Utolsó frissítés: 2017.05.01. - Az információk elavultak lehetnek!
A Duna folyó átkelőhelyére vigyázó, Csallóköz egyetlen középkori eredetű várának pontosabb alaprajzát csak egy régészeti feltárás tudná a napvilágra hozni. Szerencsére viszont egy az 1412-es esztendőből való, családi felosztást rögzítő oklevélben megmaradt a középkori Éberhárd várának leírása, ami szerint a vizesárokkal körbevett erődítményben két torony és alápincézett épület, valamint kaputorony, azon kívül pedig istállók helyezkedtek el.
A napjainkban látható központi épületet a XVII. század második felében Szelepcsényi esztergomi érsek utasítására emelték, majd később barokk stílusú kastéllyá alakítottak át. 1984-es adat szerint az épület mezőgazdasági szakiskolának ad helyet. Mai állapotában reneszánsz és klasszicista jellegű várkastély, melyet napjainkban is körbevesz az egykori vizesárok vonala.
Megközelítése:
Szlovákia Ny-i részén, Pozsony {Bratislava} városának közvetlen közelében, attól K-i irányban fekszik Éberhárd {Malinivo} települése, ahol Csallóköz egyetlen középkori várának jelentősen átalakított épülettömbjét láthatjuk. A személygépkocsival utazók a 61-es {E 571} közútról Pozsonyivánka {Ivanka pri Dunaji} községénél forduljanak D-i irányba egy mellékútra, ez vezet a keresett helységbe.
Története:
1209 – II. Endre király a híveinek tett hatalmas adományozások során az addig a pozsonyi királyi ispánsági várhoz tartozó Cseklész földjét a Hontpázmány nemzetségnek adta át örökbirtokként. Nagy valószínűséggel ekkor jutottak az éberhárdi földhöz is.
1390 előtt – Ez a birtok a Hontpázmány nemzetségből származó Szentgyörgyi nemesi família tulajdonát képezte. A család még a XIII. század közepén építette meg a Kis Kárpátok hegyei között megbújó Szentgyörgy {másképpen Fejérkő} várát. Ez lett a nemesi előnevüket adó, családi erődítményük.
1344 – Mikor a család tagjai megosztoztak a földjeiken, még nem szerepelt az erősség neve.
1390 előtt – A Szentgyörgyi família az éberhárd-i birtok védelmére felépítette a várat. Lehet, hogy a több magánvárat is elfoglaló morva őrgrófok elleni menedékül szolgált? Nem ismert, hogy a morvák elfoglalták volna.
-- Ez a vár volt a középkor folyamán a Csallóköz egyetlen erőssége.
1390 – Ebből az esztendőből maradt fenn Éberhárd várának első írásos említése. A további évtizedekben a Szentgyörgyi nemesi család uradalmának központjaként szolgált.
-- 1397 feb. 9 – Korabeli oklevél szerint a Szentgyörgyi Tamás báró földesúr alá tartozó Éberhárdnak Baleh Jensel volt a várnagya.
1412 – Egykorú, családi felosztást rögzítő oklevélben megmaradt a középkori Éberhárd várának leírása. Eszerint a vizesárokkal körbevett erődítményben két torony és alápincézett épület, valamint kaputorony, azon kívül pedig istállók helyezkedtek el.
-- 1429 dec. 8 – Írásos forrás szerint Szentgyörgyi László báró éberhárdi várnagyát Kanczhaza-i Mihály fia Weel-nek hívták.
1439 – Miután ebben az esztendőben a Szentgyörgyiek családja férfiágon kihalt, az éberhárdi váruradalom – örökség révén – a Bazini bárói család hatalmába jutott.
-- 1445 feb. 28 – 1450 okt. 28 – Ebben az időszakban Étei Miklós fia Kálmán irányította várnagyként Éberhárd erősségét.
1446 – A családon belül történt birtokosztálykor a szentgyörgyi és éberhárdi váruradalom Bazini Györgynek és fiainak jutott. Egy korabeli oklevél tanúsága szerint ezt sorshúzással döntötték el a családtagok György gróf és fiai, János és Zsigmond, valamint Péter gróf özvegye Hedvig és fiai, Imre, László és István. Ez utóbbi fivérek ekkor szerezték meg Bazin és Borostyánkő váruradalmait.
1446 után – Éberhárd kicsiny vára soha nem volt hadászati fontosságú, sorsa összefonódott a közeli koronázó város, Pozsony történetével.
1520 – Ebben az időszakban az éberhárdi uradalom Gyarmati Balassa Ferenc báró zálogbirtokos kezén volt.
1550 jún. 22 – Ezen a napon az éberhárdi várban tartózkodott Habsburg Ferdinánd magyar király és kísérete.
1600-as évek – Az Illésházy főúri család birtokolta az éberhárdi váruradalmat.
1677 – 1680 között – Birtokosa Szelepcsényi György esztergomi érsek {1666 – 1685} az erősség területén felépítette a napjainkban is látható reneszánsz várkastélyt.
1700-as évek – A háborús idők elmúltával, közelebbről ismeretlen időpontban az éberhárdi vár központi lakóépületét barokk stílusú kastéllyá alakították át, míg a védőműveket {a kőfalakat és tornyait} lebontották. Egyedül a vizes árok nyomvonala maradt fenn egészen napjainkig a védelmi jelleg biztos jeleként.
1800-as évek óta – Az Apponyi grófok birtokát képezte. Mai állapotában reneszánsz és klasszicista jellegű várkastély.
Forrás:
Engel Pál: Magyarország világi archontológiája I. 13011457 {1996} 307. old.
CsorbaMarosiFiron: Vártúrák kalauza III. {1983} 136. old.
Burgen und Schlösser Slowakei {1990} német nyelvű 134. old.
Révai Nagy Lexikona 6. 98. old.
Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIIIXIV. századi Magyaror.on {1977} 128. 129. old.
Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmondkorban {1977} 108. old.
Herényi István: Magyarország Nyi végvidéke 800 – 1242 {1997} 90. old.
Házi Jenő: Pozsony vármegye történeti földrajza {2000} 85. old.
{Szatmári Tamás}
