Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagytárkány várkastély

A hajdani várkastély területén épült az itteni római katolikus templom, melyet 1894-ben a hajdani várkápolnából átalakítva és kibővítve emeltek. A Tárkányi család ősi fészke, mely némelyek szerint Árpád fiától, Tarkatzusztól kapta a nevét, aki itt állítólag várat is építtetett. 1417-ben Nagytárkányi Györgyöt és Perényi Miklóst iktatják birtokába, de 1418-ban helyettök már az Agárdiak szerepelnek. 1550-ben Vékey Ferencz van említve birtokosául s az övé volt a tárkányi várkastély is. 1569-ben Korchma Péter is kap itt részeket s 1570-ben Vékey Ferencz a maga részét unokájának, Palugyay Erzsébetnek hagyományozza. 1579-ben Paczoth Ferenczet és Palugyay Erzsébetet iktatják a Vékey-féle részbirtokba. Az 1598-iki összeírásban Tárkányi János özvegye, Paczoth Ferencz, Korchma János, Gombos György és Gál Mihály szerepelnek birtokosokként. 1629-ben ’Sennyey Sándor is földesura. 1654-ben a Tárkányiak a birtok felére királyi donácziót kapnak és vám- és rév-jogot nyernek, a mi a birtokkal együtt 1688-ban ’Sennyey III. Istvánra száll. 1675-ben a várkastély Szilágyi István kezén van, kit itt, mert I. Lipóttól elpártolni nem akart, darabokra vagdaltak. 1657-ben a lázadók a kastélyban báró ’Sennyey Ferenczet és Terebesy Istvánt is megölték. A ’Sennyey-féle rész 1742-ben a Dőryeké lett s 1800-ban ismét a ’Sennyeyeké, de még ez időtájt a Korchma családnak is volt itt részbirtoka. A mult század első felében kívülök még a Nátafalussy, Mailáth és a Szigethy családoknak is volt, most pedig báró ’Sennyey Bélának van itt birtoka. 1559-ben itt táborozott a Szapolyayak ellen kiküldött Telekessy Imre. 1685-ben ugyancsak itt táboroztak a császári hadak. 

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - ZEMPLÉN VÁRMEGYE - ZEMPLÉN VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Irta Vende Aladár - Nagytárkány.