Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kirchschlag vára

Kirchschlag (in der Buckligen Welt) város, Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában, a Zöbernbach folyó mentén, a burgenlandi határnál fekszik. A város fölé emelkedő várrom, már messziről láthatóan uralja a vidéket.

A határvidékre és az újonnan alapított Kirchschlagra állandó fenyegetést jelentő magyar betörések ellen 1180-ban a stájer, nemesi származású Herrand von Wildon kezdte meg a kirchschlági vár építését. 1240-ben a helyi uradalom a Kuenringereké lett, de a Babenbergek 1246-os kihalása után örökségükért IV. Béla magyar és II. Ottokár cseh király harcba szállt. Előbbi 1252-es győzelmével Kirchschlag vára magyar kézre került, és csak 1260-ban került vissza a Kuenringerekhez.

1287-ben a település a Pottendorferek tulajdonába került, de miután a „Szép” jelzővel illetett Friedrich herceg ellen nemesi felkelés tört ki, bosszúból a herceg seregei részben elpusztíttoták a várat, amelyet a Pottendorferek is elvesztettek, és csak 10 év múlva kaptak vissza hűbérbirtokként. Ők voltak azok, akik 1320 és 1325 között teljesen új várat építettek a romba dőlt korábbi helyén. Ez a vár képezi a ma is látható romok magját, a korábbi épületeknek ma már nyoma sincs.

A Pottendorferek 1488-ban bekövetkezett kihalását követően, többszöri tulajdonosváltás után 1502-ben a felsőausztriai származású Pucheimer család lett Kirchschlag ura. Az 1529-es majd 1532-es oszmán hadjáratok idejében - Kőszeg ostroma során -  török rablóseregek garázdálkodtak Kirchschlagban, de a várat és a fallal körbevett vásárteret nem tudták elfoglalni. Azonban a védtelen, külső épületekben súlyos károkat okoztak és fosztogattak.

1538 és 1544 között, Andreas von Pucheim idején jelentős építési munkálatok zajlottak a várban. Ennek ellenére Erasmus von Pucheim uradalma alatt már pusztulásnak indult a vár, melyet 1580 és 1582 között IV. Christoph von Pucheim állíttatta helyre.

A Harmincéves háború tábornoka, III. Hans Cristoph von Pucheim 1651–1652-ben a főtéren építtette fel udvarházát. Erre az időpszakra tehetők a vár utolsó építési munkálatai is. Bár az 1672-es információk szerint a vár még jó állapotban volt, alig tíz évvel később már komoly hiányosságok mutatkoztak és a 18. század közepére jelentősen pusztulásnak indult.

III. Hans Cristoph von Pucheim halála után Kirchschlag 1657-ben unokaöccsére, IV. Pálffy Miklós grófra szállt. A napóleoni háborúk ideje alatt ugyan elkerülték a harcok a várost, de 1805-ben és 1809-ben a több száz francia katona elszállásolása nagy pénzbeli károkat okozott Kirchschlágnak. Az 1807-ben hercegi rangra emelt Pálffy család, közel 150 évig, egészen az 1848–49-es forradalom és szabadságharcig birtokolta Kirchschlagot. Többszöri tulajdonosváltás után 1905-ben az uradalom a helyi szövetkezeti piacé lett, majd 1974-ben egy területcserének köszönhetően a város tulajdonába került.

Forrás:

A várban elhelyezett információs tábla