Utolsó frissítés: 2023.01.06.
Ormosd vára
Az ormosdi vár a bronzkori település délkeleti részén áll, amelyet földtöltés és védőárok védett. Az árok teljes keleti oldalán követi a kastélyegyüttest. A 13. század utolsó harmadában Ptuj urai megkezdték a vár épületegyüttesének építését. A kastély 1438-ig a Ptuj család birtokában maradt, amikoris a család kihalt.
A kastély fejlesztésének első szakaszában nagy valószínűséggel kialakult a mai feltárt déli traktus, amelyben a ptuji kasztellánok, az ormosdi főurak rezidenciáját rendezték be, és csak ezután építették meg az északkeleti sarkon lévő nagy, fallal körülvett udvart és erős tornyot.
A vár további fejlődését a 15. század végi események felgyorsították. Miután 1487-ben leégett, 1490-ben a Székely család birtokba vette, akik itt telepedtek le és a várat újjáépítették. Ők építették az északi és nyugati traktusokat, és talán a keleti traktus kezdeteit is.
1532-ben a várat megrongálták a törökök, de 1540-ben a város erődítésekor újjáépítették. 1710 és 1740 között a Pethe család barokk stílusban újította fel. A 19. század elején a kastélyt Jožef Pauer iparos vásárolta meg, aki klasszicista stílusban felújítatta. A kastély utolsó tulajdonosai Wurmbrand-Stuppach grófok voltak, akiknek címere a vár főbejárata fölött található.
https://www.schloesserstrasse.com
Székely család. (Ormosdi és kevendi, báró †)
Erdélyből a székely földről származtatják, ide látszik mutatni családneve is. Törzsatyjáúl Székely Jánost irják, Hunyady János sógorát, ki némelyek szerint Horvát, Tót és Dalmát ország bánja, és auraniai perjel volt, és 1448-ben a Rigómezőn vérzett el. * Hunyadi sógorának szent-györgyi előnevű Székely Jánosnak fia volt Székely I. Jakab, Horvátországban Mátyás király alatt Gereben vára várnagya. Mint jeles katona a Fridrik császár elleni hadjáratban tünteté ki magát, és 1480-ban Stajer ország kormányzójává lett. Mátyás halála után annak fiát Jánost elhagyá és Miksa császárhoz pártolt, ettől kapta Stajer országban Ormosd és Borlin várát. Rút hűtetlenségét így rójja meg egy krónikásunk: * „Mátyás király halála után Székely Jakab elárulá Magyarországot Ormosd és Borlin váráért, és Mátyás királynak nálla való kincsejért, melyért az I. Maximiliánnak Regedét és Potolit oda adá, és a németekhez álla, de be tellék róla az Isten szava: hogy a hamisan való kereseten harmad ízén való maradékja nem örűl embernek; az ő maradéki ezeket mint fel jádszák és sipolák, és annyira jutának, hogy végre csak jó nemes ember módjára sem élhetnek vala.” – Utóbb 1493-ban a magyarok ellen harczolt és II. Ulászló kir. által számüzetett. Nejéűl Zerczeg (tán Herczeg ?) Margitot olvasom. * A családfát következőleg állíthatni össze:
I. Jakab de Ormosd et Kevent 1490.; I. Miklós báró 1505. (Gyulaffy N.); Margit (Bánffy János); Lukács † 1575. Stajer orsz. korm. (1. Marburg Kata 2. Imreffy Kata); Klára (Perényi Péter); Magdolna (1. Széchy Tamás 2. Thurzó Elek 3. Persntein Jánosné); II. Jakab 1550. (1. Herberstein Zsófia 2. Erdődy Margit); Mihály krapinai kap. † 1607. (Peklin M. Erzse); Ferencz (Korlátkőy Anna); Kata (1. Perényi Mihály 2. Draskovics Gáspár 1574.); II. Lukács 1606. † ifjan.; Zsófia (Kollonichné); Frigyes † 1614. (Keglevich Anna)
I. Jakabnak gyermekei * I. Miklós, ki az 1595. év rákosi országgyűlésen az országnagyai közt jelent meg. * Nejétől Gyulaffy leánytól * Klára Perényi Péterné, és Magdolna először lindvai Széchy Tamásné, másodszor Thurzó Elekné, harmadszor 1575-ben helffensteini Pernstein Jánosné.
I. Jakabnak második gyermeke Margit alsó-lindvai Bánffy János nádorné.
I. Jakabnak harmadik * gyermeke: I. Lukács 1543-ban Stajer ország és Kaproncza vár kapitánya, és cs. kir. tanácsos 1556-ban. * Meghalt 1575-ben febr. 8-án, eltemettetett Ormosdon az atyja által alapított zárdában. Első neje Marburg Erzsébet, a második szerdahelyi Imreffy Katalin. Gyermekei maradtak: * II. Jakab, Mihály, Ferencz és Katalin előbb Perény Mihályné, utóbb 1574-ben Draskovich Gáspárné.
II. Jakab 1552-ben Balassa Jánossal Genuában járt. „Liber baro in Ormosd” iratott. Neje volt Perényi István leánya Zsófia, aki utóbb Kollonich Zsigmondhoz ment férjhez. Gyermeke * maradt: II. Lukács, ki ifjúságában – úgy látszik – 1606-ban meghalt.
Ferencz 1530-ban Ferdinand részén harczol Szapolyai ellen. * Nejétől Korlátkeői Annától gyermekei nem maradtak. *
Mihály (kevendi Székely, lib. baro in Ormosd) Károly főherczeg komornoka, kir. tan. és Horvátországban Krapina vár parancsnoka, utóbb a Tiszántúli részek és Szatmár vár főkapitányának iratik. Élt 1564–1599. időközben, sőt utóbb is. Meghalt 1607-ben. Nejétől Peklin M. Erzsébettől fia * Fridrik, ki buzini Keglevich Annát vette nőűl, de 1614-ben magnélkül elhalt, és igy a kevendi és ormosdi Székely (hajdan Zékel) családot sirba vitte.
A család első előneve Kevendi (vagy Kövendi) mely helység Erdélyben Aranyos székely szék felső járásában fekszik, és igy a családnak igazi székely eredetére mutat, mely azonban utódaiban nagyon ekorcsúlt, és messze esett eredeti fajától.
A család czímere I. Jakabnak czímere szerint hosszában kétfélé hasított vért, a jobb oldali kék udvarban, melynek közepét vízirányosan arany pólya választja két felé, hármas zöld halomból ezüst bárány emelkedik ki; a baloldali vörös udvarban kétfejü arany sas szétterjesztett szárnyakkal látható. *
E szerint más Székely család czímere lehet az, mely egy oklevél szerint * a vért udvarában nyillal átlőtt lovas vitézt ábrázol.
I. Jakabra nézve meg kell még említenünk, hogy ő 1474-ben Mátyás királytól kapta Erdélyben Torda megyében Gyéres, Tóhát, Csörke helységet és Tordalak pusztát. *
https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/tizedik-kotet-9475/szekely-csalad-ormosdi-es-kevendi-baro-A7DD/
