Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

VelemMagyarországVas megyeVas vármegye - Szentvid

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

VELEM-SZENTVID ÁRPÁD-KORI VÁRA A velemi Szentvid hegy a késő bronzkortól folyamatosan lakott volt.A hegy központja a fellegvár, lejjebb a plató kísérőterasza található, alatta lakóteraszok sora húzódik. Velem-Szentvid jelentős kereskedelmi és kézműves centrum volt a késő kelta korig. A hegyen csak szórványos római jelenlét nyomai figyelhetők meg. A 9.században templom és település helyezkedett el a hegyen .

A 13.századi vár közvetlen előzménye egy annál jóval nagyobb alapterületű, fa-föld sáncszerkezetű 11.századi földvár. A mai Szent Vid kápolna előtt, 1,5 méterrel alacsonyabb szinten helyezkedett el a félköríves szentélyzáródású 9. századi templom. Ennek kiszedett falain halad végig a kora Árpád-kori vár 2-2,2 m széles kettős, fapalánkok közé töltött köves, agyagos égett sánca. Később a földsáncba ásták bele a korai kő varfalat.

A vár egy DK-Ény irányú platón helyezkedik el, tengerszint feletti magassága 586 m. Erődítései a plató lejtőjének peremén húzódtak. A kápolna előtti sziklanyelven, az erődítés DK-i részén egy 3,6-3,7 m belső átmérőjű torony került elő, amelyhez szorosan hozzáépült egy elliptikus alakú, 2 m falvastagságú későbbi torony. A plató felszínén, elsősorban É-i és Ny-i részen nyomon követhető a várfal néhány szakasza, az ÉNy-i zárófal mellett egy nagyméretű, nyolcszögletes öregtorony maradványai, a várfaltól 30 méterre pedig várárok és híd figyelhető meg. Az elővárban 13.századi útfelület, illetve további kőfal-maradványok kerültek elő.

Az Árpád-kori kápolna a mai templom egyes részeiben kimutatható.A templom alaprajzára némi támpontot ad az 1857 évi kataszteri felmérés térképe.

Szenvid vára a forrásokban 1270-től szerepel, amikor ura, Kőszegi Henrik átadta II. Ottokár cseh királynak. 1271-ben a várat V István visszafoglalta, más, Ottokár kezére jutott várakkal együtt, 1273-ban azonban újra cseh kézre került. 1279-ben, Kőszegi Henrik fiainak osztozkodáskor Szentvid Miklós fiáé lesz. 1283-1284-ben IV. László sikertelenül ostromolta a várat. 1288-ban Wel nevű várnagya szerepel. 1289-ben Albert herceg elfoglalja, majd 1291-ben, a hainburgi békekötés alapján III. András és Albert osztrák herceg más, kisebb várakkal együtt Szentvid lerombolásáról is döntöttek, ami azonban csak részben történhetett meg. Egy 1374-es felsorolás szerint a vár tartozékai Rohonc várához csatolták.

Forrás:

Skriba Péter: Velem.Szentvid Árpád-kori vára (in: Castrum 5, Budapest, 2007, 150-152 

Fekete Mária: Kora Árpád-kori égett sánc Velemben (Soproni Szemle 42/1988)VI HA.1.302

Kiss Gábor: Topográfiai megfigyelések Vas vármegye kora Árpád-kori központjaiban 

Herényi István: Szent Vid várának és tartozékainak története (Kőszeghegyalja története) 800-1828 (Velem, 1992) KB 10.406/1

GPS: É 47° 21.065 (47.351082)
K 16° 28.701 (16.478350)

A vár maradványai autóval egészen a várdomb északnyugati aljában levő parkolóig megközelíthetőek. Onnan már csak néhány perces séta.

NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház