Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KemendollárMagyarországZala megyeZala vármegye - Kéméndi vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Mellékletek
  • Térkép

A helység kemendi részén, a Várdombon állt egykor Kemend vára, melyet feltehetően a tatárjárás után a Héder nemzetségből származó Kakas család egyik tagja építhetett. A XVI. századi rajz szerint a vár közepén álló kerek öregtornyot, a körülötte levő különböző rendeltetésű lakóépületeket, szabálytalan alaprajzú várfal fogta közre, mely falakat bástyák erősítették. A védőfalat külső palánkfal vette körül.

Ma már a várnak csak csekély nyomai találhatók a várdombon.

A vár első okleveles említése 1357-ből való, amikor II. vagy Kakas Miklós fiainak Jánosnak és Henriknek volt a birtoka, akik még Károly Róbert királytól kapták cserébe Léka váráért. Opuliai László nádor előtt 1370-ben Egervári Mihály és István pert indítottak Németújvári Kakas Miklós fia Henrik ellen azért, mert amikor ez utóbbi Károly királytól Léka vára helyett Kemend várát megkapta cserébe, ehhez ő Egervár és Fancsika nevű birtokait elfoglalta. A vasvári káptalan előtt 1374. december 31-én Németújvári Henrik bán utódai Henrik és ennek unokaöccse László, Rohonc és ,,castrum Kemend"-en és uradalmán osztozkodnak. A család itt élő tagjai innen vették fel a Kemendi előnevet.

A hűtlenségbe esett Kemendiektől a várat és birtokát Zsigmond király elvette, és azokat 1403.november 6-án gersei Pethő Jánosnak s Tamásnak adományozta, melybe őket a zalai konvent 1404.január 22-én be is iktatta. A várat azonban Kakas László özvegye és fia csak 1405. szeptember 17-én adta át Pethőéknek. Úgy látszik azonban, hogy a Kakas család rövidesen elfoglalta Kemend várát, mert 1408. július 6-án Garai Miklós nádor előtt Zala megye hatósága azt bizonyította, hogy Henrik fia András és Kakas László fia János Kemend várába németeket vezettek be, és onnan a környéket 3 éven át sanyargatták, s a Pethők csak ostrom útján tudták a várat visszavenni. A vár elfoglalására vonatkozóan érdekes adatot közöl a vasvári káptalannak Zsigmond királyhoz 1408.július 26-án küldött jelentése, amely szerint 1405-ben, amidőn Gersei Tamás, Erdéléyi Antal somlyói várnaggyal, sok nemessel és másokkal ostrom alá vette Kemend várát, Kakas László László özvegye, fia és német zsoldosok pénzért, lovakért, ökrökért és egy függőkocsiért adták át. Közben a két család között per indult a vár és tartozékainak birtoklásáért. 1409.április 22-én Zsigmond király úgy döntött, hogy Kemend várát és uradalmát gersei Pethő János zalai főispánnak s Tamásnak ítéli.

Az Albert király halála utáni zavaros időkben valószínű, hogy Czillei Ulrik emberei foglalták el a várat, mert az 1440.november 4-énn kelt oklevél szerint, amikor Czillei I. Ulászló király fogságából kiszabadult, Trencsén, Márványkő, Kígyókő, Nemti és Páka várakkal együtt Kemend várát is visszaadta a királynak. Ezután ismét a gersei pethő családé lett, akik 1492-ben is bírták.

Ezután ismeretlen körülmények között és időben romba dőlt, a 1664-ben Evlija Cselebi mint pusztult várat említi, Úgy látszik azonban, hogy ezt követően újra felépült, mert 1690-ben ,,kevés vagy semmi katonaság"-áról történik említés. Ekkor azonban a várnak már hadi jelentősége nem volt. Pusztulásának körülményeit nem ismerjük, valószínűleg II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után a császáriak a még álló falakat felrobbantották. Jelentős romjai még a múlt század elején álltak. A hagyomány szerint köveinek felhasználásával építették 1863-ban a szomszédos pókaszepetki templomot.

GPS: É 46° 53.771 (46.896175)
K 16° 57.643 (16.960711)

INFORMÁCIÓK: A várhegyre, az annak északi oldalán induló jelzetlen földúton 15 perces sétával lehet feljutni.

Várak.hu mobil applikáció
Új feltöltések, frissítések
18NovMurányalja - Murány
17NovUgod - Vár
14NovSzilaspogony - Kis-kő
13NovKrasznahorka - Vár
01NovSzibiel - Vár
31OktTarján - Vár
14OktSopronkeresztúr - Nádasdy várkastély
Ajánlott látnivalók
Árkusvár
BerencsÁrkusvár
városerődítés
Brassóvároserődítés
Keresési előzmények
Kemendollár - Kéméndi vár