Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Horn vár, városfal

Hornt 1045/65 között említik először. A Horn család tagjai szoros kapcsolatokat és földbirtokot tartottak fenn Bécs környékén, 1190-ben részt vettek a keresztes hadjáratban.  Összességében 1200 körülig viszonylag sok Horn nevű személyt találunk, akiknek valószínűleg nem mind a faluban, hanem a környéken volt a székhelyük. Horn lakóinak 1223 körüli "urbani" elnevezése és más, ebből az időből származó hírek arra utalnak, hogy már létezett piac és a várossá válás első lépései megtörténtek. A végleges várossá válásra 1250 után került sor a Maissau család által, akik feltehetően már a század eleje óta itt laktak, és nagyobb közigazgatási apparátus állt rendelkezésükre. A várkápolnát és egy káplánt 1347-ben említik, a század vége felé pedig a várurakat. A Maissau családot 1440-ben a puchheimi urak váltották fel. Az uradalom 15. század közepéről származó számadásaiban 36 fős udvartartás azonosítható.

1480 körül Corvin Mátyás birtokába kerül a vár, de el kell zálogosítania. 1490-ben magyar végrehajtókról van adatunk. Végül a császári erők telepednek le itt, és Horn Wilhelm Tettauerre száll. 1493-ban a Puchheimerek elfoglalják Hornt, de a Tettauerek tovább maradhatnak a várban. 1512-ben Horn a Puchheimek állandó rezidenciájává válik, és a következő évtizedekben a protestantizmus központjává válik, 1598-ban pedig protestáns vidéki iskolát alapítanak itt. A protestáns nemesség egy része és a császár közötti harcok idején Horn fontos protestáns támaszpont. A várost 1620-ban Maximilian v. Liechtenstein császári ezredes foglalja el. 1622-ben  Vinzenz Muschinger a tulajdonos, 1632-ben a Kurz család követi, később Hornt eladják a Hoyos családnak (1822 óta Hoyos-Sprinzenstein).

Translated with www.DeepL.com/Translator (free version)

http://noeburgen.imareal.sbg.ac.at/result/burgid/2002