Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Palojta - Felsőpalojta, Újvár

Felsőpalojta (Horné Plachtince) község a Palojta-völgy legészakibb települése, Nagykürtöstől 7 km-re északnyugatra fekszik. Palojta települést 1243-ban "Palatha" néven említik először. Első ismert birtokosai a Tardos nemzetség Palojtai ágának tagjai voltak, akik valószínűleg már a tatárjárás előtti időkben birtokolták a Palojta birtok egy részét. 1245-től a sági prépostság birtoka. A középkorban Palothának és Prépostpalojtájának is nevezték. A 15. század folyamán a régi Palojta területén három község, Alsó- Közép- és Felsőpalojta jött létre.

A közelmúltban a szlovák Lidar feltérképezésnek köszönhetően került felfedezésre, a Felsőpalojta határába eső várhely. A történelmi Hont vármegyében, a Dénes József által Palojta várától megkülönböztetésként Újvárnak elnevezett, feltehetően Árpád-kori vár, az ismert késő bronzkori sáncvárral, a Pohanský vrch-hel szemközti hegy egyik ÉK-i ereszkedő oldalágának, enyhén kiugró magaslatán áll.

A központi mag kb. 20 x 20 méter, megközelítően ovális alakú, amelyet a délnyugat felől markáns, míg az északkeleti oldalon enyhébb árokkal választottak le a gerincből. A kevésbé meredek nyugati oldalon a védelmére árkot és sáncot alakítottak ki, míg a déli oldalon csak egy terasz érzékelhető. Itt a hegyoldal meredeksége talán nem indokolta további védelem szükségességét, vagy az évszázadok folyamán pusztulhatott, töltődhetett fel az itt kialakított árok és sánc. A vár bejárata a terepalakulatok alapján az északnyugati részen feltételezhető.

A vár valószínűsíthetően két részből állt. A markáns nyugati mag előtt, a keleti gerincen egy 25-30 méter hosszú és 10-15 méter széles várrész kapcsolódik. Ennek megközelítése csak a vármag irányából lehetséges, a többi irányból meredéllyel határolt. A szikla formációk mellett középtájon, a nyugati oldalon egy kb. 4-5 méter átmérőjű ovális mélyedés látható. Mivel a keleti plató magassága megegyezik a nyugati vármag magasságával, kizártnak tekinthető, hogy ez a terület nem képezte a vár részét.

A vár területén a sziklás felszínen falmaradványok, illetve kerámia töredékek nem mutatkoznak. A vár kialakítása, elhelyezkedése a kora Árpád-kori hegyi várakra jellemző. Összefüggése a középkorban létezett Palojta várával, írásos források hiányában nem ismert. Építtetője talán a megyének is nevet adó Hontpázmány-nemzetség valamely tagja lehetett. A vár létesítésének célja a Suchánsky-patak völgyében északra futó út felügyelete lehetett.

2020-ban került sor a helyszín első bejárására, Hajdú István szerkesztő társunknak köszönhetően. 2024 elején a lombmentes időben sikerült több részletet megfigyelni és légifotókat is készíteni. Remélhetően egy jövőbeni régészeti kutatás, pontos információkkal szolgál majd az erősség keletkezésének és fennállásának időszakáról.

Keserű László - 2024