Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KaposvárMagyarországSomogy vármegyeSomogy történelmi vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

A kaposvári vár a felmérések szerint a szabályos, négyzetes alaprajzú, síkföldi típusú várak csoportjába tartozik.

Eredetileg egy négyzetes alakú, téglából épült lakótornya volt, melyet feltehetően sövényfal, az egészet pedig árok és sánc vett körül. A XV. századi bővítése során a palánkfal helyett kőfalat építettek, míg a XVII. századi metszeteken látható négy sarokbástya XVI. századi eredetű.

A vár északnyugati részén helyezkedett el az ún. Kanizsai-kapu, a mai Széchenyi tér tájékán pedig a Szigetvár felé nyíló kapu. A különböző lakó- és egyéb épületek a vár délnyugati oldalán helyezkedett el.

Ma már csak a délkeleti bástyájának igen csekély téglamaradványa található a terményraktár területén. Ennek megóvására sem történt mind ez ideig semmi intézkedés, így néhány esztendő múlva még ennyi sem marad meg Kaposvár nevezetes várából.

A honfoglalás során e vidék a Botond törzs szálláshelye volt.

A helység neve a XIII. században ,,Rupolvár, Ropolújvár, Újvár, Kapus, Kaposújvár" alakban fordul elő, amely 1273-ban - amikor a vármegye itt gyűlést tartott - a Buzád nemzetségből származó Ákos comes birtoka. A helység nevéből arra lehet következtetni, hogy már ebben az időben lehetett itt egy palánkkal, sövényfallal megerősített udvarház vagy várszerű erősség. A helység első okleveles említése 1313-ból való, ekkor a Gut-Keled nemzetségből származó Amadé fia Miklós, a rupolvi uradalom felét nyerte rokonától, Monoszlói Egyedtől. Első várnagyát 1359-ből ismerjük, a Ludány nembeli Födémesi Jánost, Szobonya fiát, aki egyben a rábaközi alispáni tisztességet is viselte. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben a rupoli plébániát már említik.

Vára első ízben Zsigmond 1403-ban kelt oklevelében szerepel ,,Castrum Rwpulwywar" alakban, amikor a király a hűtlen Rupolújvári Tamás Henrik fia János erdélyi vajdának adományozta tartozékaival együtt. Tamási László és testvére Henrik 1423-ban örökösödési szerződés alapján minden magyarországi birtokaikat, köztük Kaposvárt is vérrokonuknak, serkei Lórántfi Györgynek és utódainak hagyományozták. Tamás Henrik azonban 1443-ban Héderváry Lőrinc nádorral és fiával, Imrével kötött örökösödési szerződést, melynek alapján Héderváry Lőrincet sem sokkal később a birtokba be is iktatták. Elfoglalni azonban nem tudta, mert Újlaki Miklós erdélyi vajda erőszakkal megszállta Kaposvárt és más hozzá tartozó birtokot. Ez ellen az 1445. évi pesti országgyűlésen Héderváry Lőrinc panaszt emelt. Az országgyűlés a panaszt úgy döntötte el, hogy a Tamásiaknak 1423-ig szerzett birtokait pedig a Héderváryaknak ítélte oda. A határozatot azonban nem tudták végrehajtani, mert Újlaki Miklós Lórántfi Györggyal kötött ezutáni egyezsége alapján továbbra is a vár egyik részének birtokosa maradt, melyre ezután 1458. szeptember 14.-én V. László királytól adománylevelet is nyert. A vár másik része a szerdahelyi Dersfieké lett.

Újlaki Miklós 1476-ban enyingi Török Ambrusnak zálogosította el itteni birtokrészét. Mátyás király uralkodása idején Újlaki Lőrinc szerémi bán volt a birtokosa. Újlaki fellázadt II. Ulászló ellen, ezért a király parancsára 1494-ben Drágfi Bertalan a várat elfoglalta. Később Újlaki kegyelmet nyert, és Kaposvárt is visszakapta a királytól. Újlaki magtalan halála után királyi adományként a szerdahelyi Dersfi családé lett az uradalom, akik az 1500-as évek elején enyingi Török Imrének zálogosították el. A Dersfiek 1536-ig voltak birtokosai Kaposvárnak, mely ezután királyi birtok lett.

A gyengén felszerelt várat 1555. szeptember 8-án Tujgon pasa vette ostrom alá. Horváth György és Kobak Miklós szeptember 12-én Korotnáról levelet írtak Zrínyi Miklósnak, melyben segítséget kértek.

Az ostrom ötödik napján azonban Széll Péter ideiglenes parancsnok, mielőtt a segítség Dersfi István vezetésével megérkezett volna, a várat elhagyta, és így a töröknek sikerült azt elfoglalni. Széll Pétert ezért a tettéért Pápán elfogták, és Török Ferenc parancsára egy fára felakasztották.

Ferdinánd főherceg parancsnoksága alatt a császáriak visszavették ugyan a várat, de 1557-ben már ismét a török benne az úr, és 133 évig birtokában is tartotta. A török őrség létszáma 1568-ban 255, 1570-ben 211, 1618-ban 309, 1659-ben 225 fő.

Kaposvárt 1686-ban, Buda várának visszafoglalása után a Lajos bádeni őrgróf vezette sereg szabadította fel. Egy 1686. április 19-i elismervény szerint Esterházy Miklós birtoka volt. Az ezután is a családé maradt.

I. Lipót király parancsára 1702-ben teljesen lerombolták a várat.

A gazdasági épületet a XIX. században bontották le. 1931-ben a Nostra terményraktár építésekor a vár, még, megmaradt romjait is teljesen elpusztították.

Forrás:

Deák Varga Dénes: Hol rejtőzik Kaposvár vára ? (Műelékvédelem 37. 1993/2) IV.71.8

Magyar Kálmán: Kaposvár, Vár

GPS: É 46° 21.311 (46.355183)
K 17° 46.853 (17.780884)

INFORMÁCIÓK: A romok egy üzem területén vannak, úgyhogy be kell kéredzkedni.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025