Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KorenicaHorvátországHorvát-SzlavónországLika-Korbava történelmi vármegye - Mrsinj grad

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Archívum
  • Térkép
  • Szállás

A Koranica fölötti Merszinj (Mrsin/Mrsinj) vára 1468-ban a korbáv grófok birtoka volt, majd 1505-ben Corvin János herceg özvegyéé. Nem sokkal később foglalhatja el a török, mivel Frangepán Kristóf 1527-ben azt jelenti, hogy a bosnyák pasa erődíti Udbina, Mrsinj és Komics várait. A várból csak kevés fal maradt fenn, de Fras állítja, hogy egykor tágas vár volt. A vár után, a korbáv grófok egyik ága merszinjainak neveztette magát.

9.14 Korenica, Mrsinj grad - Merszinj A Korenicától északnyugatra található síkság fölötti magas hegyre, a Gusics nemzetség emelte birtokai székhelyéül Merszinj erős várát. A vár tágas, jól megerősített és a természet nyújtotta helyének köszönhetően, szinte megközelíthetetlen volt. A várat egy, a Korenicai síkságnak meredeken leomló sziklacsúcsnak a peremére építették (1112 m tszfm). A szikla peremére épített várfalak egy négyszögletes alaprajzot zárnak körbe, s bejutni északról, egy kisebb szoroson keresztül lehetett. A falakból mára csak nagyon kevés maradt fenn, melyből meglehetősen nehéz megalkotni a vár képét.

A vár építésének pontos ideje nem ismert, ám románkori eredetre utalhat az elhelyezése: egy magas, az alatta lévő síkság fölé meredő hegylánc gerincére tették. Szintén a régiségét mutatja az építési, valamint kialakítási módja. A várat egy központi védőtorony uralta (K), amit egy azonos minőségre épített, 70-100 cm vastag fallal vettek körbe. A falakat faragott kőtömbökből, gondosan építve emelték. A várudvaron egy kút/ciszterna található, mely kialakításában a komicsi várban találhatóhoz hasonlít. Ezt a kutat (Č) Vj. Heneberg a leírásában toronyként azonosította. A várat valószínűleg még a kora középkorban, a korenicsánoknak nevezett korenicai nemzetségekhez tartozó szabad emberek építhették még abban az időben, amikor a várjobbágyság rendszere felbomlóban volt, s folyt a megyék kialakítása. E várjobbágyok közül való lehetett az a Radočević család is, akiket egy 1486-os oklevélben a Korenicától északnyugatra élőkként említenek meg, s akik nemesekként Merszinjtől függtek, amiből az is látható, hogy a várjobbágyok közül váltak ki a megye kialakításakor. Később, a nagyobb hatalmat szerző nemzetségek felemelkedtek, s így szerezhették meg a Kurjákovicsok is a merszinji birtokot, majd a család egyik ága, felvette a vár nevét, nemesi előnévnek is. Merszinjt a Kurjákovicsok 1527-ig, a török foglalásig bírták. A vár ezzel befejezte a középkori Korbava egyik székhelyekénti létét, noha a törökök még egy ideig tartottak benne helyőrséget, sőt 1530-ban fel is szerelik és fel is újítják, mint ahogy arról Tuskanics András, knini püspök írt. Miután a várról nem esik több híradás, így feltételezhető, hogy eddigre a vár már túl magassá és túlságosan is nehezen megközelíthetővé vált, vagy túlságosan is közel esett a határhoz, így az otocsáci és a dabari várakból könnyedén és váratlanul lerohanhatták. Lika 1696-os felszabadulása után, Glavinics püspök már említést sem tesz róla, noha a történelmi szerepét tekintve kisebb jelentőségű Prozorácot, a többi korbavai várral együtt említi.

A vár mai állapota:

A várat 2012. 04. 21-én, Keserű László és Szabó Tibor társaságában keredtük fel. A vár állapota megfelel a fentebb közölt K. Matijević féle leírásnak. A várhoz kb. 1,5 órás, folyamatosan emelkedő, piros körrel jelzett turistaút vezet fel, amelynek nyomvonala azonban semmiképpen sem lehet azonos a középkori felvezető úttal. A helyszín bejárása alapján, a véleményem szerint, a régi felvezető út a Mrsinji hegység déli részén található magas fennsík felől indulhatott, majd fokozatos eséssel, a vár délnyugati sarka felől érhette el a vár előterét. Itt egy kettős gerincátvágás és egy, részben a természetes sziklákat is felhasználó, sánc is látható. A sánc utáni szakaszon egy hatalmas, íves építmény csekély maradványa van, ami talán egy ciszterna lehetett, de nem kizárt, hogy a várkapu előterének védelmét is innen oldhatták meg. A „ciszterna” keleti oldalát a várnak helyet adó szikla felhasználásával alakították ki, majd a hiányzó ívrészeket, részben a sziklából faragták ki, részben kőfallal alakították ki. A vár kapuja is itt lehetett, ami után a feljárat egy mára, rézsűsre kopott, vagy a vár magasabb területéről lehullott omladékkal feltöltődött, falszoroson át vezetett, ami a vár jelenleg legnagyobb maradványát képező, vastag falú torony mellett végződött. Itt lehetett a második kapu. A várplató többi oldalát, több méter mély sziklafal határolja. A nagytoronytól egy fal haladt északnak, amelyből mára csak egy csonk maradt. A fal végénél, egy nagyméretű, vastag falú és kerek építmény található, ami szintén egy ciszterna lehetett, de akár védőtoronyként is működhetett, hisz a vár, a meredek sziklafal ellenére is innen, azaz keletről volt a leginkább támadható. A vár udvara, a keleti faltól kezdve, több teraszszerű terepalakulattal emelkedik nyugatnak. A teraszokon egykor épületek is állhattak, de lehetnek természetes képződmények is. A vár északi oldalán már semmilyen maradvány sem látható, ahogy a nyugati oldalon sem. A nyugati falat, az itt található sziklák felhasználásával alakíthatták ki. A várplató déli peremén, a délnyugati saroktól kezdve, egy ma is jól követhető fal haladt el. A fal belső oldala mentén, az itt látható süppedések alapján, egy épületsor húzódhatott. A fal külső oldaláról, a feltételezhető falszorost ellenőrizhették.

Szatanek József

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (204. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

GPS: É 44° 45.063 (44.751045)
K 15° 40.742 (15.679037)

Korenica üdülőtelepülése kb. 15 kilométerrel délebbre található a Plitvicei tavaktól. A várhoz egy jól jelzett, kb. 1,5 órás meredeken vezető túrával lehet feljutni. A hol piros csíkkal, hol piros karikával jelzett turista út a Plitvica felől jövő főút jobb szélén, már a település kapujánál megkezdődik. Nekünk e jelet figyelve kell eljutnunk a Bana Drenčina (Drencsényi Imre bán) utcáig, majd az utcába befordulva végig kell haladnunk azon amíg az út engedi. Az ösvény ezután egy nagyobb mezőn halad tovább egyenesen a hegynek, majd több kanyar után felkapaszkodik a várnak helyet adó sziklatömbig. A vár területe jóval 1000 méteres magasság fölött van.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció