Utolsó frissítés: 2023.01.03.
Tesány / Tešanj - vár
Az egykor, az Ozorai bánságban található várat, egy meredek hegyre építették, mely a hasonnevű városka közepén emelkedik. A várat 1461-ben említik először egy nem teljesen hiteles oklevélben, ám már a 14. szd. második felében is létezhetett, ugyanis István Miklós szerint, Zsigmond király 1408-as és 1412-es hadjárata során magyar tulajdonban került.
A török ideiglenesen 1512-ben, majd végleg 1520-ban foglalják el és helyőrséget is helyeztek el benne. A vár helyőrségét egy dizdár parancsnokolta, sőt a 18. sz. első éveiben, még kapitánysági székhellyé is vált. Bosznia névtelen leírója megemlíti, hogy a várban három üteg és 15 nagy ágyú volt, 1833-ban már 31 ágyúja. A várban 1804-ben 20 őr volt. A hidzsra 1198. évében (1793) valami Emin Ahmed Misri szolgált bascsauszként (baščauš = őrmester, sJz) és tufekcsiaként (tufekčija = tüfenkcs i =puskás gyalogos/lövész, sJz) a várban. Az őrmester egy könyvet adott vakufba (azaz, a saját tulajdonában lévő könyvet kivonva az örökösödésből, egy szegényekkel foglalkozó, vallási, oktatási intézménynek adományozta. Lásd még vakuf, sJz), amely utóbb a szarajevói Gázi Hüszrev bég könyvtárba keveredett (649. szám alatt).
A várat 1838-ban még javítani kellett, de egészen 1840-ig nem hagyták fel. A vár dizdárja 1638 előtt és 1641 után, Hasszán bég volt, 1758-ban Alija aga. A várat a törökök a 17. században teljesen felújítják és az új hadászati elveknek megfelelő módon meg is erődítik. A vár az akkor kapott alakját a mai napig megőrizte. A várban 1833-ban még 15 ágyú volt benne, és 1840-ben hagyták fel.
A bosnyák műemlékvédelmi hivatal, 1950-ben és 1961-ben is felújítási munkálatokat végzett a váron. A vár egy középkori felsővárból és egy törökkori alsóvárból áll. Đoko Mazalić úgy látja, hogy a vár legkorábbi része, a mai felsővár legmagasabb pontján helyezkedett el és a mai Krnja torony helyén álló öregtorony, valamint egy, utóbb tabijává alakított, erőteljes védőtorony alkotta. Ez, a várat uraló védőtorony, egy árokkal is védett, hatalmas, tizenkét szögletű építmény volt, 48 méteres kerülettel és kb. 15-20 méteres magassággal. A védőtorony előtt van egy kiugró, hétszögletű torony is, amit a vár többi részével egy 2 m széles fal köt össze. A 15. században a középkori várat egy erős erődítménnyé építették át úgy, hogy a torony elé egy, az árkot is magába foglaló külsővárat építettek, 2,7 m vastag falakkal. Eztán a mai Dizdár torony helyén egy sokszögletű tornyot emeltek, amit falakkal kötöttek össze a vár többi részével, egy újabb várudvart kialakítva. A középkori vár kaputornya a mai Dizdár torony helyén volt. A vár többi részét a törökök építették ki 1703-1074-ben.
A vár, Maglajtól északnyugatra, Tešanj kisvárosa fölött, egy meredek hegyen helyezkedik el. A ma is jó állapotban lévő vár kerülete kb. 390 m, területe 5.600 m2. Tesánj középkori váráról a legalaposabban Đoko Mazalić írt, a bosnyák országos múzeum 1953-as közleményében. A dolgozat a szerző, Tešanj vonatkozású történeti tanulmányainak és terepi kutatásainak eredményeit tartalmazza, ám a régészeti kutatásokat nem, csak a vár maradványainak felmérését foglalja magába. A szerző a meglehetősen behatárolt mennyiségű, és a vár vizuális megtekintéséből kapott adatok alapján, felállított egy elméletet a vár építéstörténetéről, amit középkori bosnyák, magyar és hódoltsági fázisokra osztott. A szerző igen korrekt dolgozatot írt, ám nem helyettesíthet egy részletes feltárásokon alapuló régészeti kutatást. E nélkül, a megállapításai a vár keletkezéséről és fejlődéséről csak egy hipotézis szintjén kezelhetők, hisz nincsenek olyan érvei, amit régészetileg is alátámasztott volna. Tesánj első építési fázisának leírásánál szerintem Mazalić téved, amikor a korai vár nyugati sarkában lévő Krnja tornyot egy öregtoronnyal (donjonnal) azonosítja, továbbá téves azon állítása is, miszerint a korai vártól északkeltre lévő hétszögletű tornyot korban azonosnak tartja a hatalmas, tizenkét szögletű toronnyal, mely a hétszögletű toronytól délnyugatra, a korai vár falai között található. A középkori bosnyák-hercegovin várak szélesebb körű tanulmányozása illetve azok összehasonlító elemzése alapján, de maradva a bosnyák és a magyar államok keretein belül, Tesánj építéstörténeti fejlődéséről más elméletet is fel lehet állítani. Ám régészeti feltárások nélkül, nem lehet a két középkori, építési fázist pontosan elkülöníteni, sőt az sem elképzelhetetlen, hogy csak egyetlen építési fázisról van szó, az pedig a bosnyák állam idejére esett. Mazalić úgy látja, hogy a várat nem építették át és nem bővítették ki se a 15. században, se a 16. szd. elején, amikor Tesánj magyar kézen volt, bár ez az adat nem tekinthető biztosnak.
Az én elképzelésem szerint, a vár legkorábbi része a hegytető fennsíkján egy, a leginkább támadható oldal felé kiugratott öregtoronnyal, a fennsíkot szabálytalanul körbeölelő, szabálytalan alakú várudvarral és faltornyokkal bíró várként jött létre. Az ilyen típusú várak nagyszámú csoportot képeznek Bosznia és Hercegovina középkori várai között. Tesánj korai várát egy szabálytalan félkör alakú várudvar övezte, az északnyugati oldalán egy egyenes fallal. E fal mellett van a kút, míg a végén a fal északnyugatról délkeletnek ívesen hajolva zárja körbe az udvart. Az alaprajzában tizenkét szögletű öregtorony ennek az íves falnak a közepén, északkeletnek kiugratva áll, tehát ahonnan a támadás leginkább várható volt. A korai vár nyugati sarkában egy hétszögletű torony állt és kettőjük, azaz az öregtorony között van még egy négyszögletes faltorony is. A legrégebbi kapu a délkeleti falban található. A fentiekben bemutatott korai állapotú várhoz tartozhatott még az öregtorony előtt, kb. 7 méterrel északkeletnek található, magányos, hétszögletű torony is, melynek feladata a vár felvezető útjának a védelme volt. E torony, valamint az öregtorony előtt egy mély árok volt, amit utólag készítettek a támadás akadályozására. A vár építésének következő, de még középkori fázisa során, a várat északnyugatnak és délkeletnek is kibővítették, de leginkább északkeletnek. Ennek során, egyetlen fallal összekötötték a négyszögletű, a hétszögletű és a tizenkét szögletű öregtornyot, egy elő-várszerű külsővárat képezve a felsővár előtt, majd az elővárnak az előterében egy falakkal körbezárt újabb várudvart alakítottak ki, melynek kicsúcsosodó északkeleti sarkára egy ötszögletű kaputornyot tettek. Mindezekhez, mind az északnyugati, mind a délkeleti oldalon egy-egy hosszúkás várudvart illesztettek, amelyek a felsővár körül egy újabb falgyűrűt alkottak. A törökök egészen a 17. szd. végéig nem nyúltak a várhoz, és csak az osztrákok jelentette fenyegetés okán végezték el Tesánj rekonstrukcióját és bővítését, a hidzsra 1115. évében (1703-04), Musztafa szultán uralkodása és Mohamed pasa bosnyák vezírsége idején. Ennek során a várat tovább bővítették északkelet és észak irányában. Ekkor alakították át az ötszögletű kaputornyot a dizdár rezidenciájává, majd elé egy, alagutak, földalatti, boltozott termek és raktárok egész labirintusával ellátott barbakánt tettek. A középkori váron ekkor elvégzett nagymértékű átalakítások során, a régi vár egy korszerű, tüzérségi erődítménnyé alakult át, pont úgy, ahogy Doboj és Maglaj esetében is. A változások érintették a tornyokat is (a hétszögletű kivételével), amelyeket tabijákká alakítottak át, aztán építettek újabb tabijákat is, boltozott raktárakat, megerősítették a falakat, csökkentették a magasságukat és feltöltötték az udvarokat. A felsővár sarkában lévő, hétszögletű, Krnja tornyot egy hatalmas ciszternává alakították át, amely 70.000 l víz tárolására lett alkalmas.
Tesánj lényegében ebben az állapotában maradt fenn egész a mai napig. A vár történetét csak egy régészeti kutatással lehet teljesen megvilágítani, s csak egy régészeti kutatás nyújthatna biztos bizonyítékokat a vár keletkezéséről és fejlődéstörténetéről.
(Kreševljaković, 1953. 21-22. o.; Redžić, 2009. 195-198. o.) - Fordította: Szatanek József.
http://varvadasz.bloglap.hu/cikkek/tesanj-vara-boszniaban-67385/
Összeállította: Fidrich Tibor
