Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

SzabadbattyánMagyarországFejér megyeFejér vármegye - Csíkvár, Kulavár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Szabadbattyán - Csíkvár, Kula-torony, Kulavár:

A középkor folyamán áthatolhatatlan ingoványos területet borított el a Sárvíz folyó, melynek egyetlen természetes átkelőhelyét a Szabadbattyán települése melletti gázló alkotta.

A besenyők által telepített és lakott község az 1334-ben kelt oklevél szerint a Zedregi (Zadraghi) család birtoka volt. Fontos vámhely volt, mely az 1336-ban kelt oklevélben "poss. Bathhyan iuxta aÐua Saar" alakban szerepel.

A hódoltság alatt is erődített hely és "Battyán Párkány" néven szerepelt a török defterekben. Feltehetően ebben az időben építették a Kulavár néven ismert négyszögletes, erős falú, magas, támpillérekkel erősített, lőrésekkel ellátott őrtornyot, az egyik támpilléren megfigyelhető ablakocskával és szegmentíves záródású kőkeretes ajtóval.

Evlija Cselebi szerint Szulejmán szultán hadai 1543-ban foglalták el és lerombolták, de később újra felépítették. A torony körül palánkvárat is építettek. A várnak 1609-ben 47, 1628-29-ben 59 főnyi török őrsége volt.

1686 feruárjában magyar lovasok lepik meg a törököket, akik szabad elvonulás fejében átadták a palánkot, amit a magyarok felgyújtottak. A helyreállítási munkákat megakadályozandó júniusban ismét rajtütöttek a battyáni törökökön, ekkor azomban az egész őrséget levágták, a palánkot ismét felgyújtották. 1687-ben a török őrség immár végleg feladta a várat, 1688 május 15-én Székesfehérvár is megszabadult a törköktől.

A Rákóczi szabadságharc alatt 1704-ben heves harcok zajlottak a birtoklásáért, először Heister csapatai győztek, de hamarosan Esterházy Antal kurucai elfoglalják. 1707-ben Rabutin csapatai véres harcot vívtak a Sárvízen való átkelésért, maga a tábornok szárnysegédje is elesik. 1709-ben Balogh Ferenc kuruc ezredes a vár és átkelő védelmében esik el. A kurucok Dunántúlról való kiszorulása után elveszti hadászati fontosságát, Bél Mátyás 1730-ban azt írja róla, hogy a torony még áll, de a védműveknek csekély nyomai vannak csak. Később a lakosok magtárrá alakították át

Források: Kiss Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon; Hatházi Gábor: Szabadbattyán, Kulatorony

GPS: É 47° 7.266 (47.121098)
K 18° 22.586 (18.376440)

A vár Székesfehér irányából a 7-es főút mellett a Sárvíz hídját követően balra található. Navigációba írható pontos cím: Kula tér 9. A helyreállított toronyban 1981 óta, a megyei múzeum török kori anyagát bemutató tárlat és alkalmi kiállítás látható. Nyitva tartása: III.15-X.31.: Kedd, Csütörtök 13-16, Szombat - Vasárnap 10-16. A település honlapján, vagy a muzeum.hu oldalon célszerű az aktualitásokról érdeklődni.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban