Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kovászi, templomrom

Kovászi, a mai Kovaszincz, a Mátra-, vagy Makrahegy aljában, a Csórván s egyéb hegyeken már 1412-ben űzött szőllőmíveléssel. Először 1333-ban említik plébániáját, s templomának tornya még most is látható. 1368-ban vajdája volt4). Földesurai: 1380-ig az aradi prépost és káptalan, 1380—1392. az aradi káptalan, 1392-től az aradi prépost, 1466-tól a gáti Országh-család (a sződi uradalommal). 1486-ban János csanádi püspök, 1494-ben Haraszthy is szőllőbirtokos itten. 1466-ban, 1494-ben és 1561-ben mezővárosnak, többször azonban csak falunak írják.

(...)

S valóban, a Körös-Marosköz legtöbb falusi egyháza a XIII. század-ban s bizonyosan még a XIV.-nek elején is román modorban épült. Az ajtók, ablakok, a boltozat, a szentély stb. alapidoma a félkörív s onnan nevezik az építés módját magát is félkörívesnek. Néhánynak romja máig is áll. Ilyen a szomszéd tamásdai templommal körülbelül egyidőben épült feketegyarmati, nagyzeréndi, vadászi s a tulajdonképeni Arad területén a kovászi (kovaszinczi) templom.

(...)

Környékén a falvak sűrűn állottak egymás mellett és szinte egybenőttek vele. Templomaik építésmódjáról fogalmat nyújthat a kovászi (kovaszinczi), melynek tekintélyes romjai most is állanak. A nép török mecsetnek tartja, holott tiszta román ízlésű templom. A romok között, ásatásközben, koporsót s drágakövekkel és aranyékszerekkel díszesített csontvázat is találtak; a nép, mely erről tudósít, számos regét fűz hozzá, mik nem állnak meszsze attól a phantasticus leírástól, melyet róla egy regényíró ad. E templomban 1537. decz. 2. János király is misét hallgatott, miközben az iskolás fiúk buzgón énekelték: «Gaudete, iterum dico gaudete!»

Márki, Sándor (1892) Aradvármegye és Arad szabad királyi város története. Arad vármegye és Arad szabad királyi város monographiája . Monográphia-Bizottság, Arad.