Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Rohonc, Batthyány várkastély

Rohonc (Rechnitz), Burgenland tartományban, Felsőőrtől 25 km-re keletre, Szombathelytől 15 km-re északnyugatra, Kőszegtől 14 km-re nyugatra a Kőszegi-hegység déli lejtőjén fekszik. 1259-ben Ruhoncz néven említik. Egykori várának maradványai a Höhenburgon láthatók. 1289-ben Albert osztrák herceg ostromolta, melyet az őrsége nyolc nap után feladott. 1291-ben a hainburgi békével került vissza az országhoz. Rohonc és tartozékai 1404-ben kerültek át a Németújváriak kezéből Garai Miklós nádor és testvére, János birtokába. III. Frigyes német császár 1445-ben fegyverrel elfoglalt egy sor határ menti megerősített helyet, így Rohonc is Ausztriához került. Rohonc várát Hunyadi Mátyás szerezte vissza, de vár az ostrom során annyira megrongálódott, hogy többé nem építették újjá.

1527-ben I.Ferdinánd, Batthyány Ferencnek adta a rohonci birtokot. A településen létrehozott rohonci kastélyt Batthyány Ádám építette fel a 17 .század elején. A Bethlen-hadjárat idején a Batthyányak szembefordultak Béccsel és Bethlen Gábor 1620 októberében több napot töltött a rohonci kastélyban. A császári csapatok 1622-ben megtorlásként elpusztították az épületet, amelynek helyén Batthyány Ádám hamarosan még pompásabb és még nagyobb kastélyt emelt. A kétszáz termes barokk épület hatalmas udvarán elegendő hely volt egy huszárezred felvonulására.

A Rohonc a 17.század második felében élte fénykorát, amikor Batthyány II. Ádám itt képezte ki a törökök ellen szervezett ezredét. Csapataival részt vett Esztergom (1683), Buda (1686) és Kanizsa (1690) visszafoglalásában. A Rákóczi-hadjárat idején a kuruc seregek megszállták Rohoncot, és 1708-ban a kastélyban volt Kisfaludy György kuruc ezredes főhadiszállása.

A következő részleges átépítése 1799–1800-ban történt már a klasszicizmus jegyében. Ekkor ismét új tetőt és tornya a fényképekről ismert sisakot kapta. 1871-ben a Batthyányak eladták rohonci birtokaikat Szájbely Gyula ügyvédnek. 1906-ban a nagyiparos Heinrich Baron Thyssen-Bornemisza vásárolta meg a kastélyt. Lánya Margit volt kastély utolsó úrnője, aki Batthyány Ivánhoz ment feleségül. Így került vissza Batthyány tulajdonba.

A várkastély pusztulása 1945-ben történt. Máig nem tisztázott, hogy a visszavonuló németek, vagy az érkező szovjet csapatok gyújtották-es fel. Az 1950-es években az egykori erősség területén, annak falain belül és sarokbástyáin, részben a korábbi falak elbontásával, illetve felhasználásával, modern lakóépületek kialakítására került sor. Az egykori várkastély délkeleti sarka a lőréses sarokbástyával erősen átépítetten, de még felismerhető. Máshol a magaslatot övező falakra emelt épületek adnak formai képet az erősségről.

Források:

Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999)/
Koppány Tibor: Kastélyok a végvárak mögött
Honlap: https://www.batthyany.at/rechnitz/