Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A vár története:

„…Boricsevác (Boričevac) településénél egy Misljenovác várnak (Mišljenovac gradina) nevezett vár maradványai találhatók. Weigel mappájában található alaprajz alapján, a vár négyszögletes volt egy kerek toronnyal, a kapuval szemben. A vár, már Weigel idejében is (1699) rom volt.…” 

---/---

„4.4. Boricsevác – Boričevac gradina

Ez a vár, a Horvát Köztársaság 1:25.000-es topográfiai térképén, "Mišljenović gradina"-nak, vagy "Delalina glavica"-nak (ma Delanova glavica, 676 m tszfm) nevezett ponton található. Luka Pavičić [11] szerint azonban a vár a „Sekani Vršak” (690 m tszfm) hegyen helyezkedik el. Jelenleg mindkét hely a horvát-bosnyák határon található, így ez okból nem volt lehetőség a bejárásra. A várat a török hódítás előtti oklevelek nem említik, de 1450-ben a Lapáci nemesek körében találhatjuk azt a Boricseváci családot is, amelyik feltehetően a vár építtetője lehetett. Tény, hogy a török kor előtti említés hiánya nem zárja ki a vár azt megelőző létezését. A várat 1577-ben említik először az Una menti Osztrovicával és a korbavai Buniccsal együtt, amikor is a berendezkedő török katonai és közigazgatási hatalom a területet a Krcskai szandzsákoz csatolta. Hogy a vár, hogy nézhetett ki, azt Kukuljevics 19. szd. közepi vázlatából tudhatjuk: a Delalina glavicán elhelyezkedő, Mišljenova gradina-nak nevezett vár egy négyszögletes várat ábrázol a déli falának közepén egy négyszögletes toronnyal. A vázlat szerint a várba az északi oldalról lehetett bemenni. 

Hogy hiteles e ez a vázlat? Amíg régészeti kutatások nem tisztázzák az alaprajzi kialakítását, addig nincs okunk ebben kételkedni, ám a négyszögletes alakja a négyzetes toronnyal csak megerősíti a törökkor előtti keletkezését. 

Kukuljevics (Mišljenović gradina-i) alaprajzi vázlatának némely jellegzetessége alapján (a déli övező fal sarkainak lekerekítése, valamint a négyzetes torony) a várat a 13. szd. végére, vagy a 14. szd. elejére lehet datálni. 

[11] Luka Pavičić: Kronika stradanja Hrvata južne Like; Zagreb, 1996; str. 220 11” 

---/---

A várhely mai állapota:

Boricsevác településén a II. világháború kezdetéig 2.300 ember élt, de a lakosság 1941. augusztus elsejének éjjelén, másodikára virradóra eltűnt. A telekkönyvek is megsemmisültek, így a földek tulajdonjoga sem tisztázódott ez idáig. A faluba megtelepült ipar a szerb krajina kikiáltásakor tűnt el (1991.), így ma alig 3 család lakja. Az üres ipari csarnokok, és a rommá lett Boldogságos Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony) templom fölött, egy kevésbé magas, de három oldalról meredek hegy található, melyen egykor Boricsevác vára állhatott. A vár ma már csak földdel borított halmokból áll, melyek közül csak itt-ott kandikál ki pár méternyi kőfalmaradvány. A terepen található nyomokból annyi állapítható meg, hogy a hosszúkás vár közepén egy nagyobb, talán négyszögletes torony állt. A várról, Marsigli is készített egy felmérést (ennek másolata Weigel 1699-es alaprajza), de a rajza, a ma is látható nyomokkal nem összevethető, így kérdéses, hogy az általunk bejárt, a helyiek által is Gradinának nevezett várhelyről készült e Marsigli felmérése. A vár történetét ismertető részben, mind Szabo, mind Matijević tévesen – a légvonalban alig 5 kilométerre található Mišljenović gradina-val azonosítja, illetve keveri, igaz feltételes módban. Noha a 3. katonai térképen is feltüntetik a romokat, azt „Alte Kirche” jelzéssel látták el, ám a maradványok semmiképpen sem egy itteni templomra utalnak. Feltehetően, a 16. századi lakosság pusztulása után, a 17. szd. végén, 18. szd. elején idetelepült vlach telepesek adhatták a számukra ismeretlen romoknak az Ótemplom nevet, amit a térkép készítője is átvett. 

Forrás:

Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji, 1920. Zágráb. (204; 211. o.)

Krešimir Matijević: Naseljenje Like

http://www.scribd.com/doc/29402401/Naseljenje -Like-Tekst