Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Marzsina - MarginaRomániaErdély és PartiumKrassó-Szörény vármegye - Marzsina

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Térkép

Marzsina (Margina) a Bánság északkeleti részében, a Ruszka-havasokhoz tartozó Lippai-hegycsoport (Erdőhát) területén, a délkeletről érkező és itt nyugatra forduló Béga jobb partján, az északkeletről jövő Kostéj (Nemesesti) patak torkolatánál fekszik, sík vidéken.

A település egykori várkastélyát először 1505-ben említi oklevél (castellum Morsyna), de az valószínűleg már a 15. században létezett, és Hunyadi János építtette. Kisebb területű erősség létére neve viszonylag gyakran szerepelt a korabeli okiratokban, leginkább adományozások kapcsán. Korvin János halála után özvegye, Frangepán Beatrix gyepesi Móré Péternek adományozta. 1536-ban Szapolyai János enyingi Török Péternek adományozta. 1551-ben, mikor a fiatal János Zsigmond nevében Izabella királyné kormányozta Erdélyt, a királyné vezére, Petrovics Péter ostromolta és vette be a Martinuzzi-párti Török János birtokában lévő erősséget. A harcokban súlyosan sérült épületet később helyrehozták, de már a következő évben a török ült benne. 1596-ban Báthori Zsigmond birtokába került a vár, melyet 1617-től - zálogként - Bethlen Gábor fejedelem is bírt. 1658-ban ismét török megszállás alá került a terület, s vele a marzsinai várkastély is. A nem igazán jelentős erősség  feltehetően távozásukkor, rombolás következtében vált rommá.

A romterület a falu központjától délkeleti irányba, kb. 500 méterre lévő, művelés alatt álló mezőn található. Ezt a területet déli oldalról a Facsád és Dobra közötti 68A jelzésű út, északról és keletről a Marzsina mellett elhaladó vasútvonal, keletről pedig egy tagolt dombsor határolja. A helyszínen már csak csekély terepalakulatok, és nagymennyiségű cseréptöredék valamint kőtörmelék figyelhető meg.

Forrás: Karczag Ákos – Szabó Tibor: Erdély, Partium és a Bánság erődített helyei. Budapest, 2012. 316.

GPS: É 45° 51.628 (45.860466)
K 22° 17.008 (22.283466)
NVA
Várak Kastélyok Templomok évkönyv