Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pernek, Zámčisko

Pernek (Pernek) település Pozsonytól 32 km-re északra, a Kis-Kárpátok nyugati vonulatának előterében fekszik. A település elődjét 1206-ban "Misle" néven említik először. Ez a falu a tatárjárás során pusztult el. Bár valószínűleg hamarabb újra telepíthették, mégis csak 150 évvel később, 1394-ben bukkan fel először "Perneck" alakban az írott forrásokban. A falu ekkor a detrekői uradalomhoz tartozott.

A fontos utak találkozásánál fekvő falu délnyugati részén emelkedik a 336 méter tengerszint feletti magasságú Zámčisko hegy, melynek csúcsán írásos forrásokban nem szereplő erődítés sáncai találhatók. Az újabb térképeken a várhegyet csak "Hradisko" néven említik, néha tévesen a nyeregtől keletre lévő magaslatra helyezve. A szakirodalomban és a helyi lakosok körében a várhely neve Zámčisko.

Az elnyújtott ovális alakú erődítés egy belső várból és egy három oldalról övezett kettős sáncból állt, melynek teljes mérete kb. 170 x 85 méter. A Podbabská-völgy torkolatánál elhelyezkedő vár fekvését tekintve biztosan állítható, hogy a vár a hegységen Bazin felé áthaladó fontos útvonalat ellenőrizte. Ugyanakkor fontos szerepet játszhatott a nyugati gyepű védelmében is, a Magyar Királyság határváraként. A talált kerámiatöredékek arra utalnak, hogy a vár legalább a 11-12. században lakott volt. Ennek figyelembe vételével a vár sorsa összefügghet Misle falu tatárjáráskor történt pusztulásával.

Az erődítésbe a keleti oldaláról, a nyereg irányából nyíló kapun keresztül lehetett bejutni. Az itt található kb. 35 x 45 méter nagyságú előváron keresztül vezetett az út a sánccal és árokkal övezett belsővárba. Az ovális alakú belső vár védett területének mérete 70 x 40 méter.

A vár szakirodalomban szereplő legrégebbi leírása 1897-ből származik. 4 ezüstpénz feltárását említi 1666-ból, 1690-ből és 1697-ből, Habsburg L. Lipót magyar király uralkodása idejéből. Az érmék valószínűleg egy kincsből származnak, melyet a Rákoczi szabadságharc viharos időszakában rejthettek el.

A település határában a 17. század végéig aranyat és ezüstöt bányásztak. A Zámčisko területén is aktív bányászati ​​tevékenység zajlott, amelyről a legrégebbi feljegyzés 1786-ból származnak. A bányászat rendkívüli mértékben bolygatta meg a vár területét és környezetét. Emellett mint stratégiai helyszínt, a második világháború idején is használták  a németek 1945. áprilisában, mikor innen akadályozták meg a Vörös Hadsereg előrenyomulását. Lőállásként használták az árkokat és a bányagödröket.

A szlovák kutatók a hely többszörös bolygatottsága miatt, nem sok eredménnyel végeztek régészeti kutatásokat. Csekély számú kerámia utal a 11-12. századi használatra, nem elvetve a vár korábbi létezését sem. Az előkerült leletek leginkább a bányatevékenységhez kapcsolódó modern kori kerámia és munkaeszköz töredékek, illetve világháborús leletek. Az elmúlt évtizedekben a detektoros kincsvadászat és kincskeresés is jelentős pusztítást végzett a lelőhelyen.

Vélhetően ezeknek köszönhetően soha nem fog fény derülni a vár keletkezési idejére és fennállásának pontosabb időszakára. Sajnos a helyszín több évszázados bolygatása elvette a lehetőségét egy korai nyugati határvárunk pontosabb megismerésétől.

Összeállította: Keserű László - 2025

Források:

Matúš SLADOK: Tájékoztató tábla szöveganyaga a helyszínek
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest: Fényes Elek. 1851.
Freemap.sk: Lidar részlet és pontos méretezés - www.freemap.sk
Keserű László: Pernek, Zámčisko - Terepbejárási feljegyzések - 2025 www.varak.hu