Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Schirkanyen, szászul Schirkonyen, románul Şercaia, magyarul Sárkány, a barcasági községek közé tartozik, és a Német Lovagrend alapította a rend területének északnyugati határán.

A helységet először IX. Gergely pápa 1235-ben „Sarcam” néven említi egy oklevélben. Ugyanakkor megnevezik az első ismert papokat is: „Hermannus et Gerlacus sacerdotes de Sarcam” (Hermann és Gerlach). 1372-ben a helyet „oppidum Scherkkegen” (Schirkanyen piactelepülés), 1429-ben pedig „Sorkingen” néven említik. Johannes Honterus (Bázel, 1532) Hétközség térképén a hely neve „Schyrkengin”.

Barcasági egyetlen szász településként Sárkány nem rendelkezik templomvárral, és a eddig ismert dokumentumok szerint soha nem is volt ilyenje. Az viszont ismert, hogy a telepesek idején itt kolostor állt, amelyre még ma is utalnak a helységnevek: „Montschebich” (Mönchsbach), „Montschebicher Wiech” (Mönchsbacher Weg), „Montschau” (Mönchsau), „Montschenauer Hill” (Mönchauer Hügel).

1429-ben említik először a település templomát. Szent Katalinnak szentelték, és a település központjának legmagasabb pontján, a SSárkány-patak jobb partján épült. Az évszázadok során az régi templomot több árvíz is megrongálta, majd helyreállították és újjáépítették. Végül lebontották, és helyére 1868 és 1875 között új neogótikus stílusú templomot építettek. Az építész a Kronstadtban dolgozó mérnök, Josef Sampek volt. Helyhiány miatt az épület szokatlan észak-déli tájolást kapott. A középső és oldalsó hajókat egyszerű, mezőkre osztott, neogótikus boltívek fedik, bordák nélkül.

A templomtorony körülbelül hat méterre délre áll a templomtól, közvetlenül a plébániaépülethez csatlakozik. Tizenegy évvel ezelőtti restaurálási munkálatok során egy üreges ablakban felfedezték a „1691” évszámot, de a torony valószínűleg ennél régebbi, feltehetően a középkori templom része volt.

https://www.schirkanyen.de/