Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szielnic - Liptovská Sielnica, Turniszkó - Turniská

A Turniszkó várhelye, a Kelemenfalutól északkeletre enyhén emelkedő Turniská, 803 méter tszf. magasságú csúcsán található. Közigazgatásilag Liptóóvárhoz hasonlóan, Szielnic (Liptovská Sielnica) településhez tartozik, bár a várhely Kelemenfalu (Kelemany) és Bukovina faluk határának szélén fekszik.

A magaslat északkeleti gerince meredek, fenyvessel borított, míg a többi oldalról enyhe lejtővel övezett. A várhely területe és környezete, Mihalik József leírásából is ismerten, hosszú ideig mezőgazdasági művelés alatt állt, amely az utóbbi évtizedekben legelőként van hasznosítva. A szinte teljesen kör alakú vár belső, kb. 4-5 méter széles árokkal övezett platójának átmérője kb. 18-20 méter. Az erősen feltöltődött árok napjainkban alig fél méter mélységű, de a legeltetésnek hála a felszínen is jól érzékelhető. A műholdképek és a 2025 szeptemberében a helyszínen készített légi felvételek jól kirajzolják az egykori erődítést. A külső sáncgyűrű pontos szélessége a lekopottsága miatt nehezen megállapítható, de megközelítően 6-8 méter széles lehetett. A sánc napjainkban alig emelkedik ki a környezetéből. A részletes LIDAR rajzolaton jól láthatók az erődítésen áthaladó mezei utak metszetei, melyek szintén jelentősen rongálták az árok és sánc állapotát.

Az erődítésről Neudeck Gyula közöl felmérési rajzot az 1876-ban a német nyelven megjelent, germán erődítésekről szóló munkájában. A helyszínről rövid leírást is ad: "Nagyon nehéz meghatározni a hozzávetőleges építési dátumot, mivel a szabadkézzel húzott edények korábbi időszakra utalnak, míg a gyenge profilok és az építés szabályossága későbbi időszakra, talán a markomán háborúra (megjegyzés: germán és szarmata háborúk 166-180 között) utal."

A várról Mihalik József már részletesebben ír az 1889-ben Iglón megjelent Liptó Megye őskori telepei című művében. A helyszínről így számol be: "Turniszko, védmű, őrhely. Liptó-Óvár közelében, a vár romjai alatt, a kelemenfalvi és bukovinai völgyek közt fekszik a Turniszko (magyarúl: Nagy torony) nevű domb, melynek csúcsán sánczművek láthatók. Maga az erőd kör alakú, mintegy 540 embert befogadó területet képez, melynek délkelet felé néző oldala félköralakú sánczczal van megerősítve. A domb maga máma már szántóföld s így a folytonos földmívelés mindinkább felismerhetetlenné teszi a még néhány évtized előtt tisztán kivehetett sánczokat. A domb teteje tele van hintve azokkal a homorú nyomatokkal ellátott agyagtapaszokkal, melyek méhkas alakú, vesszőfonatú házak falainak vakolatját képezték. A talaj vastagon tüntet fel vörösre égetett agyagréteget, a mi a mellett bizonyít, hogy e helyen őrtüzek égtek, vagyis, hogy a telep őrhely volt, mely feltevést a Turniszko exponált, a megyébe messzire elható kilátást nyújtó helyzete is megenged. Harmadrendű erőd. Leletek: Égetett agyagtapaszok, hamu és vörösre kiégett agyagrétegek; fekete-barna, 4 cm vastag, kézzel idomított edény töredékek."

Mihalik a vár korára a leírásában pontosabb kormeghatározást nem közöl.  A napjainkban a terepen, illetve a LIDAR rajzolaton mutatkozó objektum teljes, külső sáncvonallal, árokkal és központi dombbbal számított együttes méretének átmérője sem haladja meg a 55-60 métert. Ez pedig meglehetősen kicsi lenne őskori helyszínnek, főként annak ismeretében, hogy a védett belső mag átmérője is alig 18-20 méter. Indokoltabb lehet itt inkább egy kora Árpád-kori erődítés létét feltételezni, amely Liptóóvár megépülését megelőzően állhatott e helyen. A hely beszédes, Turniszkó "Nagy torony" fordítású magyar neve is alátámaszthatja ezt. E korábbi erődítés szerepét talán épp a kővár felépülése, vagy teljes kiépítettsége tehette feleslegessé. Nem elvetendő az őrhely szerepe sem a nagyvár korai időszakában, főként annak ismeretében, hogy a középkor folyamán Liptóóvár német elnevezése Hohenhaus volt. A husziták 1431-1432-ben foglalták el Liptóóvárat és 1440-ig tartották birtokukba. Visszafoglalásakor bár a vár jelentősen megrongálódott, 1453-ban rövid idő alatt megújíttatásra került. 1459 után Komorowski Péter katonái is elfoglalták, de 1474-es kiűzetésüket követően Liptóóvár már csak elhagyott romként került említésre. A Turniszkó vára nem jellemző a huszita erődítésekre, így nagy valószínűséggel nem ehhez az időszakhoz köthető. A szlovák szakirodalomban nem található információ a helyszínről, így a várhely régészeti kutatása még a jővő feladata lesz. Addig csak feltételezésekkel lehet kezelni a vár keletkezésének és használatának idejét.

Keserű László, 2025

Források:

A Magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 16. (1889)
Mihalik József: Liptó Megye őskori telepei. Igló, 1889
Neudeck, Julius (Gyula): Germanische Befestigungen des oberen Waagthales in Ungarn Wien 1879
Keserű László: Turniszkó - Turniská - www.varak.hu - Terepi feljegyzések 2025-09-23.
Keserű László: Turniszkó - Turniská, Légi felvételek
Részletes LIDAR felvételek és pontos méretezés: https://www.freemap.sk
Neudeck Gyula 1876-ban készített felmérésén az alaprajzi méretarány ölben van megadva: 1 öl = 1,895 méter