Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TinnyeMagyarországPest megyePest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye - Aynard vára

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Aynard vára

Pest megyében a XIII. században egyetlen magánvár volt ismeretes, az amely a Perbál, Tinnye és Nagykovácsi községek által határolt terület közepe táján, a Nagykovácsiból Perbál felé vezető erdei út felett emelkedő 380 m magas, régen Nyerges-hegynek, majd később Aynárdvárnak nevezett hegycsúcson állt.

A vár helyét Kiss Ákosnak sikerült felderítenie, egyrészt az ide vonatkozó oklevelek, másrészt néprajzkutatásai során. A 380 m magas, középütt nyereggel elválasztott két csúcs keskeny gerincén találta meg a vár sánc és árok nyomait, két helyen pedig az egykori építményeket sejtető halmokat, s az építkezésnél felhasznált néhány habarcsos kődarabot.

Kiss Ákos leírása szerint a hegy Ny-i csúcsa ovális alakú, belőle az egykori torony helye a lejtő É-i, meredek oldalához közel emelkedik ki, ezt három oldalról szabályos árok, majd a magaslat peremét is jelentő sánc fogja körül. A torony helye 4 m magasan emelkedik ki, az árok szélessége 4 m, a sáncé 2 m. Az erődítménynek ez a része 44 x 17 m területű. Ettől 85 m-re K-re van a mások, 10 m hosszú kiemelkedés, amelyet 5 m-rel lejjebb 4 m széles félkör alakú árok határol. Az árok belsejében szabálytalan patkó alakú kiemelkedés van.

A várat III. Béla király uralkodása idején hazánkba költözött, francia származású Sámboki (Zsámbéki) család tagja, Miklós fia Aynárd építhette a tatárjárás után. Első okleveles említése az esztergomi káptalan 1274. Május 17-én IV. László királynak tett jelentésében fordul elő, amikor a szigeti apácákat Piliscsaba birtokába beiktatta. Az oklevél megemlíti többek között a "Cheu"-ból jövő utat, a Pilis erdőt, Kovácsi lakóit, "Tyne" falut és "Eynard" várát.

Az 1348. május 16-i oklevél szerint Pál országbíró megerősítette azt az egyezséget, melyet a Tinnye és Zsámbék nevű Pilis vármegyei birtokok mellett fekvő 12 erkényi föld, erdő és szőlő felosztásáról Zudar Péter és Guthundorf János egyrészről, más részről pedig Zaar László, Aynárd és Sumrakos unokája, István kötöttek.

A vár már 1401-ben romokban hevert, de hogy mi okozta pusztulását, nem tudjuk. Az ez évben kelt oklevél szerint - melyben Zsigmond király meghagyására a budai káptalan meghatárolta a Maróthy János macsói bánnak adományozott birtokot - "ahol a Mézeshegy felé fordul (ti. az út), amit később Aynárdvárnak neveznek, amely Aynárd vára, egy elhagyott vár áll, ahol nevezett rész birtokosa János bán (Kicke-i Aynárd fia Miklós fia János), végül is szegény sorsra jutott, miután előzetesen a nevezett Perbál birtokán lakott". Ezután többé már nem emlékeznek meg a várról, amely elhagyatva teljesen elpusztult. Kiss Ákos cikkében utal arra a lehetőségre, hogy a vár esetleg már a tatárjárás előtt állt.

A kutatók véleménye azonban nem egyöntetű azzal kapcsolatban, hogy ezen a helyen valóban állt-e vár. 1980-ban Miklós Zsuzsa végzett rövid próbaásatást, mely negatív eredménnyel zárult. A hegy tetején ásott három kutatóárokban néhány cm mélyen a sziklás altalaj jelentkezett, leletek nem kerültek elő. A felszínen látszó bemlyedéseket ezért nem tartja sáncárok maradványainak. A helyszíni tapasztalatok alapján feltételezhető, hogy a vár készítését csak elkezdték, de nem fejezték be.

A várhegyet és környezetét korábban javarészt feketefenyő erdő borította, melyet 2010 körül kivágtak. Ez jót tett a helyszín átláthatóságának és jövőbeli kutathatóságának. A rendkívül morzsalékos kőzetfelszín, napjainkban is erős eróziós hatásnak van kitéve, így 600 év távlatában érthető válik a faltörmelékek hiánya és a lepusztult terepi rajzolat. A Zajnát-tető kétségkívül alkalmas volt erődítés építésére, és a napjainkban látható csekély erődítésnyomok igazolják is egy vár építését. Hogy ez valamely ok miatt félbeszakadt és nem fejeződött be, azt csak szélesebb körű feltárás tudná megválaszolni. Remélhetőleg egy közeljövőben végzett kutatás, pontosabb képet tud nyújtani vár építésére, létezésére. Az esetlegesen előkerülő leletek pedig az időbeli kormeghatározásról nyújthatnak információkat.

Források:

Kiss Ákos - Aynard várának egykori helye
Kiss Ákos - Aynard várának tanulságai az Árpád-kori várak vitájában
Miklós Zsuzsa - Régészeti kutatások Magyarországon - 1980
Torma István (szerk.) MTA Régészeti Intézet MRT 7 - Pest Megye Régészeti Topográfiája - 1986
Magyar Várarchívum Alapítvány - Terepbejárások 2008-2020
GPS: É 47° 36.162 (47.602699)
K 18° 48.548 (18.809130)

Információ: Bár a vár Tinnye körzetébe tartozik, a várat mégis Perbál irányából célszerű megközelíteni. Perbált Tinnye felé elhagyva, a patak hídját követően, 175 m után kezdődik egy jobbra tartó keskeny műút, melyen egyben a "Sárga" jelzés is halad. Ezen kb. 400 métert haladva az út enyhe emelkedővel felkapaszkodik a dombhátra.

Itt az út melletti mező alkalmas a parkolásra. A "Sárga" jelzés a hulladéklerakó melletti földúton halad tovább, melyet követve először átmászunk egy lépcsővel segített vadkerítésen, majd átkelünk a híd nélküli, de kövekkel segített Békás-patakon.

Folytatjuk utunkat a "Sárga" jelzésen, majd az erdős sáv elérésekor ismét lépcsővel ellátott vadkerítésen kell átjutni. Kb. 300 métert követően a "Sárga" jelzés balra fordul le az eddig követett földútról. A jelzett úton cirka 1 km-t kell megtennünk, mely lassan emelkedik és egyenesen halad a várhegy tövéig.

Mi ezen a ponton, a balra nyíló völgyben induló, jól látható jelzetlen ősvényen kezdünk el felkapaszkodni a várnak is helyet adó Zajnát-tetőre. Az ösvény 100 métert követően Y alakban szétágazik. A jobbra tartó ág a vár Ny-i része előtti nyeregre kapaszkodik fel, míg a balra tartó ág a Zajlát-tető Ny-i magaslatára visz, ahonnan remek rátekintést kapunk a várhegy kettős csúcsára. Innen a nyergen végigsétálva minimális szintkülönbséggel mindössze 200 méter elérni a vár Ny-i, majd 100 métert megtéve a K-i pontját.

Szép túra, gyönyörű kilátással, a vár területén csekély, de felismerhető árokmaradványokkal.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció