Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Középpalojta evangélikus templom

Hont vármegye monográfiájából: Középpalojta, tót község, a Rieka patak mellett, 164 házzal és 906 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása és távirója Balassagyarmat, postája Alsópalojta. 1243-ban Palota névvel a honti vár tartozékaként szerepel. 1244-ben Palahta alakban akadunk újra a falunevére, a mikor a Turdos nemzetségbeli Posa fiai, Turdos és Sándor, eladták itteni birtokukat Roland sági prépostnak. 1330-ban Palacha néven van említve és edddig mind a három Palojta együtt szerepel. 1439-ben találunk első nyomot a községnek Alsó- és Felső-Palotha néven való megoszlására. A XVIII. század első felében az Ebeczky és a Luka családokat találjuk itt birtokban. A múlt század első felében Dacsó Pál, Blaskovics Pál, Luka Lajos, Sebastiani József és a Kacskovics család voltak itt földesurak; jelenleg Bende Miklósnak van nagyobb birtoka és ő lakja a Dacsóék egykori kastélyát is. A község ág. h. ev. temploma 1621-ben épült. 

Evangélikus templom

Ma már csak az épület magas fekvése és a szentély keleti falának réses ablaka emlékeztet a középkori eredetű evangélikus templomra Középpalojta településen. Eredete azonban valószínűleg a 14. századra nyúlik vissza.

A helyi templomot magas fekvésű helyen (ma a falu keleti szélén) építették, valószínűleg a 14. században. Nem biztos, hogy az épület már a 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzékben is szerepel, amelyben két templomról esik szó két Plachtince településen, de pontosabb meghatározás nélkül.

A templom egyhajós épület, négyzet alakú presbitériummal, északi szentéllyel és nyugati toronnyal. Egyes források szerint a 14. században csak egy kisebb kápolna (ismeretlen formájú) épült, mivel még 1626-ban is kápolnaként írják le az épületet. Ehhez 1742-ben hozzáépítették a mai barokk stílusú hajót (és valószínűleg a nyugati tornyot is).

Nem kizárt azonban, hogy a középkori épület kisebb, egyhajós, négyzetes presbitériummal rendelkezett (a gótikus diadalív is megmaradt), és az említett 1742-ben csak a hajót hosszabbították meg nyugati irányban. Erre utalna a déli oldalon a falban látható kiugrás.

1832 és 1833 között épült a mai nyugati torony (valószínűleg a régebbi torony helyén). Magassága 22 méter. A következő években csak kisebb mértékű átalakításokat hajtottak végre. A homlokzatok átalakítására 1925-ben került sor.

A középkori időszakra elsősorban a négyzet alakú presbitérium utal. Keleti falán egy kisebb résablak található. A belső térben megmaradt a gótikus keresztboltozatos mennyezet, valamint a késő gótikus nyeregtetős portál, amely az északi sekrestyébe vezet. Ezen kívül a templomban megmaradt a már említett gótikus diadalív és a déli portál is, amelynek kerete rácsos. A műemlék történetére csak egy részletesebb kutatás deríthet fényt.

Forrás: https://apsida.sk/