Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Béla - BijelaHorvátországHorvát-SzlavónországPozsega vármegye - Szent Margit bencés apátság

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Béla, Szent Margit bencés apátság

 

A kolostor maradványai ritka példája az egykori középkori Szlavónia területén élő bencés közösségnek, amelynek kutatása a kolostoregyüttesek ismeretét gyarapítja, megőrzése és bemutatása pedig gazdagítja Nyugat-Papuk kultúrtáját.

A bencés kolostor  maradványai a Brzica-patak feletti, ovális alakú fennsíkon található, 1 km-re délre Béla falutól és 4 km-re északkeletre Szirácstól. A fennsíkot minden oldalról mély árok védi, kivéve a keleti oldalt, ahol a terep meredeken esik a Brzica-patak felé.

A Horvát Restaurációs Intézet munkatársai 2012 óta végeznek régészeti kutatásokat a 13-16. században működő bencés kolostor maradványain. Az északi oldalon a kolostort a templom helyzete határozza meg, míg tőle délre a kolostor található. A templomtól délre és a kolostortól keletre található a kolostorszárny a sekrestyével és a káptalannal. A kolostort a déli oldalon a kolostor déli szárnya határozza meg. Az egész kolostort védőfal vette körül. A kolostor és a fal között egy sor kísérő épület létezését feltételezik. A régészeti kutatásokkal párhuzamosan konzerválási és restaurálási építési munkák folynak, amelyek célja a kolostor bemutatása a nagyközönség számára.

A régészeti kutatások eredményeit a „Bencések és az európai kultúra megteremtése” című kiállításon mutatják be.

https://www.hrz.hr/index.php/aktualno/europska-godina-kulturne-bastine/2834-bijela-benediktinski-samostan-sv-margarete

 

A bélai Szent Margit bencés apátság monostorát a 13. században a Tibold nembeli Szencsei („de Zenche”) család építtette. A középkori Szlavónia egyik legjelentősebb monostora volt. Első írásos említése 1234-ben „ecclesia de Grab” néven történt egy, a Pakra-patak menti földbirtok eladásával kapcsolatban keletkezett peres ügyben. Az oklevél megemlíti a monostor patrónusait, a Tibold nembeli Budur fiait, Jakabot és Pétert is. 1337-ben XII. Benedek pápa egy oklevelében a monostor már perjelség székhelyeként („prioratum de Bela”) szerepel. Állapotáról fontos információ egy 1342-es oklevél, melyben a rend kongregációja öt lepusztult állapotú monostor, köztük a bélai újraalapításáról határozott. Béla várát 1440-ben Tallóci Matkó horvát bán oklevelében említik először, mint a bélai bencés apátság birtokát „castrum ac abbaciam Bela” alakban. Az oklevélből kiderül, hogy a monostor épületegyüttese ekkor már fallal volt körülvéve, tehát nem különálló várról van szó. 1481 Eusztáh apát halála után a 15. század utolsó két évtizedére a monostor irányítása világi kezekbe került. 1485-ben közvetve már a jajcai bán uralma alatt volt. Ez az időszak 1513-ig tartott, amikor II. Ulászló király rendeletére visszatérhettek a szerzetesek. A monostorban még 1516-ban is 16 bencés szerzetes élt és megemlítik Péter nevű apátját is. Utána már csak egy apátja volt a monostornak Balázs, aki a török hódításig, a monostor pusztulásáig töltette be tisztségét. (Wikipedia)

 

 

GPS: É 45° 33.090 (45.551498)
K 17° 17.784 (17.296400)

Információk: Béla monostorát Daruvár irányából közelítjük meg. A várost DK-i irányba hagyjuk el. Pakrani településre érve nem kanyarodunk Béla felé, hanem tovább haladunk DK felé. A települést elhagyva nemsokára egy kereszteződéshez érünk, itt É-ÉK-i irányba fordulunk, 500 m után közvetlenül az út felett találjuk az apátság romjait.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció