Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Budrovc - BudrovacHorvátországHorvát-SzlavónországBelovár-Körös vármegye - Vár

  • Történelem

BUDROUCH

Budrovac

 

Elhelyezkedése:

            Északkeletre a mai Budrovactól, a Topolik, és a Pesak tájékán, valamint a Katalena patak mentén, egy téres síkságon található meg Budrovac ősi vára. Téglalap alakúra építették, amit mára már egy alacsonyabb földsánccal öveztek, míg a közepén két földhalom található, melyek közül az egyik téglalap, a másik kör alakú. A vár nyugati oldalán, a földsánc külső felénél, még egy kör alakú földhalom figyelhető meg, mely talán valamiféle védőtorony, esetleg kaputorony lehetett. Egy 1976-ban kialakított sekély szondázó árokban, sötétszürke, szinte fekete felületi kerámiára, egy edény felső részére leltek, mely a 15. századból eredhet.

 

A vár neve és múltja:

            A Budor, vagy Bodor szógyök jelentéséről és eredetéről csak keveset lehet mondani. Amennyibe szláv eredetű, akkor nagyon ősinek kell lennie. A Bodin helynévnek is hasonló az alapja, de még sok más helynévnek is, mely a Bod-ból, vagy a Bud-ból származott át, mint pld. Budački, Budačić, stb., de tekintetbe vehető az, az elképzelés is, hogy a név valójában a Buda népnévből maradt fent, mely népcsoport az avarok elől szaladt szét egész közép Európába, le egészen az Adriáig, ám az is könnyen lehet, hogy a Bud szótő alapja, a magyar Bod szóból került át.

            A Bodor, vagy Budor nemzetséget, illetve nemesi családot, először a 13. században említették meg a Bilogore délkeleti lankáin. Ők, Uaguda herceg leszármazottjai voltak. A család birtokai keleten, az Ilova és a Csázma folyók forrásvidékeiig terjedtek, sőt a Bodur fivéreket 1237-ben úgy említették meg, hogy a birtokaik határosak voltak Marcel herceg fiának, Ábrahám hercegnek a birtokaival, azok pedig az Iwana (Ilova) folyó mentén terültek el. Ezen a vidéken haladt át a „magna via” is Verőce irányába. A Supplonci folyócska keleti vidékén volt magának Budor, azaz Budur megyének (comite) a földjei, amit 1246-ban is megemlítettek. Ezután, 1331-ben említették meg a Bodor fiakat, Pétert és Istvánt, akik megosztották a Gorbonak patak menti földjeiket. Ezek a földek a Chopoy, vagy Chopou (Csepelováci) nemzetség birtokaival voltak határosak.

            Az 1370-es esztendőben, az a már említett István és fia, Georgius, panaszt tett Zudor Péter bán előtt azon erőszakosságokért, melyeket a szomszédjuk, a Beke nembéli István fia, László tett ellenük. Két évvel később Geurgius megint csak panaszt tett, de most a közeli Csepelovac nemesei, György és Péter által kezdett erőszakosságok miatt. Ezután nagyon ritkává váltak a Bodor családról szóló híradások és csak 1477-ben, Streze falu urbáriumában tettek említést, Stephanus de Bwdrowcz-ről. A Szapolya és Ferdinánd közti háborúk idejében, a Budrovácok Szapolya pártján álltak. Az 1529-es esztendőben, Stephanus Andreas Bwdor de Bwdrowcz, megkapta a literátus Mykethynci Pál minden vagyonát, majd 1530. VI. 26-án, Thybonyncy és Bogacsevo birtokát is. Ám ez év szeptemberében, Ferdinánd király Budrovácba küldte kapitányát, Caspar de Kharschant, aki miután az egészet feldúlta valószínűleg átadta a tulajdonosának (Andrásnak?). Aztán az 1542-es esztendőben, budrováci Budrovac Vid szállt harcba a nádor, Nádasdy alatt Pestnél, majd valamivel később, Keglevich Mátyás bánnal Monoszlónál. Vid, 1564-ben halt meg.

            Az ő leszármazottja, Budor Iván részt vett Varasdon 1607-ben, Erdődy Tamás báni tisztségébe való beiktatásán is, míg Budor Miklóst 1620-ban, mint eme ősi család utolsó leszármazottjaként említették meg, aki még 1628-ban is azért pereskedett, hogy visszaadják családjának minden vagyonát.

            A török háborúk idején, a Budrovác települése valószínűleg végleg eltűnt a történelem színpadáról, de 1700. körül, egy új település alakult ki az ősi vártól valamivel nyugatabbra, Čepelovactól nem messze.

A várhelyet beazonosította:

-         1970-ben, Zlata és Antun Perčulija, valamint Zvonko Lovrenčević,

-         1974-ben, Đuro Jakšeković, Josip Remenarić és Zvonko Lovrenčević.

 

ADATOK:

-         CD  IV. No. 37. p. 40; 1237. év,

-         CD IX. No. 452. p. 559; 1331. év,

-         CD XIV. No. 163. p. 227; 1370. év,

-         CD XIV. No. 307. p. 416; 1372. év,

-         Tkalčić: Urbar Zireze – „Vjes. zem. arkh.” 1903. 217. oldal,

-         Monumenta habsburgica, I. 214. oldal; 1529.

-         ua. I. 357. oldal; 1530.

-         Znameneti Hrvati (Horvát hírességek, 1925.)

-         Horvat, R.: Povijesti Hrvatske (Horvátország története, I. 1303. év.)

-         Bojanić, B.: Adel von Kroatien.

-         Lopašić: Spomenici hrv. krajine (A horvát határőrvidék műemlékei, II. p. 152. 1628. év)

-         Z. Marković: Bilješke o rekognosciranju arheoloških terena oko Koprivnice i Đurđevca (Feljegyzések a Kapronca és Szentgyörgyvár környéki régészeti terepbejárásokról, „Muz. vjes.” 3. Koprivnica, 1980.)

    

Forrás: Lovrenčević, Z.  (1985),  Srednjovjekovne gradine u Podravskoj regiji, "Podravski   zbornik", 85: 168-199, Zagreb. /Fordította: Szatanek József/

Bakonybél - Monostor
Új feltöltések, frissítések
19JúnSalgótarján - Baglyaskő
18JúnSzászkézd - vár
15JúnCsesznek - Vár
12JúnBarcarozsnyó - Vár
04JúnMalajesd - Vár  ▪  Döbrönte - Vár
03JúnZalaszántó - Tátika
23MájSzelindek - Vár
Ajánlott látnivalók
Keresési előzmények
Budrovc - Vár