Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Éleskővár

Éleskő várát Szilvásváradtól 3 km-re délkeletre, a Szalajkavölgy felett magasodó Alsó-Nagy-verő hegy északi, erősen sziklás, a csúcsnál alacsonyabban fekvő nyúlványán találjuk. A várhegy relatív magassága a környező völgyek felett kb. 240 méter. A vár egy kiugró sziklafok tetején helyezkedik el és egy „éles” sziklagerinccel folytatódik lefelé, északkeleti irányba. A vár valószínűleg innen kaphatta a nevét.

A nagyjából észak-dél tengelyű várat három oldalról igen meredek lejtő határolja. Déli oldalát, ahol nyereg köti össze a hegy többi részével, egy a sziklába mélyen bevágott árok védte. A vár kisméretű, melynek hossza 42 méter, a szélessége 14 méter, egy toronyból és a hozzá kerített udvarból állt. Az udvarban az egykori torony alatt ma is jól látható a vár ciszternája.

A kívül talán hatszögű tornyának kerek belseje erősen feltöltődött, oldalfalait a fagy már nagymértékben kikezdte. A könnyebben támadható déli, az árok felőli oldalon a torony fala vastagabb volt, mint a többi, meredek oldal felett. Alaprajza nem volt szabályos hatszög, de az sem kizárt, hogy a sarkok között nem egyenes, hanem enyhén íves falsíkok voltak.

A torony külső átmérője 10 méter, belső átmérője 3,5–4,5 méter. A fal vastagsága 2–3,5 méter. A toronytól északra fekvő udvar körítőfala teljesen lepusztult, mindössze a két hosszanti oldalán találtunk egy-egy sor habarcsos kőfalmaradványt. Maga a bekerített udvarrész is igen meredek lejtésű.

A várat Panyit bán vagy fiai építhették, akik talán a szomszédos Ákos nembeliek birtokszerzését és terjeszkedését  akarták ellenőrizni illetve gátolni.  Magát a várat először 1336-ban említik, amikor Pál fia Miklós, mint Szécsi Dénes bán várnagya szerepel.

Később, 1350-ben is ő a várnagy, de mint Szécsi Miklós szörényi bán officiálisa. 1360-tól birtokosztállyal Szécsi Péter örököseié lett a várbirtok, akitől 1364–1366-ban I. Lajos a Vas megyei felsőlendvai uradalomért elcserélte. Éleskő 1366 után már nem szerepel a forrásokban, valószínűleg lerontották. A várnak hadi jelentősége nem volt, történelmünkben sem játszott szerepet. A vár korábbi tartozékai 1438-ban már részben a dédesi vár tartozékai között szerepelnek.

A várban korhatározó lelet nem került elő. A szikláig lekopott területen ásatásra kevés a lehetőség. Építésének korát az alakja, mérete, és kialakítása alapján a tatárjárás utáni évtizedekre, az 1250–60-as évekre tehetjük. A vár 15. századot már valószínűleg nem érhette meg.

Forrás:

Nováki Gyula - Sárközy Sebestyén - Feld István : Borsod-Abaúj-Zemplén megye várai az ókortól a kuruc korig
Magyarország várainak topográfiája - Miskolc 2007