett faszerkezetű gyilokjáróval volt ellátva, de mivel igen roskatag állapotban volt, az árvaházzá történő átalakítás során lebontották. Az un. lovagteremből lépcsőn lehet lejutni a mélypincébe, innen még alább, a kútpincébe, melyből 112 m hosszú alagút vezet a szabadba. Az egyik pincesarokban téglából kirakott kínzóhelyet alakítottak ki a középkorban.

A vár fontos látványossága a Rubigallus féle reneszánsz feliratos ajtókeret. Rubigallus Pál nem sokkal azután, hogy Miksa királytól végleg megkapta Lipcsét, több átalakítást végzett az épületen. Ennek emlékét őrzi az egyik teremnek ajtókerete, mely rusztikus formái alapján ítélve minden bizonnyal magyarországi mester műve lehet. Az ajtófedeleket itt léckeretükben egymás fölött két-két hihetetlenül zömök s alján levélindás kandeláber oszlop tagolja, amelyek közül a felsők fejezetét egy-egy kerubfej tetőzi be. Az ajtó homlokgerendáját sarkaiban rózsák, középső részén három spanyolos viseletű férfi mellkép díszíti; attikaszerű ormán, a párkányát tartó két csigás gyámkő között lekopott címer és nagybetűs felirat van: „Dominus protector Deus meus. Paul Rubigall A(rcis) C(omes). Anno 1573. Jar”.

A vár másik nevezetessége a kút, melynek mélysége 72 méter. Kávájától kezdve kb. 20-25 méternyi mélységig a vájat kör alakú, s csak azután formálták négyszöggé. A víz felszíne egy nehéz vasajtóval volt felülről lezárható, amihez láncot használtak. A vizet egy hatalmas hengerkerék (taposókerék) segítségével emelték fel, amelynek tengelyére egy nagy dob volt szerelve, ebbe egy ember állott be, s azt lábaival előre lépegetve hozta körforgásba. Könyöki József 1889-es leírása szerint a kútban 52 m mélyen van egy nyílás, mely föld alatti folyosóba vezet. Ezen sziklába vájt, 2 méter magas és 120 m hosszú folyosó a Garam irányába tartott, és a hegyoldalban az országút felett volt a kijárata. A kút bemutatása már évek óta akképpen zajlik, hogy a helyi idegenvezető a látogatók feszült figyelme kíséretében egy égő újságpapírt dob a mélybe. A lefelé keringő égő, parázsló papír eltűnik a kútban. Ezek után el lehet képzelni, hogyan nézhet ki a kút feneke. Sokkal szerencsésebb lenne villanyvilágítással, reflektorral bevilágítani, ez a mostani módszer meglehetősen „balkáni”… A vártól ÉK-re, kb. 120 méterre emelkedő, Bástya (Basta) nevű magaslaton nagyjából kör alakú sáncolat figyelhető meg. Korábban úgy vélték, hogy Árpád-kori kisvár állhatott itt. Szlovák kutatások szerint viszont Bocskai szabadságharc során épült ez a kis előretolt erődítés.

GPS: É 48° 46.361 (48.772678)
K 19° 16.865 (19.281075)

A vár csak elég szűk idő intervallumban és vezető igénybevételével látogatható, belépődíj fizetése mellett. Autóval fel lehet hajtani a várkapuig. Az elővár sáncai a várkaputól északra, kb 150 m-re találhatóak.

Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
22MájKarakó - Vár  ▪  Bükkábrány - Temető
21MájZalaszegvár - Ókarakó
Ajánlott látnivalók
templom
Cserkúttemplom
Keresési előzmények
Zólyomlipcse - Lipcse