Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pecsenyéd, földvár (Lahmenwald)

Pecsenyéd (Pöttsching) városa Burgenland tartományban, Kismartontól 18 km-re délnyugatra fekszik. A 11. században  besenyő határőröket telepítettek itt le, melyet a település névadása is megerősít, ugyanis az első írásos említése 1265-ben "Bechenev" néven történik egy adománylevélben. A tatárjárás követően német telepesekkel épült újjá a falu. Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt erődített középkori temploma 1299-ben már állt. Később 1325-ben "Beseneu", 1346-ban "Besenew", 1434-ben "Besenew al. nom. Pethynyed", majd 1437-ben már csak "Pechyned" alakban szerepel a korabeli forrásokban.

A falu templomától 3 km-re délnyugatra, a Lahmenwald nevű határrészen, egy 230 méter tszf. magasságú dombhát legmagasabb pontján, egy kettős árokkal, sáncokkal övezett földvár maradványai látszanak. A vár területe és környezete, valamikor az ezredfordulón erdővel lett telepítve. A vár területén napjainkban már erősödő erdő található, de mindig erősen bokros aljnövényzettel, ezért az áttekintése korlátozott.

A kétszeres árokkal és megközelítőleg 3 méteres földsánccal körülvett földvár délnyugati sarkán egy torony is emelkedett. A vár belső magja lekerekített ovális alakú, amelynek mérete kb. 50 x 35 méter. A plató magasságra az árokhoz képest kb. 3-4 méter között változik. Széles árokkal és erős sánccal van körülvéve, melynek szélessége kb. 10-12 méter, mélysége napjainkra erősen változó.

A külső árokgyűrű és sánc is jól érzékelhetően veszi körbe az erődítést, azonban messze nem olyan markáns, mint a belső árok és annak sáncai. A keleti oldalon félkörívben egy további sáncot mutat az 50-es években készült osztrák felmérési rajz. Azonban ezt a terepi áttekintés és a közelmúltban megjelent Lidar rajzolat napjainkban már nem mutatja.

A vár létrehozását egyes osztrák kutatók az avar korra teszik. A honfoglalás után a földvárat az érkező magyarok hasznosították, míg más vélemények szerint ők is építették. Az erődítés a magyar határvédelmi rendszer részét képezte. Pusztulásáról nincs információnk. Feltehetően a tatárjáráskor égethették fel a környező falvakkal együtt. Nem kizárt, hogy a  vár nem Pecsenyédhez, hanem egy elpusztult másik faluhoz, Arlamhoz tartozhatott. Prickler véleménye szerint az egykori erődítést, talán a 13. században oklevélben megemlített „preadium Gunther”-rel lehet összefüggésbe hozni. A vár felmérésén túl, nem ismert a helyszín további régészeti kutatása, ezért egyenlőre csak ezen információk állnak rendelkezésünkre. Az erődítésen kívűl viszont a Lahmen-erdőről ismert, hogy római kori temetkezési hely volt. 1956-ban és 1984-ben római korból származó sírkövet találtak.

Keserű László - 2024

Források:

Harald Prickler: Burgen und Schlősser im Burgenland 1972. 171.
Juhász László: Burgenland – Várvidék - 1999
Wolfgang Meyer: Burgenland - 1981
Schad'n 1950. 33-34.
Karl Kaus: Die merkwürdige Fundgeschichte eines Römersteines aus Pöttsching, 1970
Keserű László: Pecsenyéd - földvár, terepbejárási feljegyzések, www.varak.hu, 2024